Rózsa és Ibolya – Népmese-átdolgozást vitt színre Tengely Gábor Debrecenben

2017 november 29. szerda, 9:04

Igazi családi produkcióval, a klasszikus magyar népmese, a Rózsa és Ibolya zenés színpadi változatával várja a gyerekeket és a varázslatokra még nyitott felnőtteket november 28-tól a Csokonai Színház.

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Izgalmas, küzdelmekkel teli hihetetlen kaland ez a mese a szerelemről, amelyben a hatalomvágyó mostoha legyőzhetetlennek tűnő akadályokat állít a fiatalok elé, hogy szétválassza őket. Ármány, cselszövés, menekülés alakítja a történetet finom humorral, csordultig érzelemmel. Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút?

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi adaptációja a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.

A tündér-és embervilág közti gyűlölet okára nem derül fény. Tengely Gábor rendező és alkotótársai nem is erre keresik a választ, inkább azt kutatják, mi következik a gyűlöletből. A Rózsa és Ibolya főbb szerepeiben Mészáros Ibolyát, Rózsa Lászlót, Zeck Julit, Herczeg Tamást és Mercs Jánost láthatja a közönség. A produkció koreográfusa Katona GáborGimesi Dóra tollából új színdarab született. A Rózsa és Ibolya színpadi adaptációja a magyar népmese különböző változatainak valamint Arany János, Arany László és Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával készült.

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Alkotók az előadásról:

“Nem tudunk meg sokat arról, hogy a Rózsa és Ibolyában hogyan működik egymáshoz képest a tündér- és az embervilág. Természetesen sokakban felmerülhet, hogy miért nem derül ki ennek az alapvető gyűlöletnek az oka. Nekem is ez volt az egyik első kérdésem a szerzőhöz, Gimesi Dórához. Aztán arra jutottunk, hogy mégiscsak az a legjobb megoldás, hogy ez nincs kifejtve, hiszen a történet szempontjából teljesen mindegy. A gyűlölet, amelyben élünk, legtöbbször nem racionális okokon, konkrét tapasztalatokon és ismereteken alapul. A kisebbségekkel, a mássággal, de akár a menekültekkel szembeni olthatatlan ellenszenv, félelem sem személyes konfliktusokból indul ki általában, hanem inkább abból, hogy így tanultuk meg látni a világot. Ezért is fontos számomra, hogy az előadásban se kapjunk választ a tündérek és az emberek közötti gyűlölet konkrét okára. Inkább arra keressük a választ az alkotótársaimmal együtt, hogy mi következik ebből” – mondta Tengely Gábor rendező.

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Az Ibolya szerepét alakító Mészáros Ibolya szerint „nem a Disney-mesékből ismert fennkölt szerelmet és figurákat látjuk a darabban, hanem egy tündérvilágban rekedt emberfiát, aki próbál kitörni a keretei közül. Az élet sokszor próbára tesz minket. Szerelmet, családot, tűrőképességet… Mi döntjük el, hogy miért mennyit vagyunk hajlandóak küzdeni, feláldozni. Rózsa és Ibolya a végletekig küzd. Vannak szerelmek, amik győzelemre vannak ítélve.”

A Rózsa szerepében látható Rózsa László arról beszélt, hogy a varászlatokkal, próbatételekkel tarkított mese főszereplői nem tipikus karakterek. „Ibolya nem egy Rapunsel, aki a toronyban várja, hogy valaki megmentse, hanem üt, harcol a céljaiért és Rózsa sem egy szőke herceg, aki megy megmenteni Rapunselt. Inkább őt kell megmenteni, mert annyira önfejű és makacs…Hihetetlen kaland a Rózsa és Ibolya, küzdelmekkel, izgalmas szituációkkal teli előadás. A gyerekeket megfogja majd a látvány, a körítések, mert a szereplők egyfolytában varázsolnak, amit nagyon ötletesen old meg ez a rendezés. Baromi izgalmas lehet ez azoknak a gyereknek, akik a Harry Potteren nőnek fel és azoknak is, akik a Trónok harcát követik. Mind benne van. ”

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Csokonai Színház: Rózsa és Ibolya / Fotó: Máthé András

Arany János−Gimesi Dóra: Rózsa és Ibolya
népmese/fantasy

EMBEREK
Rózsakirály, Rózsa apja Herczeg Tamás m.v.
Rózsakirályné, Rózsa anyja Vékony Anna
Rózsa, királyfi Rózsa László
Berkenye és Bojtorján, katonák Mercs Máté és Gáll Levente

TÜNDÉREK
Varjúháj király, Ibolya apja Mercs János
Mostoha, a tündérkirály második felesége Zeck Juli
Ibolya, tündérlány Mészáros Ibolya
Nadragulya, a Mostoha szolgája Kovács András
Sáfrány és Páfrány, tündérszolgák Gáll Levente és Mercs Máté

Díszlet- és jelmeztervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Korrepetitor: Dargó Gergely
Koreográfus: Katona Gábor
Koreográfus-asszisztens: Laczó Zsuzsa
Dramaturg: Adorján Beáta
Ügyelő: Sárkány Gyula
Súgó: Ozoroczki Erika
A rendező munkatársa: Szőke Zsanett
Rendező: Tengely Gábor