Udvaros Dorottya: “A színházi alkotómunka nem virágos réten szaladgálás”

2020 február 09. vasárnap, 7:43

A művésszel a Zárójelntés című film forgatásáról és a színházi szakmát megrázó kérdésekről is beszélgetett a hvg.hu.

A hvg.hu cikkéből:

A Redl ezredes óta most először forgatott újra Klaus Maria Brandauerrel Szabó István Zárójelentés című filmjében. “Bámulatos volt a forgatás Brandauerrel. Elmúlt hetvenéves, de régen nem jellemezte olyan derű, kedvesség és nyitottság, mint most. Szabó István nagyon sokat próbál a felvételek előtt. Eleinte zabszem sem fért a fenekembe, hogy mi lesz a végszó, amire majd válaszolnom kell. Ám ahogy a próbák során eljutottunk oda, hogy kezdtünk közelíteni a jelenet mélyéhez, egyszer csak tudtam, értettem, mit mond. A metakommunikáció szárba szökkent. Szabónak hihetetlenül fontos az, hogy a színészei hogyan élnek a különböző helyzetekben. Filmrendezőtől ilyen fokú koncentrált figyelmet ritkán kap meg egy színész” – mondta Udvaros Dorottya.

Udvaros Dorottya a Nemzeti Színház Rocco és fivérei c. előadásában / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Arra a kérdésre, hogyan érintette a Gothár-ügy, és művészi pályájának legfontosabb társulata, a Katona elleni támadások, így válaszolt: “Fájdalommal. Amikor először kirobbant, hogy valami botrány van, arra gondoltam, hogy verbális inzultus történt. Péter keményen bánik a színészekkel, ki akarja mozdítani őket a komfortzónájukból. Annak idején Székely Gábornál vagy Ljubimovnál végigsírtam a próbafolyamatokat, mert ők is a komfortzónámból akartak kimozdítani. A színházi alkotómunka nem virágos réten szaladgálás könnyű tüllruhában, hanem kegyetlen, sírással, zokogással teletűzdelt folyamat. És közöttünk annyi közös szál van, annyi közös emlék. A tudatom meghasad, a szívem kettészakad, mert nagy mesternek tartom Gothárt. Elkövetett valamit, amit nem lett volna szabad elkövetni. És valóban nem lehetett mást csinálni, mint azt mondani a Katonában és a Színművészeti Egyetemen, hogy nem dolgozhat tovább. De az megengedhetetlen, szigorúan tilos, hogy ezt az ügyet bármiféle módon felhasználják pártok, oldalak egymás ellen.”

Az új kulturális törvénycsomagról elmondta: “Tudomásom szerint igenis voltak szakmai egyeztetések. Sem államtitkár, sem főpolgármester nem vagyok. Laikusként és nem gazdasági szakemberként nem tudom eldönteni, hogy ki az igazi vesztese a tao eltörlésének. Nagy reményekkel várom a március elejére ígért kultúrtörvényt. Remélem, hogy a karizmatikus független alkotók a jövőben is megkapják azt az anyagi támogatást, amiből továbbra is létre tudnak hozni emblematikus előadásokat. Egyébként azt gondolom, hogy Vidnyánszky Attila, mint ahogy annak idején Jordán és Alföldi is megpróbál sokszínű repertoárt kialakítani, és a Nemzetiben mindenféle színházi ízlés helyet kap.”

A teljes interjú itt olvasható.