“Nem mondunk le a sokszínűségről” – Új rendezők és új színészek a tatabányai színházban

2018 május 10. csütörtök, 9:43

A Jászai Mari Színház társulatához a 2018/2019-es évadban két új tag, Szakács Hajnalka és Figeczky Bence csatlakozik.

Az új évadban sem szeretnének lemondani a sokszínűségről

A mi osztályunk című előadást a 2018/2019. évadban Budapesten, a Szkéné Színházban – folyamatosan, az egész szezonban – láthatja majd a közönség.

A 2017/2018. évad folytatásaként az Így szerettek ők című felolvasószínházi előadások (Nyáry Krisztián történetei alapján a forgatókönyvet írta és az előadásokat rendezte Réczei Tamás – az ELTE, az Átrium és a Jászai Mari Színház közös előadása) mind az Antré-estek, mind a Antré-Diák sorozatban láthatóak lesznek. A 2018/2019. évadban Krúdy Gyula (Váradi Regina, Rózsa Zsuzsanna), Babits Mihály (Török Sophie, Szabó Lőrinc), Molnár Ferenc (Fedák Sári, Darvas Lili) József Attila (Vágó Márta), Márai Sándor (Matzner Ilona, Mezei Mária), Ady Endre (Csinszka) és Csáth Géza (Jónás Olga) szerelmi életét feldolgozó előadásokat tekintheti meg a közönség.

A Jászai Mari Színház az új évadban sem szeretne lemondani arról a sokszínűségről, amit – saját prózai és zenés előadásai mellett – a táncelőadások meghívása jelent. Ennek megfelelően a TÁNC 2018 sorozat folytatásaként TÁNC 2019 címmel, a hagyományos és a kortárs táncnyelven megszólaló előadások legjavát láthatják majd a tánc szerelmesei a Jászai Mari Színházban.

Felnőtt előadások a 2018/2019. évadban

Crespo Rodrigo a 2018. május 9-én tartott, évadbejelentő sajtótájékoztatón elmondta: „Reményeim szerint, az elmúlt évadokban megkezdett úton tovább kalauzolhatjuk nézőinket és az általunk kínált változatos műfajú előadásokkal még sokszínűbbé tehetjük a színház nyújtotta élményt. Ennek megfelelően a vígjáték és a zenés komédia éppúgy megtalálható a következő évad programjában, mint a dráma vagy a tragédia. Fontosnak tartom, hogy a Jászai Mari Színház egymást követő szezonjai úgy kapcsolódjanak egymáshoz, hogy a folyamatos újdonságkeresés mellett egy dolog állandó maradjon: a jelenkor problémáira reflektáló, a nézők számára érvényes kérdéseket megfogalmazni képes előadások létrehozása.

A Kamaraszínházban évről évre igyekszünk olyan darabokat bemutatni, melyek a témaválasztást vagy az előadás formanyelvét tekintve jobban érvényesülnek ebben az intim térben. A tavaly bemutatott A mi osztályunk című dráma – látva az előadás sikerét – egyértelműen megerősített bennünket abban, hogy helyes az az irány, amin szakmai, művészi céljainkat szem előtt tartva, ugyanakkor a közönség igényeit, befogadóképességét figyelembe véve, haladunk. Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabjának kiválasztása ezen az úton visz minket tovább. A társulattal 2011 óta dolgozik együtt Guelmino Sándor, A mi osztályunkon való együttgondolkodás és próbafolyamat a közös munkában olyan minőséget eredményezett, ami a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból próbakezdése kapcsán minden reményre feljogosít bennünket. Sperr drámája mellett Guelmino Sándor az évad utolsó bemutatójaként állítja színpadra Mark Haddon és Simon Stephens A kutya különös esete az éjszakában című többszörösen díjnyertes regényadaptációját.

Crespo Rodrigo

Szikszai Rémusszal a Molière: Tartuffe című előadásban dolgozott együtt először a Jászai társulata. Az eredmény a produkció díjait, szakmai sikerét és azt a tényt tekintve, hogy az előadást a bemutató óta folyamatosan játsszuk, azt hiszem, vitathatatlan. Szikszai Rémusz Shakespeare Macbeth című tragédiáját augusztusban kezdi próbálni.

