Megújul a szolnoki Szigligeti Színház

2017 október 05. csütörtök, 15:13

A szolnoki Szigligeti Színház beruházása illeszkedik a kormány vidéki színházakat érintő felújítási programjába. Ennek részeként döntés született a Modern városok program keretében a debreceni Csokonai Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a veszprémi Petőfi Színház felújításáról, illetve elvi döntés – a Győr Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás alapján – a győri Nemzeti Színház teljes rekonstrukciójának lehetőségéről.

Az 1912. április 20-án felavatott színházépületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti építészek tervezték, Bede Antal szolnoki építési vállalkozó irányításával nem egészen egy év alatt építették fel a szolnoki és rákóczifalvai kőművesek. A 800 nézőt befogadó épületnek nem volt fűtése, igen hamar megmutatkozott a tervezés és az építés hibái, a felhasznált anyag elégtelensége.

Szolnok 1919. május 3-tól augusztus 2-ig frontváros volt. A román tüzérség 80 napig ‒ a Tisza bal partjáról ‒ csaknem szüntelenül ágyúzta a várost. Az épület ‒ a szolnoki templomokhoz és más középületekhez hasonlóan ‒ több belövést kapott.

Az intervenciósok okozta sérüléseket, károkat az 1920-as évek elején hevenyészve megszüntették, de az épület általános leromlását nem tudták megállítani. 1926-ben kényszerűen megkezdték a Thália szolnoki otthonának rekonstrukcióját. A tetőszerkezetet, a homlokzatot megváltoztatták, „egyszerűsítették”, emiatt az épület elveszítette szerény szecessziós jellegét. 1927-ben „avatták” másodszor a színházépületet. Ennek az átalakításnak egyetlen érdeme volt, hogy bevezették az épületbe a Tisza Szálló és Gyógyfürdő 58C-os vizét, ezzel fűtötték a nézőteret és a kicsinyke öltözőket.

A második világháború alatt is komoly sérülések érték az épületet, főleg a tetőszerkezet sérült meg ‒ 1945 nyarától éveken át védték a nézőteret a beázástól. 1946-47-ben okvetlenül szükséges javításokat elvégezték, de a 1960-as évek elejére már annyira leromlott az épült általános műszaki állaga, hogy újbóli rekonstrukció vált szükségessé. Az átépítés 1963-ban fejeződött be, Szigligeti Liliomfijával nyitották meg a részben újjáépített színházat.

A munkavédelmi hatóságok 1989-ben életveszélyessé nyilvánították az 1963-ban „újjáépített” épületet. Schwajda György igazgató a színház müködéséért 1990 tavaszán már nem vállalhatta a felelősséget. A mostani színházépület tervezése, építése szűk két évig tartott. Az építésztervező Siklós Mária, a belsőépítész Schinagl Gábor volt. Az megújult színházépületet 1991. április 11-én adták át rendeltetésének.

Az elmúlt 26 év alatt bekövetkezett természetes elhasználódás, az elavuló, nehezen pótolható berendezések, valamint az épület egyes részeinek zsúfoltsága teszi indokolttá a mostani felújítást, melynek eredményeként az épület megfelelhet a színvonalas és gazdaságos üzemeltetés elvárásainak, és 21. századi körülmények között fogadhatja az évi több mint 100 ezer nézőjét.

Forrás: Emmi