Ernani – Verdi korai slágeroperája Szegeden

2018 május 03. csütörtök, 10:27

Szegeden első alkalommal láthatja a közönség Verdi korai slágeroperáját, az Ernanit, amit Pál Tamás dirigálásával, Toronykőy Attila rendezésében április 20-án mutatott be a társulat a Nagyszínházban.

Ajánló a darab elé:

Verdi pályájának egyik legnagyobb sikere volt az 1844-ben keletkezett Ernani. A megírást követő években százas szériákban került színre mind az olasz félsziget operaházaiban, mind Franciaországban. A Rigoletto bemutatásáig az ugyancsak egy Victor Hugo-drámából készült librettóra komponált Ernani volt világszerte a legtöbbet játszott Verdi-opera – Magyarországon pedig az első, amit az olasz zeneszerzőtől műsorra tűztek. Elsősorban a melódiagazdag muzsikának köszönhető, hogy nagyon népszerűvé vált: csak a budapesti Nemzeti Színházban 157-szer játszották.

Ádám Zsuzsanna és Kelemen Zoltán / Szegedi Nemzeti Színház: Ernani

A modern operacsinálók és operalátogatók ezt a hajdanán ennyire népszerű alkotást mégsem ismerik igazán, melyre a magyarázatot magánál Verdinél kell keresnünk, aki a hét évvel később keletkezett Rigolettóval véglegesen szakított az úgynevezett bel canto stílussal, és az operát a reálisabb emberábrázolás felé terelte. Az új stílus más megközelítést és más énektechnikát követelt. A “szép ének” technikai mesterfogásait az énekművészek egyre kevésbé használták, a hang önálló értékei (erő, szín, magasság), valamint a drámai kifejezőerő kerültek a középpontba. Az Ernani újjászületése a 20. század zenei újrafelfedező mozgalmaihoz köthető, Verdi fiatalkori – mindaddig fitymált és alábecsült – művei műsorra kerültek, s ott is maradtak. A Szegedi Nemzeti Színház a Vaszy-féle Nabucco felújítással sokat tett ezért a reneszánszért, s a színház mostani bemutatójával is szeretne hozzájárulni a még mindig árnyékban lévő Ernani újraértékeléséhez.

A bemutató kapcsán az előadás rendezője, Toronykőy Attila a Délmagyarországnak elmondta: “Pál Tamásnak, a premier karmesterének az ötlete volt, hogy mutassuk be az Ernanit, amit még nem játszottak Szegeden. Örülök, hogy megismerhettem ezt az operát, mert nagyon jó zene. Érthetetlen, miért nem szerepelt a repertoáron. Talán azért, mert Verdi későbbi darabjait, például A trubadúrt, a Rigolettót és a Traviatát könnyebb volt színpadra állítani, mert cselekményesebbek, kevésbé gondolatközlő jellegűek. Az Ernanit a statikusabb Nabuccóhoz hasonlítanám” – nyilatkozta a rendező.

László Boldizsár / Szegedi Nemzeti Színház: Ernani

Toronykőy Attila hozzátette: “A barokk operákhoz hasonlítható állóképek, nagy kórustablók, gyönyörű zenék vannak benne. A darab 1519-ben játszódik, amikor V. Károly német-római császárt megkoronázzák, a rendezés pedig megtartja az operát az eredeti korban, korhűek a jelmezek és a díszlet is, de a 2018-as technikákat is használjuk. Visszanyúltam Victor Hugo Ernanijához, ami irodalomtörténeti jelentőségű darab, a romantika indulása köthető hozzá, viharos volt 1830-ban a bemutatója is. Az egyik színész, aki Silva szerepét alakította, naplójában leírta, milyen verekedések voltak, az akkori francia fiatalok fellázadtak. Ez a nyitányban megjelenik majd nálunk is, kicsit provokáljuk vele a közönséget. Csak akkor tudunk előrehaladni, ha vállaljuk az újat. Az eredeti dráma Kardos László míves fordításában annyira megfogott, hogy mi is felhasználjuk: a produkció néhány jelenetében Hugo-idézeteket vetítünk a színpadra. A darabot olasz nyelven játsszuk, de a feliratozás olyan, mint egy képregény: a szereplők fölött vagy mellett látható majd, így egyértelmű lesz, ki mit mond. Amikor egy nagy tablóban hatan egyszerre állnak a színpadon, el lehet olvasni, ki miről énekel. Korabeli festőktől, Lucas Cranachtól,  Leonardótól, Tizianótól vetítünk a jeleneteknek megfelelő festményeket, és néha élő kameraképeket is használunk, hogy maibbá tegyük a produkciót – avatta be a nézőket az előadás kulisszatitkaiba az operaelőadás rendezője.

Szegedi Nemzeti Színház: Ernani

“Úgy tartják, az Ernanit csak erős énekesgárdával érdemes színpadra állítani, 2012-ben például a tavaly elhunyt baritonsztár, Dmitri Hvorostovsky aratott hatalmas sikert a Met közvetítésén. Pál Tamás szerintem napjaink egyik vezető magyar tenoristájára, László Boldizsárra gondolva vette elő az operát. A további szerepekre is olyan kiváló énekeseik vannak, mint a Don Carlosként bemutatkozó Kelemen Zoltán és Réti Attila, Elvirát a Szegedre visszatérő Nadia Cerchez és a nemzetközi énekversenyeken komoly sikereket aratott Ádám Zsuzsanna alakítja. Sorolhatom a további kiváló Verdi-énekeseket is: Turpinszky Gippert Bélát, a másik címszereplőt, vagy a Silvaként bemutatkozó Cseh Antalt, Kiss Andrást és Altorjay Tamást. Bízom benne, csakúgy, mint a debreceniek Norma-produkciójára, a mi Ernaninkra is sokan kíváncsiak lesznek majd nem csak Szegedről. Ráadásul a debreceniekhez hasonlóan mi is visszük ezt a produkciót májusban az Erkel Színházba, a Primavera Fesztiválra. Akár össze is lehet hasonlítani a kettőt. Azt remélem, mi sem leszünk rosszabbak – hangsúlyozta a rendező.

Szereplők:

Ernani – László BoldizsárTurpinszky Gippert Béla
Don Carlo – Kelemen ZoltánRéti Attila
Don Ruy Gomez de Silva –  Cseh AntalKiss AndrásAltorjay Tamás
Elvira – Nadia CerchezÁdám Zsuzsanna
Giovanna – Somogyvári Tímea Zita
Don Riccardo – Bónus GáborRákai István
Jago – Major Attila
Silva udvaronca – Nemes Roland
Csellóművész – Kőrösi GyörgyiPesti Ágota

Alkotók:

Díszlet- és jelmeztervező – Juhász Katalin
Koreográfus – Varga József
Vetítéstechnika – Fischer Gábor
Magyar szöveg – Varsányi Anna
Koreográfus asszisztens – Bujtor Krisztián
Karigazgató – Kovács Kornélia
Súgó – Zsoldos Anikó
Ügyelő – Kürtös PetraStefanik Sándor
Zenei asszisztens – Flórián Gergely, Zalánki RitaArianna Orsini
Rendezőasszisztens – Czene Zoltán

Vezényel – Pál TamásKardos Gábor
Rendező – Toronykőy Attila

Forrás: Délmagyarország / Szegedi Nemzeti Színház