Arany – Ősbemutató Posonyi-Takács László főszereplésével Győrben

2017 március 30. csütörtök, 11:34

200 éve született a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Arany János. A 2017-es emlékévben számos programot szerveznek országszerte és határon túl, melyekkel felidézik a ballada Shakespeare-jeként is emlegetett költőt.

 A Győri Nemzeti Színház társulata a Vill-Korr Sulibérlet keretében A Pál utcai fiúk után a Kszel Attila által írt és rendezett Aranycímű színművet mutatta be március 25-én, a Kisfaludy Teremben.

Ajánló a darab elé:

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja a mű főszereplője. A szegény családba született költőt különböző életszakaszaiban láthatjuk a színpadon: a pályakezdés idején, a kiteljesedés, valamint az időskor pillanataiban. Elhangzik természetesen számos költemény is, a magánszféra és az írói ténykedés különös elegye ez az előadás.

Posonyi-Takács László, Sík Frida / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Posonyi-Takács László, Sík Frida / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Az író a darabról:

“A legtöbb nagy költő élete közismert, Arany esetében azonban olyan hatalmas életműről beszélhetünk, hogy általában nem jut időnk megismerni, ki is volt ő. A darab az életútjára fókuszál: honnan jön, s hogyan lett az, aki, miként formálódott a személyisége. A Margitszigetre kalauzoljuk a nézőket, a tölgyfák alá, ahol halála előtt az Őszikék- balladákat írta. Nem mondom, hogy átlagos darab lesz, de remélem, hogy sajátos humorával, formáival megnyeri a gyerekek figyelmét” – mondta el Kszel Attila. Az ősbemutatóban Arany János élettörténete modern színházi formanyelven elevenedik meg, az előadást pedig élő zenei betétek is színesítik.

“Néhány művét mi is megmutatjuk, a Toldiból húszperces, tömörített zanzát láthat a közönség vándorkomédiás stílusban, A walesi bárdokból pedig utcaoperát készítettünk. Egy lírai verset is szerettem volna választani, végül a Letészem a lantot című mellett döntöttem, ami amellett, hogy gyönyörű, egy sajátos lélektani állapotot is mutat” – árulta el Kszel Attila és hozzátette, Arany szélsőséges, érzékeny ember volt. “Arany életéről nehéz volt úgy írnom, hogy ne a tragédiák sorozatára fókuszáljak. Inkább azokat az elemeket kerestem, ahol tudunk örülni vele együtt” – fejtette ki az író.

Posonyi-Takács László, Bede-Fazekas Csaba / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Posonyi-Takács László, Bede-Fazekas Csaba / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Kszel Attila korábban is foglalkozott “a magyar ballada Shakespeare-jével”, két éve A walesi lakomában dolgozta fel a “A walesi bárdok” című balladát.

Az idős költő szerepét Posonyi Takács László játssza, ahogy az előbb említett darabban is ő volt a főszereplő. Közreműködnek a teátrum stúdiós hallgatói; Arany János életének fontos szereplőit Bede-Fazekas Csaba, Molnár Judit, Maszlay István, Janisch Éva, Sík Frida, Ungvári István és Molnár Zsolt alakítják. A prímás szerepében a győri színház zenekarának koncertmestere, Németh Csaba nemcsak muzsikál, aki epizódszerepet is játszik.

Posonyi Takács László a győri létezésről – A Szabadföld interjújából:

“A fővárosi Madách Színház szerény kilátásai hoztak ide, Korcsmáros György akkori igazgató tíz fiatalt szerződtetett az évadra, mára ebből ketten maradtunk, rajtam kívül Nagy Balázs. Az első szerepem Sonny volt a Grease-ben, akkor tapasztaltam meg, milyen is a nézőtéri nyílt színi taps. Aztán az első prózai szerep a Bűn és bűnhődésben, majd Zoli Szép Ernő A vőlegény című darabjában. Elindult egy folyamat kemény feladatokkal, amelyekben bizony magasra tették a lécet. Nem én vagyok hivatott megítélni, hogy sikerült-e átugorni. De értékes darabok születtek, és mellette a könnyű műfaj is élte a virágkorát sikeres musical és operett-előadásokkal.
(…) A színházban nem a kitüntetés érdekel, hanem a gondolat. Aki adni akar, az úgyis adja, aki meg kapja, eldönti, hogy elfogadja-e. Túl sok ennél fontosabb dolog van az életben, nyelvek, kultúrák, stadionok, amelyeket még nem ismerek a világból”. (…)

Ungvári István / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Ungvári István / Győri Nemzeti Színház / Kszel Attila: Arany

Árva gyerekként nőttem fel, akit tizenkét éves koráig tudott nevelni az édesanyja, lehettem volna akár börtöntöltelék is. Inkább tanultam. Életemben voltam áruterítő, kereskedő, bőrdíszműárus, zöldséges, újságkihordó, nem szégyellem, de nem is tartom nagy dolognak. Főleg egy olyan világban, ahol alapvető emberi tulajdonságok kérdőjeleződnek meg. Volt a színházban olyan gazdasági vezető, aki díszítőnek gondolt, és egy igazgató, aki első itteni találkozásunkkor mosolyogva kezet nyújtott: “Ugye, maga ügyelő volt a Madáchban?” Régen görcsöltem az ilyesmikért. Ma már nem érdekel. Önazonos akarok lenni, csak önmagam, nem akarok hazudni, alakoskodni. Az önteltség, a lustaság, a közöny; csak ezek kerüljenek el5 Ahogy Bereményi Géza és Cseh Tamás dala mondja: “Én már úgy vagyok jó, ahogy így vagyok, én már nem leszek másik…”

Forrás: Szabadföld, Győr Plusz, Győri Nemzeti Színház, Színház.org, Info Győr