“A mi osztályunk alapja valós történet” – Guelmino Sándor rendezése Tatabányán

2017 október 13. péntek, 7:00

Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című drámájával nyitotta évadát a Jászai Mari Színház.

Jegercsik Csaba, Egri Márta, Mikola Gergő, Megyeri Zoltán / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Jegercsik Csaba, Egri Márta, Mikola Gergő, Megyeri Zoltán / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Ajánló a darab elé:

A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi, tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul.

Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés – és megértés szándékának – hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, az igazságról, melyre úgy tűnik, senkinek nincs szüksége.

Király Attila, Danis Lídia, Mikola Gergő, Dévai Balázs / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Király Attila, Danis Lídia, Mikola Gergő, Dévai Balázs / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

“Összességében elmondható, hogy olyan korszak kezdetén vagyunk, amikor a multikulturalizmus víziója kezd zavaróvá válni, és inkább az összeütközés és a konfliktusok jellemzik a különféle kultúrák egymáshoz való viszonyát. Hét éve fejeztem be A mi osztályunk című darabomat, ami eredendően a lengyel történelem sötétebb oldaláról szólt, viszont egészen más hangsúlyt kapna, ha most mutatnák be először. Elég csak arra utalni, ami nemrég Franciaországban történt, ahol láthatóvá vált, hogy a toleranciát magáénak valló identitás leple mögött micsoda pokol rejtőzik. Visszatérve az eredeti kérdéshez: nagyon fontos volt számomra az, hogy olyan helyen nőttem fel, ahol két meghatározó vallás volt jelen. Ráadásul mindezt a kommunizmus kontextusában kell elképzelni, egy olyan városban, ahol a világháború előtt a lakosság negyven százaléka, közel 80 ezer fő volt zsidó, ám a háború után már csak a hiányuk maradt jelen. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden második lakóházban ők éltek, és ezekben folytatódott később a városban élők élete. Ez hatással van az emberre pszichológiailag” – nyilatkozta korábban a szerző, Tadeusz Słobodzianek.

Megyeri Zoltán, Dévai Balázs, Király Attila, Crespo Rodrigo, Egri Márta, Jegercsik Csaba / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Megyeri Zoltán, Dévai Balázs, Király Attila, Crespo Rodrigo, Egri Márta, Jegercsik Csaba / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Guelmino Sándor rendező A mi osztályunkról:

“Számomra ezzel a darabbal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan kezeljük a történelmünket. Európa keleti részén kicsit hajlamosak vagyunk elhazudni, megszépíteni a múlt bizonyos pontjait. Nyilván azért, mert az itt található országoknak meglehetősen sérülékeny az önérzetük. Ettől azonban a tények még tények maradnak, sőt, ha nem vagyunk tisztában a saját történelmünkkel, akkor semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy újból és újból elkövessük ugyanazokat a hibákat. (…) A mi osztályunk alapja valós történet: amikor a kelet-lengyelországi régióba 1941-ben bejöttek a németek, arra a területre, ami azt megelőzően szovjet érdekszféra volt, a helyi zsidóság ellen spontán pogromok törtek ki. Úgy, hogy a német karhatalmi erőknek mindehhez nem volt direkt közük! Az természetesen elképzelhető, hogy a megszállók szabad utat engedtek a pogromoknak, hogy bátorították azokat, akik irányították az eseményeket. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy azokat a szörnyűségeket, amik akkor történtek, lengyelek csinálták lengyelekkel bosszúból azért, mert a korábbi szovjet éra idején egyértelmű kapcsolat volt a lengyel zsidók egy része és a hatalom között. Vagy puszta nyereségvágyból. Vagy, mert egy jó kis húsvéti zsidóverésnek arrafelé amúgy is hagyománya volt.”

Bakonyi Csilla, Megyeri Zoltán, Dévai Balázs, Egri Márta, Király Attila, Jegercsik Csaba / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Bakonyi Csilla, Megyeri Zoltán, Dévai Balázs, Egri Márta, Király Attila, Jegercsik Csaba / Jászai Mari Színház: A mi osztályunk / Fotó: Prokl Violetta

Tadeusz Słobodzianek:
A MI OSZTÁLYUNK – történelem XIV órában
Fordította: Pászt Patrícia

Dora Danis Lídia
Zocha Bakonyi Csilla
Rachelka, később Marianna Egri Márta
Jakob Kac Mikola Gergő
Rysiek Dévai Balázs
Menachem Crespo Rodrigo
Zygmunt Király Attila
Heniek Jegercsik Csaba
Władek Megyeri Zoltán
Abram Kardos Róbert

Díszlet: Fekete Anna    Jelmez: Kárpáti Enikő
Zenei munkatárs: Lovas Gabriella      Mozgás: Király Attila
Rendező: Guelmino Sándor

 
 

Kapcsolódó anyagok