Külön öröm számomra, hogy társulatunk egyik színész tagja, Megyeri Zoltán az új évadban, új szerepben, rendezőként is bemutatkozik a Jászaiban. Vajda Katalin Anconai szerelmesek című zenés komédiája, a 60’, 70’ évek legnagyobb olasz slágereivel országszerte hatalmas sikerrel fut. Remélem, nálunk sem lesz ez másként!

Az elmúlt évek Molnár Ferenc bemutatóinak sorát Czukor Balázs Jászai Mari színházbeli bemutatkozó rendezésében egy újabb remekművel, a szerző talán leglíraibb vígjátékával, egy különleges szerelem történetével, Az üvegcipővel folytatjuk.

Jaroslav Hašek talán legnépszerűbb hőse Švejk, azt hiszem, mindenki számára ismerős. A Hrašek, avagy Švejk a Kehelyben című kortárs szatírát Nótáros Lajos szövegkönyvével, Tapasztó Ernő rendezésében láthatják a nézők.”

Szikszai Rémusz

 Czukor Balázs, Megyeri Zoltán és Tapasztó Ernő is rendez

Az új szezonban három olyan rendező dolgozik a Jászai Mari Színház társulatával, aki eddig még nem rendezett Tatabányán. Czukor Balázs, Megyeri Zoltán és Tapasztó Ernő a 2018/2019. évadban első alkalommal rendez a színházban.

Jön Az üvegcipő

Czukor Balázs Az üvegcipő kapcsán elmondta: „Ez az első rendezésem a Jászaiban, a társulat tagjainak nagy részével újak leszünk egymásnak. Korábban főleg a szombathelyi Weöres Sándor Színházban és a budapesti Kolibri Színházban rendeztem előadásokat, amelyeknek rendszerint a színészekkel közösen írtam a szövegét. A közös munkára való felkérés is egy ilyen előadás kapcsán érkezett: miután Crespo Rodrigo igazgató az én meghívásomra megnézte a Home Bank című rendezésemet Szombathelyen, arra kért, hogy a Jászaiban egy klasszikus művet állítsak színpadra. Az tehát, hogy Molnár Ferenc alkotását viszem színre egy számomra szinte teljesen ismeretlen csapattal, kétszeresen is kilépést jelent a „biztonságos környezetemből”, ezért különösen izgatottan várom ezt a munkát.

Az üvegcipő egy huszadik századi Hamupipőke-történet, amelynek a meseszerűsége és a szerelem által megjelenő kiszolgáltatottsága foglalkoztat a legjobban. Szakmai kihívást jelent, hogy a darab vígjátéki oldala mellett hogyan tud megjelenni az előbb említett kiszolgáltatottságból fakadó hiány, önzés, a megbocsátani nem tudás valódi fájdalma. Az üvegcipő egy nagyon valóságos jelenetekből álló, remekül strukturált színdarab. Reményeim szerint, ha a jól megírt komikus jeleneteknek megkapargatjuk a felszínét, előtérbe kerülnek a mű árnyaltabb mélységei.”

“Az Anconai szerelmesek elképesztően szórakoztató darab”

Megyeri Zoltán az Anconai szerelmesek bemutatásával kapcsolatban elmondta: „Több, mint húsz előadást rendeztem eddig a pályám során, de a Jászai közönsége eddig színészként ismerhetett, rendezőként ez lesz a „bemutatkozásom” Tatabányán. Crespo Rodrigo igazgató vetette fel az ötletet, hogy Vajda Katalin Anconai szerelmesek című, országszerte nagy sikert aratott zenés darabját vigyem színre a következő évadban. (…) Amikor újra elővettem a művet, rájöttem, hogy a tatabányai kollégáimmal egészen másképp kezdenék neki a munkának, mint ahogy azt a korábbi, szegedi rendezésemnél csináltam, és ez nagyon inspirál.

