Szántó Péter nyílt levele Mihályi Győzőnek, a Szidosznak és az Újszínháznak

2019 december 13. péntek, 23:08

Szántó Péter, az Újszínház volt ügyelője reagál Mihályi Győző nyilatkozataira.


Nyílt levél Mihályi Győzőnek, a Szidosznak, és egykori Társulatom még megmaradt részének!
Kedves Győző!

Kérlek, engedj meg néhány észrevételt, pontosítást az „Üggyel” kapcsolatban.

1, E levél tükrében talán mindenki számára egyértelműen látszik, hogy egy állítólagos! ügy kivizsgálását kértem. Nyilván a véleményem az ügy állítólagosságáról egyértelműen kitűnik a levélből, de hangsúlyozottan színházi folyosói témaként beszéltem róla, nem állítottam, hogy azt tetted, amiről az egész színház beszélt akkoriban. 

2, A levelet és az „ügyet” semmilyen formában nem szivárogtattam ki a sajtónak. A témát elsőként lehozó hvg.hu-val úgy kerültem kapcsolatba, hogy első beszámolójukban a (vélt) sértettet nevezték meg a levél írójaként. Mivel sem őt magát, sem édesanyját nem kívántam kellemetlen helyzetbe hozni, az alábbi e-mailt írtam a szerkesztőségnek december 7-én:

„Kedves Éva!
Kérem, pontosítsák az újszínházas cikket. Nem az áldozat, hanem én tettem bejelentést a Szidosznál és a Főpolgármesteri Hivatalnál, mint a színház korábbi munkatársa. Nem magam miatt, hanem az áldozat miatt kérem ezt.

Vállalni fogom a nevem a későbbiekben, de pillanatnyilag a Szidosz vizsgálata miatt még nem akarok belefolyni. Kérem, ezt tartsa tiszteletben Ön is.

Megértését és türelmét köszönöm.”

A szerkesztőség rövid időn belül pontosította a cikket.

3, Ami az általad bedobott liberális támadást illeti: Olyannyira elvakult liberális vagyok, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemről azonnali hatállyal történő felmondásom (nem kirúgásom…) másnapján az Újszínházba mentem dolgozni. Lássuk be, azért ez kívülről nézve elég meredek váltás. A Főpolgármestert sem ideológiai alapon tájékoztattam, hanem mint Fenntartót. Tettem ezt korábban is, a korábbi Fenntartó felé is, más ügyben.

4, Néhány apróság velem kapcsolatban:
– engem külső ajánlásra a színház dramaturgja keresett meg az ügyelői állással, nem én kopogtattam (nem telefonon, írásban)
– szakmai alkalmatlanságom misem bizonyítja jobban, hogy azonnal rám bízták a repertoár jelentős részét, havi 26 napokat ügyeltem (erről jelenléti ívek készültek), rövid időn belül szinte az összes nagyszínpadi előadás az enyém volt
– nem pályázó, hanem társszerző voltam egy igazgatói pályázatban
– nem, nem akartam igazgató lenni, pontosan tudom, hogy ehhez egy érettségi nem elegendő
– nem, nem Dörner György távolított el az Újszínházból. Közös megegyezéssel távoztam, a színház 3 havi bérszámfejtett munkabéremet fizette ki távolléti díj címén, csak menjek mielőbb (jogi alap nem lett volna a kirúgásomra, a munkámra nem volt panasz. Értelemszerűen erről is van papír.)
– a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnökeként elég lekicsinylően ejted ki a szádon a „műszaki ember” szót. Tudod, ha ők nem lennének, nem lenne se játszó- se látszótér… Megjegyzem, egyre kevesebben vannak. 
– Kérdésedre válaszolva (atv) – ki lehet mondani a nevem. Nem névtelen bejelentést tettem. Mint fentebb is olvashatod, azt írtam: „bízom benne, hogy adataimat lehetőség szerint bizalmasan kezeled majd”. Lehetőség szerint. Nem vágytam rá, hogy újságírók hívogassanak telefonon. Ennyi.

