Válságmenedzsment a Vígszínházban – Csányi János igazgatói pályázatának kiegészítése

2020 március 22. vasárnap, 14:18

Csányi János, a Bárka Színház alapítója a Színház.org-on jelentette meg a Vígszínház vezetésére beadott pályázatát. Azóta a járványügyi intézkedések alapjaiban változtatták meg a színházi világot, a szakember így kiegészítést tesz közzé Válságmenedzsment a Vígszínházban címmel.

Csányi János írása:

Az igazgató pályázat folyamatában új helyzet állt elő, de nem a korábbi igazgató lemondása a legfontosabb fejlemény, ami az elmúlt hetekben a Vígszínházzal történt. A mandátum lejárt, csak a politikai döntéshozók tájékozatlansága – a “szakmai”-nak nevezett, de az új jogszabály alapján politikai döntést képviselő bizottság állásfoglalása – volt az, ami a folytathatóság illúzióját keltette. Aki átlátta a belső viszonyokat, tudta, hogy a média-ködből már kilátszanak a tények és nem történhet más, mint az addig kollektíven elhallgatott igazság kinyilvánítása. A lemondás csak az elvárható következmény volt, a kapu megnyitása az amúgy is időszerű változások előtt. Az elmúlt hetekben azonban történt még valami, ami nem csak a botrányt, hanem a Vígszínház teljes működését felülírta és amire éppen ezért fel kell hívni a figyelmet. Ez a koronavírus miatt kirobbant válság, aminek a középtávú gazdasági következményei – az igazgatóváltással együtt – a Vígszínház életében teljesen új helyzetet eredményeznek. Ezt kívánom röviden elemezni.

Csányi János

A Vígszínháznak eddig is veszteséget okozott az, hogy az igazgatói pályázat során semmilyen figyelem nem fordult a pályázatok szakmai tartalma felé. Mintha a tartalom teljesen mellékessé vált volna. Most, hogy a botrányon túl – de a vezetőválasztáson még innen – vagyunk, egyetlen fontos tartalmi kérdés maradt, amit érdemes a pályázat során elemezni: milyen állapotban lesz a Vígszínház az igazgatóválasztást követően. A helyzet ugyanis a pályázatok beadása óta sokkszerűen megváltozott. Nem csak a társulat megrendült állapotára gondolok (miközben a társulat az elmúlt napokban az együttműködés és összefogás útjára lépett), hanem arra, hogy a jelentős kulturális intézménynek meg kell birkóznia azzal a gazdasági válsággal, ami az új igazgatóra az átvétel pillanatában rászakad. (Nem lennék meglepve, ha utólag kiderülne, hogy az igazgatónő visszalépésének okai között a lemondás pillanatában már ott volt a Vígszínház valós pénzügyi állapota.)

A koronavírus veszély egyetlen mozdulattal elintézte, amit a pályázatom elején számos tényező együttes hatásaként azzal a mondattal írtam le, hogy a Vígszínházban véget ért egy korszak. A pályázat beadása óta a vírusveszély miatt sokkszerűen beálló gazdasági válság a színházakat összetett módon fogja érinteni. Nem csak a hirtelen leállás közvetlen következményével – 2020-ban a jegybevételek 30-35%-ának kiesésével –, hanem középtávon (a következő 1-2 évben) az elhúzódó gazdasági válság közvetett hatásaival, a közönség fizetőképességének csökkenésével is számolniuk kell. Ezzel szemben a médiabotrány a Vígszínházban a várakozást és az elvárásokat jelentősen felkorbácsolta. Az új igazgatótól a társulat, a közönség és a közvélemény is egyaránt az egység, a rend és a szakmai munka látványos folytatását várja. Le kell csillapítani ezeket a várakozásokat. Miért? Mert a Vígszínház új vezetőjének az átvétel pillanatában a morális válság mellett az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi s ebből következő szakmai válsághelyzetével kell szembenéznie, és a gyors eredményt hozó, látványos folytatás helyett a válságmenedzsmentre, 2021-től pedig a fennmaradás érdekében a szakmai, szervezeti és gazdasági korszerűsítésre kell koncentrálnia.

