A Szellemúrnő – Pozsgai Zsolt-ősbemutatóval ünnepli a reformációt a békéscsabai színház

2017 október 28. szombat, 13:48

Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő (Ábránfy Katalin) című drámájával ünnepli a Békéscsabai Jókai Színház a reformáció 500. évfordulóját.

A drámát, amelynek ősbemutatóját december 1-jén tartják, a színház felkérésére írta Pozsgai Zsolt. Mint Seregi Zoltán igazgató – aki egyben a darab rendezője is – az MTI-nek elmondta, azért esett a választása Pozsgai Zsoltra, mert úgy érezte, ő képes “fontos, emelkedett témákat közönségbarát módon, jó karakterekkel, izgalmas történet formájában” megírni.

Felidézte, hogy a közös munka egy éve indult, az író a dráma első változatával tavaszra lett kész, azon némileg módosítottak, rövidítettek. “Így kicsit dramaturg is voltam most” – jegyezte meg Seregi Zoltán. Mint hangsúlyozta, mindenképp azt szerette volna, hogy “ezer szállal kötődjön Békéscsabához” a mű, “hogy igazán legyen a miénk a megemlékezés a reformáció 500. évfordulójára”.

Seregi Zoltán szerint A Szellemúrnő egy sodró erejű, szenvedélyes darab, amelyben a tragédiát az Ábránfy család örökség miatt kitört vitája, a háttérben pedig a reformáció és a katolicizmus összecsapása váltja ki. “Arra törekedtünk, hogy ne legyen túl filozofikus, hitvita jellegű” – mondta, hozzátéve, hogy Luther Márton alakja mindössze egy jelenetben jelenik meg, hiszen inkább az ő és az őt követő emberek szellemisége a fontos.

A díszlet is minimalista, mindössze néhány 15-16. századi stílusú bútort terveznek készíttetni, a jelmezek ellenben felidézik a kort és az akkori arisztokrácia világát – mondta a rendező, hozzátéve, hogy ugyanakkor tíznél is több helyszín lesz a darabban, így élnek majd a vetítés eszközével is, ahogyan élőzenét is terveznek a színpadra. Vozár M. Krisztián és Rázga Áron játszanak majd egy “harmóniumnak álcázott hangszeren” – mondta Seregi Zoltán.

Pozsgai Zsolt a történet hátteréről szólva elárulta, hogy konkrét történelmi tényekre nem igazán bukkant a darabhoz folytatott kutatómunka során. Egy Ábránfy nevű család valóban élt Békéscsabán, és szól egy legenda arról, hogy a kastélyukat örökösödési vita miatt felgyújtották.

A történet nagy része azonban kitaláció, a legendák sokkal jobban színre vihetőek, mint a történelmi tények – tette hozzá Pozsgai Zsolt, aki szerint a hangsúly azon van, hogy a reformáció lényegét megragadják egy békéscsabai példán keresztül, amely “akár úgy is történhetett”, ahogy a darabban meg van írva.

A történet szerint Ábránfy Katalin 1541-ben – lánya megmentésére – Wittenbergába utazik, ahol a Luther Mártonnal való találkozása arra sarkallja, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse a kastélyban első templomukat.

Nekiállnak a munkának, de a családban nem mindenki nézi jó szemmel az új szellemiséget. Öccse, Ábránfy Imre megbízást kap arra, hogy az új tanok elterjedését akadályozza meg. Ezt kívánja saját érdeke is, mivel úgy véli, a békéscsabai családi kastély tulajdonjoga csak őt illeti meg.

A főbb szerepeket Kovács Edit, Papp Barbara vendégművész, Balázs Csongor, Bartus Gyula, Mészáros Mihály és Komáromi Anett alakítja. A díszletet Juhász Katalin, a jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezi.