8 év után távozik a Radnótiból – Villáminterjú Adorjáni Bálinttal

2017 február 26. vasárnap, 7:00

Az Ármány és szerelem férfi főszerepében mutatkozik be Kecskeméten Adorjáni Bálint. Pályája nem szokványos, hiszen jogi szakokleveles közgazdász volt már, amikor felvették a színművészetire. Nyolc év után válik meg a Radnóti Színháztól, s amikor arról kérdezték, elképzelhető-e, hogy Kecskemétre szerződik, csak annyit mond: egyelőre minden képlékeny.

Adorjáni Bálint és Mӓrcz Fruzsina az Ármány és szerelem próbáján (fotó: Kecskeméti Katona József Színház)

Adorjáni Bálint és Märcz Fruzsina az Ármány és szerelem próbáján (fotó: Kecskeméti Katona József Színház)

Először játszol Kecskeméten, sőt, először lesz kőszínházi bemutatód a Radnóti Színházon kívül.
Az elmúlt évadokban olyan sokat játszottam a Radnótiban, hogy nem volt lehetőségem külsős munkákra. Idén már nem vállaltam bemutatót, úgyhogy egy kicsit kinyílt a világ. Kecskeméten az Ármány és szerelemben fogok játszani, az Operettszínházban beállok az Ének az esőben című musicalbe, amelynek a premierjét éppen a kecskeméti bemutatóm miatt nem tudtam vállalni. A Madách Színházban pedig a Szerelmes Shakespeare-t kezdem próbálni.

Elképzelhető, hogy Kecskemétre szerződsz?
Egyelőre minden képlékeny…

A középiskola végén fel sem merült, hogy a színművészetire jelentkezz? Jobban vonzott a közgazdaságtan?
Egy kicsit bonyolultabb volt a helyzet. Édesanyám ugyanis építészmérnök, abszolút reál beállítottsággal, édesapám szobrászművész, tehát ő a humán vonalat képviseli.

Ezek szerint a továbbtanulásnál anyukád volt határozottabb…?
Azt szerette volna, ha bátyám és én is szerzünk egy olyan diplomát, ami biztos megélhetést jelent. A forradalom előtt települtünk át Csíkszeredából azért, hogy anyanyelvünkön végezhessük a tanulmányainkat. A szüleim úgy gondolták, hogy ha lehetőséget kaptunk, hogy magyarul tanuljunk, jó iskolába járjunk, akkor illik élni ezzel a lehetőséggel.

Szerettél a közgázra járni?
Egy ideig lekötött, ráadásul hamar tagja lettem a Janus Egyetemi Színháznak, annak ellenére, hogy nem a bölcsészkarra jártam. Elkezdtem tréningeken részt venni, statisztáltam a pécsi színházban, előadásokat csináltunk.

Elsőre felvettek a színművészetire?
Dehogy! Még a közgázra jártam, amikor először próbálkoztam, Jordán Tamás és Lukács Andor osztályába. Második rostás voltam, de akkor se hagytam volna abba a közgázt, ha adott esetben felvesznek. Édesanyámmal megállapodtunk, hogy végigcsinálom, akármi is lesz. Másodszor Máté Gábornál felvételiztem – akkor én is úgy éreztem, hogy nem ment jól. A diploma után, harmadszorra úgy indultam neki, hogy adok magamnak még egy esélyt, és ha sikerül és felvesznek, elfogadom, hogy ez az én utam.

És sikerült.
Igen, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor volt az osztályfőnökünk, Bodó Viktor a tanársegéd – három különböző színházi nyelv, de egy és ugyanazon gondolkodás.

Az Ármány és szerelem Ferdinándja nagy, romantikus szerep. Közel állnak hozzád az ilyen feladatok?
Sokáig elkerültek a hősszerelmes szerepek. A színművészetin nem azokkal a darabokkal foglalkoztunk, ahol a szerelmesek állnak a színpadon szép ruhában, és mondják a szép szövegeket. Nyilván ebben volt pedagógiai célzat. Persze sokszor megkaptam, hogy klasszikus hős-karakter vagyok. Lehet, hogy most ért meg rá a helyzet, hogy eljátsszak egy ilyen figurát. De egyébként Ferdinánd nem egyszerű romantikus szerelmes figura. Annál sokkal összetettebb. Tele van kételyekkel, bizonytalansággal, szeretetvággyal. Őszinteségével és szerelmével lázad az apai önkény ellen. Megpróbál jó döntéseket hozni, és saját kezébe venni a sorsát, de semmi sem úgy történik, ahogy eltervezi. Racionálisan akar gondolkodni, s végül mindig érzelmi döntéseket hoz. Küzdelmes feladat számomra, és nagyon érdekes.

Játszol a Radnótiban, próbálsz Kecskeméten, az Operettszínházban, a Madáchban, időről időre forgatsz…
És szteppelni tanulok, ami nagyon intenzív dolog. Sok energia, sok idő, sok gyakorlás, de ha jól megy, fantasztikusan élvezetes. De most ezt is félre kell tenni egy kicsit, mert február 24-én lesz a bemutató Kecskeméten, most arra koncentrálok.

Kérdezett: Rákász Judit
kecskemetikatona.hu