“Egyszerre éreztem magam áldozatnak és bűnrészesnek” – Járó Zsuzsa a vígszínházi évekről

2020 március 18. szerda, 7:02

Ambivalens érzelmek fűzik a Vígszínházhoz, ahol hat évig volt társulati tag, három éve szabadúszóként dolgozik, főként az Orlai Produkció kötelékében. Járó Zsuzsát a Színház.net kérdezte.

A Színház.net cikkéből:

“Azzal kezdeném, hogy Eszenyi számomra példakép volt. Lényegében miatta lettem színésznő, őt utánoztam, rengetegszer megnéztem a tévében a Fekete Pétert, az Én és a kisöcsémet, a Heilbronni Katica rendezéséért felutaztam Pestre. Nagy álmom volt, hogy a Vígszínházban legyek színésznő” – árulta el Járó Zsuzsa.

Járó Zsuzsa a 23 perc próbáján / Fotó: joszinhaz.hu

A Vígszínház egykori művésze elmondta, gyomorideggel, feszültségben, erőszakosan zajlottak a próbák. “A konfliktus helyzetek kezelésére nem volt se mód, se fórum, maximum a büfében megbeszéltük egymással, pszichésen támogattuk egymást. Végignéztük, hogy egyetlen próba alatt háromszor rúgta ki, majd hívta vissza a rendezőasszisztensét. Egyszerre éreztem magam áldozatnak és bűnrészesnek, hogy nem védem meg azt az embert, akit Enikő éppen bántott” – fogalmazott Járó Zsuzsa.

“Amikor a Koldusoperát próbáltuk a Vígszínházban, ami eléggé nagy falat zenekarral, tánckarral, a főpróbahéten még nem volt jelmezem, mert gyakorlatilag az egész színház A testőrre koncentrált, amit Eszenyi a Pestiben párhuzamosan próbált. Iszonyatos mennyiségű pénz ment el a megvásárolt, majd kidobott ruhákra, parókákra. A varrodában kézzel varrogatták a gyöngyöket a ruhájára, aminek következében a Koldusoperára nem maradt se pénz, se ember. Én akkor nem azt tapasztaltam, hogy a Vígszínházat helyezi előtérbe, amint azt mindig kommunikálja” – mondta a teátrum egykori művésze.

Szentgyörgyi Rita interjúja itt olvasható.