“Én még küzdök” – Péterfy Bori válaszolt

2020 január 17. péntek, 7:45

A Sikerszféra című műsorban Péterfi Judit beszélgetett Péterfy Borival kudarcokról, katarzisokról, vívódások, mélységekről és magasságokról.

Az nlc.hu cikkéből:

“A sikerről kellene beszélnem, de most arról nehezen tudok. Nyomasztanak súlyos kérdések. Például, most már nincs az, hogy az embernek van egy szakmája, és ha azt tisztességesen, becsületesen csinálja, akkor biztosan megél belőle. Ez is egy nagy változás most a világban, hogy folyamatosan alkalmazkodni kell” – mondta Péterfy Bori.

“Én még küzdök. Bennem még mindig van egy olyan illúzió, hogy én szívesen megélnék abból, amit tudok és amiben jó vagyok, de egyre inkább azt látom és érzem a bőrömön, hogy nem lehet. Két szakmám van. Színésznő és énekesnő, de nem megy. Vagy bohóckodni kell és eladni magad – nekem ez annyira nem megy –, vagy lemenni oda, ahová én nem megyek. Ebben az országban mindig kell a friss hús, aki főz, meg táncol, meg levesz magáról mindent. Én erre nemet mondok. Miközben a világ abba az irányba megy el, hogy az ember az igazi tudásából nem nagyon él meg. Ma a bohóckodásért fizetnek, meg az olcsó szarért. És igen, ezt nehezen tudom megemészteni. Tartom magam még. De nehezen” – fogalmazott a művésznő.

Arra a kérdésre, hogy aggasztja-e, meddig lehet még színpadon, Péterfy Bori így válaszolt: “Nem gondolok a korra, a mában élek. Engem más aggaszt, mástól szorongok. Hogy lesz-e még színpad, ahová felmenjek. Képes a politika belenyúlni a sikerbe. Író, zenész, képzőművész társammal együtt azt érzem, rohadt nehéz. Hasonlítsd össze mennyit keres Faszomfalván egy focista és mennyit a Katonában egy színész, aki 25-öt játszik. El fogsz ájulni. Iszonyatosan keveset keresünk színészként. Ez az elképesztő dolog, ami jött most a színházakba, amit megszavaztak, amitől sokkban vagyunk, és azon gondolkodom, hogy kezdjek-e antidepresszánsokat szedni, amit ennyi idős koromig nem szedtem. Ez most nehezen érint. Kudarcosnak érzem magam a szakmámban. Annyira nem érzem magam sikeresnek ebben az országban, amennyire csak lehet.”

Forrás: nlc.hu