Novák Eszter: “A zenés műfajoknak soha nem fog leáldozni”

2019 december 02. hétfő, 9:05

December 3-án mutatják be a Kaktuszvirág című darabot a Belvárosi Színházban Kovács Patrícia és Ötvös András főszereplésével. Novák Eszter rendező a 061.hu-nak arról is beszélt, hogy miért definiálhatatlan a zenés színház kifejezés és mennyire érhető tetten a rendezéseiben a családjából hozott folklórkincs.

A 061.hu cikkéből:

“Az én korosztályomban ki nem látta Walter Matthaut, Ingrid Bergmant és Goldie Hawnt? Mikor gyerek voltam, karácsonykor mindig levetítették a tévében. A másik kapcsolódásom ehhez a műhöz, hogy 1991-ben Zsótér Sándor első nagyszínpadi rendezése Nyíregyházán A kaktusz virága volt, amelynek én készítettem a koreográfiáját. De ez már nagyon régen volt… Azt hiszem, volt már prózai változata is Magyarországon, de talán nem ez a Broadway-verzió. Egyébként eredetileg ez egy francia darab, a Broadway-re a fordítással együtt átírták, és aztán ez lett a világszerte gyakrabban játszott változat, ezt fordította le most Zöldi Gergely” – foglalta össze az előadás rendezője.

Novák Eszter a Kaktuszvirág olvasópróbáján / Fotó: Takács Attila

“Kifejezetten színészekre kerestünk darabot: Kovács Patríciára, Ötvös Andrisra, Schruff Milánra, és nagyon szerettem volna valami olyat, aminek már a címe is hívogat, aminek megörül a néző. Emellett általunk is szerethető történetről van szó, én úgy hívom ezt, hogy lélektani bulvár. Egy nagyon jól megírt, hihető, és jól képviselhető, de mégis mulatságos és elrajzolt történet egy megrögzött agglegény fogorvosról, egy ‘aggleány’ fogorvosi asszisztensről, szeretői viszonyokról, a házasságtól való félelemről, féltékenységről” – mondta Novák Eszter.

A rendező arról is beszélt, hogy mennyire van igény ma a zenés színházra. “Szerintem sokkal tágabb lett a zenés színház fogalma. Irdatlan mennyiségű a klasszikus zenei színpadi műfaj az operától a musicalig, a zenés játékon, a diszkómusicalen át az operettig. Másrészt, most már majdnem minden színház zenés színház. Annyira tág lett ez a fogalom – szerencsére -, hogy már-már definiálhatatlan. Ha azt mondom egy előadásra, hogy nem zenés, akkor arra gondolok, hogy klasszikus értelemben véve nincsenek benne számok, szövegek és számok nem váltakoznak, nincs zenés finálé, mindemellett az előadás mégis tele lesz zenével. Ma már nagyon ritka az olyan előadás, ahol valamiképpen nem fogalmazunk zenével. Sok rendezőnek van saját zeneszerzője, én például sokszor dolgozom Lázár Zsigával, de ott van mondjuk Pintér Béla, akinek szintén zenések az előadásai, pedig nem ez az első dolog, ami az embernek eszébe jut a darabjairól. Szerintem most már inkább színházról, nem zenés színházról kellene beszélnünk, és természetesnek venni, hogy a színház egy olyan hely, ahol többnyire zenével is találkozik a néző. Úgy gondolom, a zenés műfajoknak soha nem fog leáldozni, ezeknek van a legnagyobb közönsége, nem csak Magyarországon, hanem Európában is” – fejtette ki Novák Eszter.

A teljes interjú itt olvasható.