‘A közösség művészete’ – Nyilvános Csányi János igazgatói pályázata a Vígszínházra

2020 február 25. kedd, 7:58

A Vígszínház igazgatójának személyéről várhatóan március végén döntenek.

A Vígszínház igazgatói posztjára hárman adták be pályázatukat a határidőig: Eszenyi Enikő, a színház jelenlegi direktora, Rudolf Péter színész-rendező, aki korábban volt a társulat tagja és most is rendez a színházban, a harmadik pályázó pedig Csányi János rendező, a Bárka alapító igazgatója, aki jelenleg a Színház és Film Intézetet vezeti, amit szintén ő alapított. Az alkotó nyilvánosságra hozta pályaművét.

Csányi János egy weboldalt is létrehozott a csanyij.hu címen, kifejezetten azzal a céllal, hogy szakmai kérdéseket lehessen feltenni a pályázat részleteivel kapcsolatban, amiket a pályázó meg is válaszol.

Részlet Csányi János pályázatából:

Rendkívül inspiráló volt a Vígszínház fejlesztésén gondolkozni. 25 év igazgatásból s ezen belül 12 év színházigazgatásból, 2 hivatásos színház alapításából, számos szakmai és közéleti szervezetalapításból, 2 vidéki nagyszínház átalakításából/ fejlesztéséből, 2 színházi- és 1 üzleti nagyberuházás vezetéséből, művészetoktatási cégcsoport létrehozásából, 12 egyetemi oktatási program kidolgozásából, írásokból, rendezésekből, filmproduceri munkákból e.t.c. szerzett minden szakmai tapasztalatomat átfogóan vette igénybe ennek a tanulmánynak az elkészítése. Dolgozatomban az egyik legjelentősebb és talán a legnagyobb hagyománnyal rendelkező magyar színház fejlesztési lehetőségeit vizsgáltam, miközben elvonult előttem – kiemelkedő színházművészek sokaságával – szinte a teljes magyar színháztörténet.

Inspiráló volt elmélyülni a Vígszínház múltjában, felmérni jelenét és gondolkozni a jövőjén, egyben az intézményes magyar színjátszás jövőjén. Munkámban feldolgoztam a 2017 végén szakmai körökben bemutatott új Bárka tanulmányomat, és beépítettem szinte valamennyi korábbi szakmai innovációs tapasztalatomat. E dolgozatban ismertetett terveimet azzal a felelősségérzettel vetettem papírra, amelyet az évi 400 ezer nézőből álló közönségbázis megtartása – sőt, e dolgozat által tervezett jelentős növelése – megkövetelt. Jelen pályázatommal a Vígszínházat Magyarország és a térség legjelentősebb színházává kívánom fejleszteni, olyan komplex művészeti intézménnyé, amely új szervezeti struktúrájával, megnövelt gazdasági potenciáljával és művészeti alkotó erejével más intézmények újra tervezéséhez is mintát adhat. A Vígszínház esetében ennél kevesebbről nem is gondolkodhatunk.

A Vígszínházban 2019. szeptember 12-én Marton László halálával véget ért egy korszak. Egy korszak, ami 1962-ben Várkonyi Zoltán főrendezői kinevezésével vette kezdetét. Van egy (belterjes) vélemény, ami szerint a színház elkerülhetetlen korszerűsítését ismét a társulatából kell megoldani úgy, ahogyan az az elmúlt 66 év alatt 3-4 egymást követő mester-tanítvány nemzedék irányításával történt. Csakhogy a Vígszínház 124 évének története ezt a toposz nem igazolja, ahogy a most lezárult utolsó periódusa sem.

A Várkonyi-Horvai-Marton és Eszenyi időszak referencia személyisége, Várkonyi Zoltán 1945-ben a Művész Színházat alapította, az volt a ’saját gyermeke’, amit elvettek tőle és feloszlattak, így lett a Vígszínház utóbbi 66 éves időszakának legjelentősebb vezetője. Tény, hogy szakmai koncepcióját eredetileg a Művész Színházra dolgozta ki, azaz – akárcsak az alapító művészeti igazgató, Ditrói Mór – kívülről hozott a Vígszínházba új célokat és új eszményeket. Művészszínházi tapasztalatát egy nagy népszínházra adaptálta, bennük a klasszikus társulat felépítésén keresztül a drámaírók bevonásán át a filmgyártással együttműködésig, amivel a Vígszínházban új korszakot teremtett.

Várkonyi a ’60-as ’70-es években átfogóan újította meg a Vígszínházat. Azóta fél évszázad telt el. Meggyőződésünk, hogy a XXI. század ’20-as éveinek kezdetén ugyanerre van szükség. Minden nagy művészeti intézményt korszakonként újra kell tervezni. A Vígszínház Marton László igazgatásának vége óta, azaz immár több mint 10 éve megújulásra vár. Itt az ideje a változásnak.

(…)

Csányi János teljes pályázati anyaga itt érhető el (.pdf).