Ha mi holtak feltámadunk – Ibsen-darab Sopronban Szilágyi Tibor főszereplésével

2017 november 05. vasárnap, 11:01

Minden jegy elkelt a Ha mi holtak feltámadunk idei soproni előadásaira, ezért a teátrum a nagy érdeklődés miatt januárban bérletszünetben is műsorra tűzi a Szilágyi Tibor főszereplésével látható darabot.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

Ebben az évadban a Zentai Magyar Kamaraszínházzal és a budapesti Nemzeti Színházzal közösen mutatja be a soproni teátrum kamara előadásként Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című egyrészes drámáját. A premier rendhagyó módon Zentán volt október közepén. Díszelőadásként ezzel avatták fel az ottani új stúdiószínházi játszóhelyet. Az idei soproni előadásokra minden jegy elfogyott, ezért a színház vezetése bérletszünetben is műsorra tűzi januártól a darabot.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

– Örömteli, hogy az ilyen komoly műfajú előadásainkra is jelentős nézői igény mutatkozik. Ez alátámasztja azokat a törekvéseinket, hogy az igényes soproni közönség számára mélyebb, fajsúlyosabb gondolatokat hordozó színházi élményeket is kínáljunk a bérletrendszerünkben. Ilyen volt tavaly az Őszi szonáta, amely várakozáson felüli sikert hozott számunkra, külföldi vendégszereplésekkel, budapesti meghívásokkal, figyelemre méltó közönségigénnyel, s most pedig a Ha mi holtak feltámadunk című előadásunknál is hasonló nézői várakozást tapasztalunk már most. Az pedig külön jó érzéssel tölt el bennünket, hogy a magyar színház – és filmművészet egyik kiemelkedő egyénisége, Szilágyi Tibor – aki Sopronban igazgatóként is dolgozott – visszatért hozzánk játszani, s olyan darabban láthatják viszont őt, amely számára emlékezetessé teheti az 53. színházi szezonját, páratlanul gazdag pályafutását – mondta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, az előadás rendezője.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

– Ez a darab szólhat rólam és mindazokról, akik egy életre kötelezik el magukat az alkotás iránt. Nagy ajándéknak tartom, hogy eljátszhatom ezt a szerepet, hiszen amit ez a szobrász a művészetével képvisel, gyakorlatilag lehetne az ars poeticám is – hangsúlyozta a Kossuth–díjas Szilágyi Tibor, aki elismeréssel szólt a soproni társulatról, az itt tapasztalt munkáról. Úgy érzi, egy színész pályafutásában általában 10–12 szerep az, amire összegzésként azt mondhatja, ezért igazán megérte ezt a hivatást választani, s a mostani faladat ilyen számára. Neki azért is számít különleges és fantasztikus találkozásnak ez a szerep, mert úgy érzi, róla szól Rubek lelke. Fél évszázados színészi pályafutásáról, hogy amíg él, addig neki is játszani, alkotni, műveket létrehozni kell. És ezt most nagy örömére Sopronban teheti meg.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

– Gyakorlatilag egy szerelmi háromszöget látunk. Kiüresedett, elszürkült házasságot, amikor az asszony felbontja ezt a szövetséget, köteléket egy számára megfelelőbbnek tűnő partner miatt. Férje visszakanyarodik, sőt, menekül a múltba, egykori modelljének emlékei közé. Keresi a maga feltámadását a tragédiájában, elhanyagolt kapcsolataiban, sorsában. Látszólag lélektani drámáról beszélhetünk, de lefojtottságában ennél többet hordoz magában – mondta Pataki András rendező, aki hozzáfűzte, akkor tudják nagyon erősen kibontani a darab fontos és égető kérdéseit, ha a játék valódi partitúrája a lélekben bontakozik ki. A belső igazság, a színészi játék hitele által tárulhatnak fel az Ibsen számára oly fontos szimbolikus vetületek is.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

– Rubek személyében az alkotás iránti elhivatottság testesül meg. Az a végletes hivatástudat, amely magát az embert amortizálja. További tragikus következménye ennek az abszolutisztikus törekvésnek, hogy a megvalósulatlan emberben idővel az alkotó is felmorzsolódik. Rubek számára az élet esszenciálisan az alkotásból áll. Ha az alkotás üres, akkor számára az élet is kiürül. Mindeközben egyre hangsúlyosabb szerep jut annak a kérdésnek is, hogy egy, az életét a művészetért feláldozó ember mindennapjaiban, amikor az élet már szinte teljesen elment, találunk-e valamit, amiről azt gondoljuk, hogy fontosabb, mint az élet?

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

A rendező hozzáfűzte: Ibsen kései drámáját, melyet 1899-ben vetett papírra feltehetően Rodin szobrászművész inspirálta, akinek a számára a munka, a művészet volt kizárólagosan fontos, miközben az emberi kapcsolatokat elhanyagolta. Dokumentumok maradtak fenn arról, csak élete végén ismerte fel, hogy szeretet nélkül holtnak érzi magát az ember és igazán szeretni egyet jelentene a “feltámadással.”

Az előadásban Arnold Rubek professzort, szobrászt Szilágyi Tibor alakítja. Maját, Rubek feleségét Szőcs Erika, Irenét, az egykori múzsát Molnár Anikó játssza. Ulfhejm földbirtokos szerepében Szélyes Ferenc látható. A fürdőszálló igazgatójaként Wischer Johann lép színpadra. A Diakonissza szerepében Varga Fekete Kinga, a Kaposvári Egyetem művészeti karának negyedéves hallgatója és Diószegi Imola látható kettős szereposztásban. Lars, a szolga Major Zsolt lesz. A produkció különlegessége, hogy Varga Gábor jazz-zenész élőben játszik a darab közben a jelenetekhez, hangulatokhoz illő muzsikát.

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk - próba / Fotó: Torma Sándor

Soproni Petőfi Színház: Ha mi holtak feltámadunk – próba / Fotó: Torma Sándor

A dramaturg Katona Imre, a jelmeztervező Szélyes Andrea, a fény a Magyar Teátrum díjas Kovács Ferenc munkája. A rendező és díszlettervező Pataki András. A produkció novembertől szerepel a soproni teátrum műsorán, majd várhatóan tavasszal a Nemzeti Színházban is látható.