5, Nincs bennem sértettség, elégedett vagyok a színházi pályafutásommal és jövőképemmel. Hogy mit értesz azon, hogy pszichésen zavart személyiség vagyok, azt nem tudom.

6, Ki kell, hogy ábrándítsalak, az általad vezetett Szidosz messze nem olyan hiteles szervezet, hogy abba be kívánnék „szivárogni” (24.hu). Ennek azt hiszem épp elégszer hangot adtam már.

7, Én nem rágalmaztalak. Az elmúlt napok sajtóhírei szerint magas beosztású tisztviselők mind azt nyilatkozták, hogy minden ilyen esetet ki kell vizsgálni… Szót fogadtam. Ha mégis úgy érzed, hogy a bíróságon szeretnél a Szidosz Etikai Bizottságánál mélyrehatóbban foglalkozni az esettel, legyen úgy. Kb. 20 olyan ember tudja alátámasztani az általam hallottak leírását, akik már nem tagjai az Újszínház Társulatának, következésképpen nem kell félniük, hogy esetleg elveszítik a munkájukat. Köztük a furcsa módon azóta teljes mértékben lecserélt öltöztetőtár… És nyilván Te sem szeretnéd, hogy a (vélt) sértett édesanyját a bíróságon szembesítsék az általa elmondottakkal. Az több szempontból elég kellemetlen lenne.

Kedves Szidosz!

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ahogy engem is megilletett volna a lehetőség, hogy meghallgassanak. A levél utal más szereplőkre is, talán őket is megillette volna a cáfolat vagy a megerősítés lehetősége. Mondjuk, a mai nap után kétlem, hogy a jövőben túl sokan fordulnak majd ilyen ügyben Önökhöz. 
Amit vizsgálhattak volna:
-Egy konkrét dátum, melyen az állítólagos esemény történt. Valós-e a vendégjáték és a monodráma egybeesése.
-Nem neveztem meg a kolléganőt. Ha nagyon akarták volna, megtalálják. Az ügyelői jelentések, a munkaelrendelések alapján ellenőrizhetők a beosztások. Ezek nem nyilvános adatok, de feltételezem, hogy egy Etikai Bizottságnak volna lehetősége betekintést nyerni.
-Egy meghallgatáson módomban állt volna megnevezni azt az öltöztető kollégát, aki közölte, hogy a továbbiakban nem kívánnak belépni az adott öltözőbe. Nyilván e döntés okáról is adhatott volna tájékoztatást.
-Mivel állításom szerint 2 színésznőről is hallottam, esetleg érdemes lett volna lehetőséget biztosítani a színház dolgozóinak, hogy ne a társulat nyilvánossága előtt kelljen „állást foglalniuk”.
-Ahogy arra nézve is van egyértelmű utalás, hogy a jelmeztár egykori vezetője megerősítette nekem, hogy berendélték és utasították.

Ez nyilván időigényes dolog lett volna. De ez lett volna a feladat.

Őszintén remélem, hogy hosszúra nyúlt megbeszélésükön volt türelmük körüljárni azt a kérdéskört is, hogy az Elnök Úr milyen alapon, milyen indíttatásból és ki által delegálva vett részt az Újszínház igazgatói pályázatairól javaslatot tevő szakmai bizottságban. Erre nézve valahogy elfelejtett a sajtónak nyilatkozni. (Ha mégis, úgy elnézést kérek.)

Mivel ezen a szakmai fórumon nem jutottam szóhoz, kénytelen leszek másikat keresni.

Azt hiszem, rövid vizsgálatuk miatt sokak szemében jelentősen csökkent a Szakszervezet renoméja – legalábbis a kommentekből úgy tűnik. Ezt őszintén sajnálom.

Kedves Társulat!

Ti, akik már 2016-ban is ott voltatok! Hallottátok. Tudjátok. És féltek is. Megértem. Bár a közlemény nem esett jól. De ismertek – nincs vége.

szántó