“Mindenki félti a székét” – Verebes István válaszolt

2019 december 31. kedd, 9:03

A 70-es években néhány évig a kaposvári társulat tagja volt, most rendezőként tért vissza. Verebes Istvánt a sonline.hu kérdezte.

A sonline.hu cikkéből:

“Negyvennyolc évvel ezelőtt szerződtem a Csikybe, és nemcsak az idősebbek emlékeznek rám. (…) Két részletben, vagyis egyszer két évet, majd egy év kihagyással fél évet voltam itt. Szakmai szempontból alapvető volt. Akkor forradalmian új színház volt a kaposvári, rendkívül tehetséges rendezőkkel, kiváló színészekkel a legkisebb szerepekig bezáróan. Akik ide szerződtek, fogékonyak voltak arra, amit Zsámbéki, Babarczy, Ascher akart és megvalósított. Amit én megtanultam itt, az a pontosság, és a munka szívós következetessége: addig dolgozunk, amíg a minőség nem jön létre” – mesélte Verebes István.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

“Az első időszakban a kaposvári közönség inkább a felhőtlen produkciókat támogatta. A Sirályt vagy a Patikát nagyon gyönge házakkal játszottuk, pedig mind a kettő eszelősen jó előadás volt. De Zsámbéki és Babarczy képes volt meg­győzni a kaposvári közönséget, és pár év alatt valóban etalon lett a kaposvári színház. Ez az ő érdemüknek tartható. A másik érdemük, hogy tehetséges emberek rendeztek, és elviselték egymást a tehetségek. Ez volt a garanciája a színháznak” – emlékezett a művész.

Arra a kérdésre, hogy látja a színházak finanszírozásának vitatott helyzetét, Verebes István így válaszolt: “A Kádár-korszak után egy irracionális színházi szerkezet maradt, ami pazarló, és ezt 40 éve nem gondoljuk újra. Korábban egy város azt mondta, hogy a fűtést, világítást, a működtetést vállaljuk, de a produkciót a jegybevételből nektek kell fedezni. Ezzel komoly kockázata volt egy igazgatónak. Ma semmilyen kockázata sincs: aláír öt évre, és ha jót csinál, ha rosszat, akkor is marad. Azt gondolom, lehet tüntetni, és lehet a tüntetőknek igaza, és lehet érvelni, s a hatalomnak lehet igaza, de amíg az egészet nem gondolják át, nincs megvitatva, addig itt nem lesz rend. Ennek sok összetevője van, de egy biztos, mindenki félti a székét. A jobboldali igazgatók ott, ahol baloldali lett a polgármester, és fordítva. Ezt így nem lehet. Ha nekem van piacom és önbizalmam, akkor ha kell, felállok a székből és kész. Én kétszer álltam fel, Nyíregyházán és a Mikroszkóp színpadon. Szinetár Miklóson és Jordán Tamáson kívül más színigazgatóról nem tudok, aki önként távozott.”

A teljes interjú itt olvasható.