Eltemetett bűnök és morális egészségügyi szempontok – Fodor Tamás a színművészetisek Ibsen-előadásáról

2018 március 23. péntek, 10:00
Hetekkel a bemutató előtt elkeltek a jegyek Zsótér Sándor és Börcsök Enikő színész osztályának előadására.

A negyedévesek a Szín-Tár első napján mutatták be A vadkacsát Fodor Tamás rendezésében, akivel a kecskeméti bemutató előtt beszélgettünk.

Nagy Katica, Fehér András, Bajor Lili, Konfár Erik, Hajdú Tibor
– A negyedéves vizsgának komoly tétje van. Miért A vadkacsára esett a választás?

– Olyan darabot kellett választanom, amely alkalmas rá, hogy öt színinövendékkel színpadra állítsuk, s egyúttal méltó kihívást jelent a negyedéves hallgatók számára. Azért A vadkacsa mellett döntöttem, mert egyrészt a darab struktúrája átalakítható volt úgy, hogy az alapvető konfliktusokat nem csak megőrizzük, de ha lehet, még élesebben mutathassuk meg.

Nagy Katica, Bajor Lili

De Ibsen drámája mellett szólt az is, hogy a műben megjelenő kérdésekre nincs egyszer és mindenkor érvényes válasz. Minden karakternek megvan a maga igazsága, ráadásul ezek a figurák olyan dilemmával szembesülnek, amelyek közel állnak a 22-23 éves hallgatók saját, belső konfliktusaihoz. Vagy azért, mert már megéltek hasonlót, vagy mert a mindennapokban „kerülgetik őket” ezek a témák. Kérdés, hogyan és milyen eszközökkel tudják a saját problémáikat megeleveníteni az irodalmi anyag által felrajzolt helyzetekben és viszonyrendszerben.

Fehér András, Hajdú Tibor

– Mi az előadás központi kérdése?
– A darabban egy 15 évvel ezelőtti abúzusra derül fény, amelyet a gazdag, nagyhatalmú családfő követett el a házvezetőnővel szemben, s amelyet titokként őriztek sok-sok éven át. Fontos, hogy most sem önszántukból hozakodnak elő vele, hanem azért, mert egy harmadik személy – akinek megvan a maga indoka, hogy miért nem hajlandó elviselni a hazugságot – rákényszeríti őket.

Nagy Katica, Bajor Lili, Hajdú Tibor

De vajon miért titkolták el ennyi éven át, ami történt? „Morális egészségügyi” szempontból használunk-e azzal, ha az eltemetett bűnre fényt derítünk, vagy éppen ezzel tesszük a legnagyobb kárt a közvetlenül érintetteknek, s legfőképpen a gyermeknek, aki éppen most lesz 14 éves? Végső soron: tönkretehetjük-e az igazságért egy másik ember életét? Ez a 19-20. század fordulójának igazi görög tragédiája, s mint ilyen, alkalmas arra, hogy a színművészeti egyetemi vizsgaelőadás legyen.

Konfár Erik, Fehér András

– Milyen volt a fiatalokkal dolgozni?
– Nagyszerű! A dramaturgiai összevonás nagyon izgalmas helyzeteket produkált. Például az egyik szereplő, Konfár Erik, három karaktert alakít, mégpedig három idősebb figurát. Nem az a fontos, hogy hitelesen idős legyen, hanem hogy mindháromnak hitelesen megmutassa a maga igazságát.

Fehér András, Nagy Katica, Hajdú Tibor

Ráadásul a három figura ugyanannak az alaknak három különböző útja: az apa, aki elkövette az abúzust, a nagyapa, aki szintén szenvedő alanya annak, hogy az apa visszaél hatalmával, és a családnál albérlőként lakó orvos, aki segédkezik a hazugság fenntartásában, mégpedig azért, hogy ezek az emberek életben maradhassanak. Hogyan lehet igazságot tenni? Ítélkezni? Azt remélem, hogy a közönség egyfajta esküdtszékként lesz jelen, és sikerül olyan árnyaltan elmesélnünk nekik a történetet, hogy ahányan csak ott ülnek majd, annyiféle „ítélet” születhessen.

Szerző: Rákász Judit

Fehér András, Konfár Erik, Hajdú Tibor

SZEMÉLYEK

Werle nagykereskedő     Konfár Erik 
Gregers W., a fia (megváltó)    Fehér András 
Berta asszony, a nagykereskedő jövendőbelije    Nagy Katica 
Ekdal, büntetett előéletű, híres vadász    Konfár Erik 
Hjalmar E., a fia, fényképész és férj, talán apa    Hajdu Tibor 
Gina, feleség, anya, Werléék egykori házvezetőnője    Bajor Lili 
Hadvig, a lánya, nagykorúsága előestéjén    Nagy Katica 
Relling doktor, a lakó, alkoholista agglegény    Konfár Erik 
Pettersen és Jensen, a Werle-ház alkalmazottai    Hajdu Tibor és Fehér András 

Rendező: Fodor Tamás
Osztályvezető tanárok: Zsótér Sándor és Börcsök Enikő