Az Anconai szerelmesek elképesztően szórakoztató darab, az ország számos teátrumában játszották már nagy sikerrel. Kevés ilyen népszerű magyar művet tudok felsorolni, a maguk idejében talán még Molnár Ferenc alkotásai sem értek meg ilyen rövid idő alatt ilyen sok bemutatót. Azért említem Molnárt, mert Vajda Katalin művének izgalmas és pergő cselekményszövése a régi nagyokat idézi. Cselvígjátéki elemek, remek humor, szellemes párbeszédek, és ami a legfontosabb: olyan örökzöld olasz slágerek színesítik a történetet, mint a Ciao Ciao Bambina, a Volare, a L’Italiano, az Una lacrima sul viso vagy a Felicita, amelyek Fábri Péter átköltésében csendülnek fel. Egymásra találnak elveszettnek hitt szerelmesek, rég látott testvérek, apa és lánya… az Anconai szerelmesek egy vérbő, mediterrán komédia, amin egy pillanatig sem lehet unatkozni. Kimondottan közönségbarát mű, de azt szeretném, ha nemcsak a közönség, hanem a színészek is élveznék a játékot.”

Megyeri Zoltán

Mi is az a “csehség”?

Tapasztó Ernő a Švejk-premierrel kapcsolatban elmondta: „Eredetileg egy Švejk-előadást szerettünk volna csinálni, amelynek a Spiró György-féle színpadi adaptáció lett volna az alapja. Viszont miután elolvastuk a szöveget Nótáros Lajossal, az Aradi Kamaraszínház művészeti tanácsadójával, jött az ötlet, hogy mi lenne, ha kibővítenénk a történetet, és inkább a „csehséget” fognánk meg benne? Megpróbálunk mindent, ami cseh, ami a cseh kultúrához, történelemhez, hangulathoz tartozik, egyetlen térbe, stílszerűen egy kocsmába helyezni. Mert bár óriási klasszikus a Švejk, nem biztos, hogy jól járunk, ha megragadunk a múlt század első évtizedeiben – a mai néző számára eltávolodott már ez a kor, úgy gondoltuk, érdemes egy kicsit „meghosszabbítani” a regény idejét. A cseheknél a kocsma a legfontosabb társadalmi tér, már-már fontosabb, mint az otthon. Minden itt történik, vagy legalábbis itt mindenről tudni lehet, ami a világban történik – ezen a közegen keresztül szeretnénk az előadásban végigkövetni, ahogy a huszadik és huszonegyedik század történelme végigrobog az emberiségen.

A kiindulópontunk természetesen Hašek Švejkje, amit egy érdekes dramaturgiával próbálunk továbbgondolni, és összekötni egy másik cseh klasszikus, Bohumil Hrabal műveinek világával. Švejk és Hrabal mindig ott lesz a színen, a háttérben folyamatosan halljuk egy focimeccs közvetítését, ömleni fog a sör, érkeznek a jobbnál jobb cseh ételek, szól a zene a wurlitzerből, a kocsma vendégei kugliznak, biliárdoznak… különös, eklektikus teret képzelünk el.

A tervek szerint a Jászai szinte teljes társulata szerepelni fog az előadásban. Ismerjük egymást a színészekkel, többször léptek már fel nálunk, az Aradi Kamaraszínházban, és a látottak alapján azt kell mondanom, Magyarország egyik legerősebb színházi műhelye alakult ki az utóbbi években Tatabányán. Ugyanakkor nagy felelősséget is jelent itt dolgozni, hiszen a Jászai bemutatói az utóbbi években magasra tették a lécet. Végtelenül örülök a felkérésnek, és már nagyon várom az újabb találkozást – furcsa és érdekes előadás lesz.”

