4 napon belül 2 premiert tart a Jókai Színház

2018 április 05. csütörtök, 15:01

Színre kerül a Leszállás Párizsban és A beszélő köntös is!

Április 6-án Camoletti: Leszállás Párizsban című vígjátékával várják a nézőket a Sík Ferenc Kamaraszínházban, Katkó Ferenc rendezésében. Április 9-én Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst Zalán Tibor „átvezetésében” Halasi Imre állítja színpadra.

Leszállás Párizsban

Marc Camoletti műve a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világon a legtöbbet játszott francia színdarab. A történetből Tony Curtis főszereplésével sikeres film is készült. Bernard, a sármos építész Párizsban él, és felhőtlen kapcsolatot ápol egy stewardesszel. És egy másikkal… És egy harmadikkal… Ezt csakis úgy sikerülhet, hogy gondosan és precízen ügyel arra – a légi közlekedés menetrendjét szem előtt tartva –, hogy a háromból két hölgy mindig a felhők között legyen. Ebben segítségére van a szobalánya, Bertha. Vajon meddig lehet ezt az állapotot fenntartani lebukás nélkül? Addig, amíg nem kerülnek forgalomba a gyorsabb Boeingek, és ez nem változtatja meg a menetrendet. Így porszem kerül a gépezetbe, és a három hölgy egyszerre érkezik Párizsba. Hogy ez milyen bonyodalmakhoz vezet, kiderül a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

A sztárépítész Bernard szerepét Tege Antal játssza, Bertháét, a házvezetőnőét Kovács Edit. A három stewardess Liszi Melinda (Judith), Komáromi Anett (Janet) és Köböl Lilla (Jacqueline), Robert, Bernard barátjának figuráját Csomós Lajos formálja meg. A vígjátékot Katkó Ferenc állította színpadra, a díszletet Egyed Zoltán, a jelmezt Kiss Kata tervezte.

Seregi Zoltán, Zalán Tibor, Halasi Imre / Békéscsabai Jókai Színház: A beszélő köntös - olvasópróba / Fotó: A-Team/Lehoczky Péter

Seregi Zoltán, Zalán Tibor, Halasi Imre / Békéscsabai Jókai Színház: A beszélő köntös – olvasópróba / Fotó: A-Team/Lehoczky Péter

A beszélő köntös

A darab törökkori Magyarországra röpít, bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól. Főszerephez jut egy török kaftán, melyet a kecskemétiek kapnak a szultántól – védelem helyett. Meg aztán, szövődik itt szerelem, nem is akármilyen, a gyönyörű cigánylány, Cinna, és a főbíró, Lestyák Mihály között. Meg vannak itt városi elöljárók, akik már csöppet sem romantikus jellemek, inkább emlékeztetnek a tizenkilencedik századvég marakodó politikusaira, s akik folyton el akarják gáncsolni a tehetséges és merész szabólegényt, az imént még főbíróként emlegetett Lestyák Mihályt.

Hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről. Kecskemét tehát megmenekülni látszik. És mégsem menekül meg. A városban ugyanis él még egy szabó, Lestyák Mátyás, a főbíró apja, aki azt veszi a fejébe, hogy a viseltes köntös szikrázóan új másolatával lepi meg a várost, az eredeti köntöst pedig eladja – és ez, valahogy, a fejébe kerül. Cinna pedig általa a vérpadra jut. De ezzel még nincs vége a történetnek…! A színpadi változat egyszerre szól diákoknak és felmenőiknek, egyszóval mindenkinek, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek, és örömöt talál a felnőtteknek szánt mesékben.

Mikszáth Kálmán történelmi meséjét Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Halasi Imre állította színpadra. Lestyák Mihály kecskeméti főbírót Czitor Attila játssza, apja, Mátyás, a hiú szabó Mészáros Mihály, Cinna, a cigánylány alakját Csonka Dóra kelti életre. A többi szerepben láthatjuk többek között Beszterczey Attilát, Szőke Pált, Gulyás Attilát, Tomanek Gábort és Koleszár Bazil Pétert.