A nép ellensége – Ibsen és Bodolay

2016 november 13. vasárnap, 8:10

Bodolay Géza rendező szerint saját választásainkról és lehetőségeinkről szól Ibsen A nép ellensége című drámája.

A darabot november 4-én mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház.

a-nep-ellensege-03

Fotók: Szegedi Nemzeti Színház

A Szegedi Nemzeti Színház ajánlója:

Ibsen darabjait saját korában botrányosnak tartották. Felfedező természete, kritikus szemlélete, az erkölcsi problémák fürkészése számos kortársát zavarba ejtette. Pedig csak a klasszikusokat követte. A patikusi pályát elhagyva tudatosan készült drámaírónak. Végigelemezte az ókori drámák alapkonfliktusait, majd áthelyezte saját korába. Művei így lettek annyira időtállóak, hogy mára ő maga vált megkerülhetetlen klasszikussá.

1882-ben írt darabjának témáját egy újságcikkben olvasta, személyes motívumokkal gazdagította. A főhőst, Stockmann doktort részben saját magáról mintázta.

Stockmann doktor bűne, hogy felfedezte: a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval küzdő doktor ellen fordul.

a-nep-ellensege-02

Bodolay Géza rendező a darabról:

A cselekmény eredetileg egy 19. századi norvég kisvárosban játszódik, főszereplője Dr. Stockmann, akinek lázadó alakját sokak szerint saját magáról mintázta a szerző. A doktor fölfedezi, hogy a gyógyforrás vize – amelyre szállót és kórházat épített a település – fertőzött, ahelyett hogy meggyógyítaná, mérgezi az embereket. Ezt el is mondja a bátyjának, a polgármesternek, illetve barátjának a főszerkesztőnek, aki közölni is akarja ezt ellenzéki lapjában – mondta Bodolay Géza.

A drámából az 1950-es években Arthur Miller is megírta saját verzióját. A Kunos László magyar szövegét alapul vevő szegedi előadás az eredeti 19. századi közeget kapcsolja össze McCarthy szenátor Amerikájával és napjainkkal – közölte a rendező, aki hangsúlyozta, a darabon semmit sem kellett aktualizálni, ezt megteszi a kor, amiben élünk. Tény azonban, hogy a színészek nem öltöznek a 19. század ruháiba, és az 50-es évek amerikai divatját sem öltik magukra, de ennek semmilyen jelentősége nincsen – tette hozzá.

Bodolay Géza kifejtette, az eredeti történetben Dr. Stockmann egy éltesebb úr, és két nő tűnik föl mellette, húszéves lánya az igazság kimondására próbálja rávenni, felesége pedig igyekszik visszarángatni a földre. A szegedi verzióban a szereplők – a doktort játszó Sorbán Csaba, az orvos feleségét alakító Gidró Katalin és a főszerkesztőt megformáló Pataki Ferenc – a harmincas éveikben járnak. Előttük még nyitva áll a választás lehetősége, kiegyeznek a hatalommal vagy a lázadás útját választják – mondta a rendező.

 

 
 

Kapcsolódó anyagok