Időfutár – Népszerű ifjúsági történet a debreceni színpadon

2016 december 20. kedd, 11:27

Az egyik legfordulatosabb epizódot ragadta ki az Időfutár gazdag cselekményéből a Csokonai Színház előadása.

Az ifjúsági rádiójátékból hatkötetes regénysorozat született, ennek bécsi történetszálát dolgozza fel a színpadi adaptáció, melyet Gimesi Dóra és Tasnádi István átiratában, Gemza Péter rendezésében mutatott be a Csokonai Színház december 19-én.

A Csokonai Színház ajánlója:

Az Időfutár sikerének egyik titka, hogy az internet-generáció kamaszok mindennapi közegében játszódik, a digitalizált világban felvett szokások természetes módon jelennek meg. A kalandok, barátságok, szerelemek, érzelmi viharok és a vicces iskolai helyzetek egy időutazásról szóló krimibe ágyazódnak bele: a főszereplő Hanna egy időre a 18. században ragad, a visszajutásban barátai – akikkel a különleges féreglyuktelefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot – minden találékonyságukkal igyekeznek neki segíteni. A több száz éves időeltolódás kiváló alkalmat ad néhány történelmi és művészettörténeti tény izgalmassá tételére: Kempelen Farkas sakkautomatájáról, a felvilágosodásról, Mozart Varázsfuvolájáról szinte észrevétlenül, gyorsan pörgő kalandokon keresztül szereznek ismereteket a kamaszok.

A sci-finek is beillő Időfutár nemcsak népszerű a tizenévesek körében, hanem színvonalas irodalmi mű is. Az igényes ifjúsági alkotások ismérvei jellemzőek rá: remek a sztorija, jó a stílusa, lendületes a történetvezetése, van mondandója és tanulsága, s az ismeretátadásra is hangsúlyt helyez, ráadásul a felnőttek számára is szórakoztató. Ennek köszönhető, hogy néhány iskolában a kötelező olvasmányok közé is bekerült. Az Időfutár színpadi változatért kiált, ezt Gimesi Dóra és Tasnádi István átiratában, illetve Gemza Péter rendezésében láthatja a Csokonai Színház közönsége.

Science fiction és történelmi mű

Gemza Péter, az előadás rendezője is ismerte a rádiójátékot, szinte családi rituálé keretében várták a folytatást, de csak később, miután a Csokonai Színház művészeti vezetője lett, fogalmazódott meg benne a színházi előadás gondolata. „Azzal ragadott meg az Időfutár, hogy nagyon nagy dimenziókat fog át: mind az időt, mind a benne szereplő személyeket tekintve egy igazán széles spektrumra ad rálátást. Egyszerre science fiction és történelmi mű, ugyanakkor egy mindennapi, a mai fiatalokkal foglalkozó történet is.”

Önálló történet a bécsi eseményekkel

Az alkotók elképzelése az volt, hogy a színházi előadás önállóan, az Időfutár-sorozat ismerete nélkül is érthető legyen. Az ifjúsági regény több történetszála közül a rendező és a szerzők végül egyet választottak ki, amiben szerepe volt annak is, hogy a debreceni évad egyik operája a Varázsfuvola lesz. „Rögtön az elején világos volt az, hogy a bécsi történetszál a Varázsfuvolával engem mindenképpen érdekel. Mivel a Csokonai Színházban szerettük volna megcsinálni A varázsfuvolát, ezért kicsit felgyorsítottuk a folyamatot, hogy össze tudjuk kapcsolni a két bemutatót. Hiszem azt, hogy a kettő erősíteni tudja egymást, és izgalmasabbá válik általuk a debreceni évad. Szerintem a szerzőknek nagyon nehéz dolguk volt, hiszen az Időfutár-történetben rengeteg szál szövődik össze folyamatosan, és annak érdekében, hogy a színházi előadás története önmagában is megálljon, nagyon kristálytisztán le kell csupaszítani a viszonyokat, és rengeteg átdolgozásra volt szükség. Ez nagyon jól sikerült nekik” – mondta Gemza Péter.

