A salemi boszorkányok – Bemutatták Alföldi Róbert rendezését Szombathelyen

2018 május 21. hétfő, 7:34

A bemutató május 11-én volt.

Május 11-én mutatta be a Weöres Sándor Színház Arthur Miller A salemi boszorkányok című drámáját.

Ajánló a darab elé:

Egy boszorka van… Vagy több… Ha akarjuk… Ha úgy akarjuk… Ha jó gyávák és irigyek vagyunk… Akkor van… Több is… Minél több… Mindenki… Kivéve persze önmagunkat… Egyelőre…

Miller a 17. századi amerikai városban (egy Salem melletti kisközösségben) valóban lefolytatott boszorkányperekre alapozva írta meg az ’50-es évek elején A salemi boszorkányokat, benne föltérképezve a babonás rettegésre alapozott, titokban egyéni sérelmektől vezérelt tömeghisztéria működését és tragikus következményeit. Az író anno a helyszínen tanulmányozta a boszorkányperek történetét.

Nagy Cili, Mertz Tibor, Kelemen Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Nagy Cili, Mertz Tibor, Kelemen Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Fiatal lányok boszorkánysággal vádoltak meg pár helyi asszonyt, és azzal, hogy megbabonázták őket. A kis közösség szerény körülmények között élt, lelkipásztoraik szónoklatai gyakran a Sátán kísértéseiről és a szigorú erkölcsökről szóltak. Nem csoda hát, hogy könnyen hittek az emberek a lányoknak. Ráadásul a boszorkányüldözés kapóra jött: régi sérelmek kerültek felszínre, bárki boszorkánynak kiálthatott ki bárkit és bosszút állhatott rajta. Tömeghisztéria tört ki. A perek végül tizenkilenc ember felakasztásával és sokak bebörtönzésével zárultak. Arthur Miller drámaíró ebből az igaz történetből írta meg darabját.

Gonda Kata, Kiss Mari / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Gonda Kata, Kiss Mari / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Alföldi Róbert A salemi boszorkányokról:

A rendező maga is járt Salemben, ahol ugyan a Miller-darab miatt „kicsit sok a szuvenírbolt”, de a rendező szerint ma is ugyanolyan zárt, ingerszegény környezet benyomását kelti, mint bármely vidéki (kis)város; akár Magyarországon. Alföldi saját tapasztalatokra alapozott fölismerése éppen az, hogy A salemi boszorkányokban megjelenő társadalmi rétegzettség, a Miller által rendkívül pontosan megrajzolt karakterek, a szereplőket mozgató alapkonfliktusok akkor és most, itt és ott: ugyanazok. Egy vidéki közép-kisváros a lényegét tekintve nem sokat változott. A dráma a határátlépésben összpontosul: ott, ahol a tömeghisztéria gyilkolásba fordul.

Mertz Tibor, Vlahovics Edit, Kálmánchelyi Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Mertz Tibor, Vlahovics Edit, Kálmánchelyi Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

“Mindig érdekelt és azóta sem tudok közelebb jutni ahhoz az alapvető emberi tulajdonsághoz, hogy miért veszik ki belőlünk a gyermeki kíváncsiság valami iránt, ami más, mint amit mi képviselünk, vagy gondolunk. Miért nem inkább érdekes és vonzó, miért gerjeszt bennünk dühöt, tehetetlen és gyáva vádaskodást, agressziót. És miért keveredik ez nagyon gyakran Istennel, miért tartjuk magunk elé Istent. Miért járatjuk le Istent. És ha már, Isten ezt miért hagyja… mert hagyja… Nagyon gyakran kérdezem ezt mostanság, itthon. És kíváncsian várom, hogy New Yorkban is kérdezik-e” – nyilatkozta a darab kapcsán Alföldi Róbert.

ordán Tamás, Bányai Kelemen Barna, Bánfalvi Eszter, Avass Attila, Kálmánchelyi Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Jordán Tamás, Bányai Kelemen Barna, Bánfalvi Eszter, Avass Attila, Kálmánchelyi Zoltán / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Kritikus szemmel az előadásról:

“Megrázó, polgárpukkasztó, nyomasztó és egyben felemelő Arthur Miller: A salemi boszorkányok című drámája Alföldi Róbert rendezésében. Nyomasztó, mert mindvégig tudjuk, hogy a történet valódi eseményeken alapszik, és ott bujkál bennünk a kisördög, hogy bármikor megtörténhet újra. A helyszín a 17. századi gyarmati Amerika, vagy mégsem, a 70-es évek Magyarországa, mint ahogy az egyik néző megjegyezte, pontosan olyan konyhakredence volt a 70-es években, mint amilyent a díszletben láthatunk. Vagy talán inkább napjainkban játszódik? A tömeghisztéria, a hataloméhség, a babonaság, a koncepciós perek, a bosszúállás sajnos örök érvényűek, nincs olyan történelmi korszak, melyben ne találnánk rájuk példák garmadáját. Milyen más lehetősége van egy külvilágtól elzárt, információtól megfosztott kisközösségnek, mint a saját levében fortyogni? Kiteljesedhet-e valaki, ha bűn a tánc, a rongybaba egyértelmű bizonyíték a boszorkányságra, a könyvek olvasása elítélendő, betegséget csakis rontás okozhat, és fiatal lányok akasztófára küldhetnek embereket? A Weöres Sándor Színházban különös világ tárul elénk, mely egyszerre furcsa, mégis hátborzongatóan ismerős.” (vaskarika.hu)

Kenderess Csaba, Szerémi Zoltán, Kálmánchelyi Zoltán, Mertz Tibor / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Kenderess Csaba, Szerémi Zoltán, Kálmánchelyi Zoltán, Mertz Tibor / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

“Alföldi megoldási alternatívája ugyan jelen van, de nem bukkan fel teljes nyíltsággal, hogy válaszoljon arra, volt-e értelme mártírrá válni, vagy mindenen túl fellázadni. Sokkal fontosabb a válasz lehetősége, hogy jobban kéne óvni saját és közös dolgainkat: vigyázzon a hatalmas és a közember is a másikra, hogy sokáig mozdulatlan maradjon a diszkógömb, és ne bántson senkit a jelkép vagy annak hiánya az ajtó felett.” (Pótszékfoglaló)

Wessely Zsófia, Fekete Linda, Gonda Kata / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Wessely Zsófia, Fekete Linda, Gonda Kata / Weöres Sándor Színház: A salemi boszorkányok / Fotó: Mészáros Zsolt

Arthur Miller:
A SALEMI BOSZORKÁNYOK

Szereplők: Bányai Kelemen Barna, Bánfalvi Eszter, Fekete Linda, Szerémi Zoltán, Mertz Tibor, Kálmánchelyi Zoltán, Kenderes Csaba, Hartai Petra, Kiss Mari, Avass Attila, Jordán Tamás, Vlahovics Edit, Nagy Cili, Kelemen Zoltán, Gonda Kata, Bajomi Nagy György, Németh Judit, Szabó Róbert Endre, Wessely Zsófia, Dunai Júlia

Díszlet/Jelmez: Kálmán Eszter. Ügyelő: Győrváry Eszter. Súgó: Jenei Ágnes. Rendezőasszisztens: Kovács Krisztián. Rendező: Alföldi Róbert.

Az előadás galériáját itt tekintheti meg.

 
 

Kapcsolódó anyagok