Szakács Hajnalka és Figeczky Bence

Bemutatók húsbavágó, aktuális kérdésekről 

Guelmino Sándor két rendezésével kapcsolatban elmondta: „Amióta mi állítjuk össze a színház repertoárját, fontosnak tartjuk, hogy minden évadban legyenek olyan bemutatóink, amelyek húsbavágó, aktuális kérdésekről szólnak. A mi osztályunk szakmai és közönségsikere kapcsán jött az ötlet, hogy a következő évadban Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabját állítsuk színpadra, ami bizonyos értelemben ennek a megkezdett irányvonalnak a folytatása. A mi osztályunk kísérleti megoldásokat is felvonultatott a szokatlan játékmóddal, az újszerű formanyelvvel, ehhez szeretnénk kapcsolódni az új előadással. Nagy kihívást jelent, hogy képesek leszünk-e tovább vinni ezt a fajta színházat, de az eddigi próbák alapján bizakodó vagyok. Korszerű előadást szeretnénk csinálni, amely egyensúlyt próbál találni a realista színjátszás és egy jóval elemeltebb formanyelv között. A díszletelemek kicsit A mi osztályunkhoz hasonlóan fognak működni: az események hatalmas szalmabálák között játszódnak majd, amelyeket különböző alakzatokba rendezünk, így érzékeltetve a váltásokat az egyes jelenetek helyszínei között. Dalokat és hozzájuk illő koreográfiákat is elő fognak adni a színészek, amelyek viszont ezúttal kicsit más célt szolgálnak, mint A mi osztályunkban.

A darab a második világháború után játszódik egy bajor faluban, ahol az idilli felszín alatt iszonyú nagy gyűlölködés húzódik meg az emberek között. Mindenkit kipécéznek és megpróbálják elüldözni, aki egy kicsit is különbözik a többségtől. A dráma arról szól, hogy ha egy társadalomban elhintik a gyűlölet magvát, az onnantól ott marad és mérgez. Fontos kérdésfelvetése a műnek, hogy miért is szeretünk mindig másokkal foglalkozni és másokat kárhoztatni ahelyett, hogy előbb a saját gondjainkat próbálnánk megoldani. Ez a kérdés mindig aktuális, most pedig különösen, hogy az intolerancia ilyen méreteket öltött a társadalmunkban.”

A kutya különös esete az éjszakában című előadással kapcsolatban a rendező így folytatta: „Azért szerettem bele ebbe a műbe, mert nagyon szép történetet mond el. Amilyen nyers a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, olyan szelíd A kutya különös esete az éjszakában. Adott egy autista kamaszfiú, aki arra lesz figyelmes, hogy megölték a szomszéd kutyáját. Elkezd nyomozni a tettes után, miközben eleinte rá gyanakodnak. A maga szerény eszközeivel, de annál makacsabban kezd nyomozni, holott korábban az utcáját sem hagyta el. A kutakodása során olyan, az életét körülvevő hazugságokra derül fény, amelyek mindent felforgatnak körülötte – a darab ezért egyféle felnövéstörténetként is felfogható. A kutya különös esete az éjszakában – bár minden korosztályhoz szól – kifejezetten ifjúsági előadásként is nézhető.

Guelmino Sándor

Mindig is érdekeltek az olyan művek, amelyeknek a főszereplője hátrányos helyzetű, ilyen volt például a Lars von Trier Hullámtörés című filmje alapján készült rendezésem a Magyar Színházban vagy Martin McDonagh A kriplije, amelyet a Jászaiban vittünk színre. Érdekelnek azok a helyzetek, amelyek arról számolnak be, hogy hogyan tudnak ezek a figurák átlépni a saját korlátaikon. Egy ilyen ember mindig tükör a társadalom számára, amely azt is megmutatja, mi hogyan viselkedünk az ilyen szituációkban. A másik kedvenc vesszőparipám az egymásnak tartogatott hazugságok és ezeknek a lelepleződése – úgy gondolom, ezek is áthatják a társadalmunkat, és erre a darab is erősen reflektál.

Az elmúlt két évadban tudatosan egy-egy hívószó köré építettük az előadásokat, most egy kicsit máshogyan állítottuk össze a repertoárt: azt néztük, melyek azok az irányvonalak, amelyeket érdemes folytatnunk, így a következő évad ezeknek a „folytatásoknak” a jegyében fog telni.”

Crespo Rodrigo, Szakács Hajnalka és Figeczky Bence

Gyerekelőadások a 2018/2019. évadban

A Jászai Mari Színház legfiatalabb nézőinek 12 előadással, a legváltozatosabb bérletekkel, a mesejáték, a népmese, a vizuális mozgásszínház, a táncjáték, a musical és a verses játék műfajában kínál izgalmas élményeket az új évadban.