“Meddig terjed a szabadságunk?” – Caligula helytartója Zalaegerszegen

2018 január 18. csütörtök, 10:06

A Hevesi Sándor Színházban január 12-én mutatták be Sztarenki Pál művészeti vezető rendezésében az erdélyi Székely János Caligula helytartója című vitadrámáját, mely Krisztus után 39-ben játszódik a római birodalom részét képező Jeruzsálemben.

A történet Kr. u. 39-41. között játszódik Júdeában. Petroniusnak, Caligula császár helytartójának parancsot kell végrehajtania: be kell vinnie a császár szobrát a jeruzsálemi templomba. A zsidó nép számára elképzelhetetlen, hogy a szobor bekerüljön a templomba.


És nemcsak elképzelhetetlen, hanem lehetetlen, mert, ha mégis megteszik, a templom megszűnik számukra templomnak lenni, hiszen az Úr akkor onnét kiköltözik, eltávozik, mihelyt belépnek a szoborral. „És nem marad más, csak egy üres csarnok, amely talán jó Caligulának, de nem az Úrnak.” Hogy tud Petronius egyszerre hűséges lenni császárához és lojális az alattvalókhoz?

Székely János erdélyi költő, író e lehetetlen helyzetbe helyezi a főhősét. Drámájában azt vizsgálja, hogyan működik az ember embersége, akár a hatalmat gyakorolja, akár ki van szolgáltatva a hatalomnak. Azt kérdezi, hogy meddig terjed a szabadságunk? Egyáltalán létezik-e szabadság? Áruló-e az, aki az emberséget választva szembeszáll a hatalommal?

“Úgy gondoljuk, igazi csemegét nyújtunk át a nézőinknek, amikor az egyéniség autonómiáját keressük a drámával, s azt, hogy a hatalmi gúlán belül élők erkölcsi szorultságait járjuk körbe. Petronius klasszikus kettős kötöttségű figura, aki lojális a császárhoz, de megérti a provincia lakóinak a szabadságuk morzsáit óvó szempontjait. Néhány kulcsmondatot ideidéznék a darabból: -A hatalom végső határa az a pont, ameddig az alattvalók hűsége kitart. Mert ahogy Ti a parancsaitól függtök, úgy függ ő tőletek. Ne hajtanátok végre bármit, nem parancsolhatna akármit” – fogalmazott Sztarenki Pál a Zaol.hu-nak.

Szereposztás: 

Petronius, Caligula szíriai helytartója – Farkas Ignác  Jászai-díjas
Decius
, Caligula állandó követe – Kiss Ernő  Jászai-díjas
Lucius, 
Petronius segédtisztje – Hertelendy Attila
Probus, Petronius segédtisztje – Szakály Aurél
I. Agrippa, Palesztina királya – Bellus Attila
Barakiás 
a jeruzsálemi templom főpapja – Balogh Tamás
Júdás, zsidó politikus – Andics Tibor

Díszlet: Szlávik István Jászai-díjas
Jelmez: Cselényi Nóra Jászai-díjas    
Dramaturg: Madák Zsuzsanna, Sztarenki Pál
Világítás: Gibárti Tibor

Ügyelő: Kovács Arnold
Súgó-Rendezőasszisztens: Kiss Szilvia