Ha megnézzük, hogy a kirobbant válság közvetlen hatása a Vígszínházban mekkora bevételkiesést jelent, megdöbbentő nagyságrendet kapunk. A március közepétől várhatóan június közepéig tartó 3 havi leállás az évi 1 milliárd Ft jegybevétel 1/3-át, mintegy 300-350 millió Ft bevétel kiesést okoz. Pályázatomban leírtam, hogy az elmúlt 2 év 36 ezer fős közönségvesztésének következményét a színház 2018/2019-ben a jegyárak belső megemelésével kompenzálta, ami 2020-ban már nem folytatható, mert a népszínházi működéshez képest az árak így is meghaladják a középosztály fizetőképességét. Azaz, a 2 éve tartó közönségvesztés idén már számszerű bevételvesztéssel jár (az elmúlt időszak bemutatóiból ugyanaz a vegyes kép rajzolódott ki, mint a műsoron lévő korábbi előadásokból, ami miatt a nézőszám csökkenés bekövetkezett), ez 2020-ban további 50-60 millió Ft bevételkiesést jelent. Ezen túl (eddig) évi 3,5-4%-os infláció terhelte a gazdálkodást, aminek 100-120 millió Ft értékvesztés a következménye. Mindez együtt 2020-ban a Vígszínháznak mintegy félmilliárd Forint forráshiányt jelent. Ilyen válsággal a nagymúltú intézménynek régóta nem kellett szembenéznie.

Csányi János

A válság következménye azonban ennél is súlyosabb lesz, mert a közvetett hatások a következő években a nézők fizetőképességének gyengülésével járnak, ami a napi 1.640 főt befogadó népszínház bérlet- és jegyárainak mérséklését teszi szükségessé. A válság hatását sokszorozni fogja a Vígszínház ’80-as évekből megmaradt belső struktúrája, továbbá a társulat alulfizetettsége és végletes túlterheltsége is, vagyis az, hogy a válsághelyzetben a Vígszínháznak se rugalmassága, se pénzügyi mozgástere nincs. A sokkszerűen bekövetkezett gazdasági válság rá fogja kényszeríteni a Vígszínházat egy új szakmai, szervezeti és gazdasági struktúra kidolgozására, mert a gazdasági visszaesést sem a Magyar Állam, sem a Fővárosi Önkormányzat nem fogja teljes egészében kompenzálni. Ahogy a miniszterelnök egyértelművé tette, a terheket meg kell osztani, azaz a kieső bevételek teljes visszapótlására nem lesz lehetőség. A Vígszínház rá fog kényszerülni a válságmenedzsmentre és a jelenleg teljesen hiányzó – jegybevételen túli – saját bevételek középtávú kiépítésére. És természetesen a közönség visszahódítására, sőt, a korábbi nézőszámok jelentős megemelésére. Pontosan arra, amiről a pályázatom szólt.

Ehhez azonban összefogásra lesz szükség. Bárki lesz is az igazgató, a helyzet teljesen egyértelmű. A Vígszínházat 2020-ban többszázmilliós bevételkiesésre kell felkészíteni, miközben hiteles jövőképet kell adni az intézménynek. Ehhez konszenzust teremtő vezetőre és kiváló szakamberek együttműködésére, azaz minden területen kivételes szakmai tudásra lesz szükség. Gondolkodtam azon, hogy az igazgatóválasztás előtt – a kétszeresen is megváltozott helyzet miatt – mindezt leírjam-e. A pályázatom egy új színházművészeti intézménymodell létrehozásáról és a jegybevételen túli saját bevételek megteremtéséről szólt, ami – a válság miatt szükséges kiegészítéssel – erre a helyzetre készült. Annyi a különbség, hogy a kirobbant válság elkerülhetetlenné tette a cselekvést. A Vígszínház drámai helyzetben van. Ebben az egész ügyben eddig senkit sem érdekelt a szakmai tartalom. A tudás és a felelős gondolkodás azonban kötelezettséggel is jár.

2020.03.22.
Csányi János

A pályázati anyag itt olvasható.