Az eddig rendezett ifjúsági előadásaiban (J. W. Goethe: A Zöld Kígyó és a Szép Liliom, Weöres Sándor: Holdbeli csónakos) mindig a kortárs valóságtól távolabbi, elemeltebb történetekkel dolgozott. Ehhez képest az Időfutárban jelen van egy nagyon erős kettősség a mindennapi valóság és a múltba történő utazás között. „Azt gondolom, hogy épp ez a kettősség az előadás lényege. A történet középpontjában két tárgy áll: egy régi kütyü és egy modern kütyü − egy régi sakkautomata és egy mobiltelefon. Emellett a személyekben és a helyszínekben is folyamatosan jelen van ez a kettősség. Az igazi színházi kihívást viszont mindennek a térben való megjelenítése jelenti. A két idősík összeszövését kell nagyon ügyesen megoldanunk, például amikor valaki Mozart korába telefonál. Ráadásul ez a kettősség gyakran szimultán: egyszerre történnek események a két idősíkban. Színházrendezői szempontból ez igazán izgalmas feladat, mert úgy kell színre vinnem a két eseményt, hogy az egyik se nyomja el a másikat. A könyvben a terek közötti váltás a képzeletünkre van bízva, a rádiójátékban pedig egy hangeffekt jelzi a változást. A színházban viszont ezt képileg meg kell fogalmazni. Ezen kívül pedig még ott van a ‘színház a színházban’ jelenség is” – mutatott rá Gemza Péter.

Hanna, a dementor Bujdosó és Wolfi

A történet főszereplőjét, a kamasz Hannát Mészáros Ibolya, a társulat legfiatalabb színésznője játssza. Miután komplex színészi játékot kíván a szerep, a rendező nem szeretett volna gyerekszereplőkkel dolgozni. „Szerintem fontosabb a történet és a viszonyok, mint az életkor. A kamaszság, a kamaszos hév, a szerelem megjelenése szépen játszható kicsit idősebb színészek számára is.”

Mészáros Ibolya szerint az Időfutár főhősnőjét játszani egyszerre megtisztelő, kalandos, ugyanakkor hatalmas felelősség is. “Hihetetlenül sok fiatalhoz jutott el ez a történet a könyveken és a rádiójátékon keresztül, én pedig szeretnék méltó lenni az általuk elképzelt Hannához. Ez a lány okos, vagány, kalandvágyó, talpraesett, már az első próbán a színházi adaptáció alapjául szolgáló szövegkönyvben lévő minden megszólalását imádtam. Szerintem mindenkiben van egy kis Kalász Hanna valahol, aki szívesen elbújna a dementor Bujdosóné elől, gyakorolná a kiskacajt, Varázsfuvolát próbálna Wolfival, egyszerű humanoidként vitába szállna Bulcsúval a citronyád fogalmáról, elplaybackelné az Éjkirálynőt, és még sorolhatnám. Ha most egy pillanatra megállok és elképzelem egy felnőtt arcát, ahogy az előbbi mondatomat olvassa, huncut vigyor van az arcomon, hiszen én pontosan értem, hogy mit jelentenek ezek a szavak vagy kifejezések. És a legjobb, hogy elképesztő szuperhős-érzésem van, ha arra gondolok, hogy hány ezer cinkosom van még ebben az országban, akik szintén tudják, hogy miről beszélek!” – tette hozzá a színésznő.

Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea
Időfutár

Hanna Mészáros Ibolya
Sándor bá Csikos Sándor
Benedict Rózsa László
Mozart Kovács András e. h.
Schikaneder Dánielfy Zsolt
Mária Ludovika Oláh Zsuzsa
Jozefa/Bujdosóné Újhelyi Kinga
Kempelen Miske László
Gotthardi Gelányi Bence m. v.
Zsófi Nánási Brigitta m. v.
Szabika Gáll Levente
Bulcsú Kránicz Richárd e. h.
Ferenc császár Böjte Sándor m. v.
Gothárdi segédje Tisza Lajos
Gothárdi segédje 2. Wagner Lajos m. v.

További szereplők:
Pintér Tímea, Janovicz Zsófia, Fehér Éva, Kis Eleonóra, Czirják Csilla, Biri Gergely

Díszlettervező: Debreczeni Borbála
Jelmeztervező: Mészáros Zsófia
Ügyelő: Karl József
Súgó: Ozoroczki Erika
Rendezőasszisztens: Szőke Zsanett
Zeneszerző: Szabó Balázs
Rendező: Gemza Péter

Bemutató: 2016. december 19. / Csokonai Színház