“Lélektől lélekig” – Beszámoló az VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 7. napjáról

2018 június 04. hétfő, 11:03

A budaörsi Múzsák Társulat a Keszekusza varázspálcája, a József Attila Színház pedig a Légy jó mindhalálig című musicaljét hozta el a fesztiválra.

Múzsák Társulat: Keszekusz varázspálcája

Múzsák Társulat, Budaörs
Thuróczy Katalin – Arany Tamás
KESZEKUSZA VARÁZSPÁLCÁJA
Öko-mese musical

Rendező: Tövispataki Beáta

Első alkalommal szerepelt a Fesztiválon a Múzsák Társulat. A Thuróczy Katalin öko meséjéből készült előadás rendezője, a társulat egyik vezetője Tövispataki Beáta mesélt az előadásról és a csapat munkájáról.

A rendező elmondta: „2011-ben egy produkcióra, A muzsika hangjára jött létre a Társulat. A Gózon Gyula Színházban próbáltunk, és a megállapodás szerint a helyért cserébe egy előadást adtunk a színháznak. De olyan jól sikerült a produkció, hogy bérletbe is betették, így többet játszhattunk ott is, illetve azóta is játsszuk más helyeken, mára túl vagyunk a századik előadáson. Többek közt a budaörsi Latinovits Színházban is ment, velük annyira jó kapcsolat alakult ki, hogy a következő bemutatóinkat – négy évvel ezelőtt a Legyetek jók, ha tudtok címűt, illetve később a Két Lottit – velük koprodukcióban hoztuk létre. Utóbbival a másfél év alatt nagyjából hatvan előadásnál járunk.

Önálló produkcióként Jókai művét, a Melyiket a kilenc közül-t állítottuk színpadra, ez volt az első rendezésem. Három éve, főleg a karácsonyi időszakban megy, évente tíz-tizenöt előadást tudunk belőle játszani. A sikereken felbuzdulva hoztuk létre a Keszekusza varázspálcáját, mellyel most a Családi Fesztiválon szerepel a társulat. Olyan előadásokat szeretünk létrehozni, aminek mondanivalója, aktualitása van. Thuróczy Katalin öko meséje ilyen. A mai világban nagyon fontos lenne a gyerekek környezetvédelemre, környezettudatosságra nevelése, hogy kicsit szemléletet váltson az ember. Az előadás rengeteg dallal, szerethető karakterek által beszél a természetben élő lények az emberrel kapcsolatos problémáiról, arról, hogy elfelejtettük megbecsülni a természetet. A Kódex Kulturális Központban a KELLO támogatásával ingyenes előadásokat is tudtunk játszani ahová jöhettek óvodás, iskolás csoportok, így a hátrányos helyzetű gyerekekhez is eljuthatott.

Múzsák Társulat: Keszekusza varázspálcája

Egyébként minden előadásunk utaztatható, ami azért fontos, hogy olyan régiókba is eljuthassunk, ahol a gyerekeknek nem magától értetődő a színház lehetősége.

A Társulat papírforma szerint nem állandó, de van egy erős mag, akik számítunk egymásra, családias légkörben dolgozunk, ami a visszajelzések szerint a színpadon is látszik. Egymást segítve, örömmel dolgozunk. Érdekes, hogy majdnem mindannyian a Pesti Magyar Színiakadémián végeztünk. Én magam és alapító, igazgató társam Endrődi Ági is Őze Áron osztályába jártunk. Egyesületi formában működünk – Múzs-Art Színházi és Művészeti Műhely Egyesület – melyet a budaörsi önkormányzat is támogat, illetve magántőke és pályázatok segítségével tudunk önfenntartóként működni. Egy-egy produkció kapcsán sok mindent oldunk meg magunk, Ágival nagyon sokrétű a munkánk. Mindketten játszunk az előadásokban, Ági zenei vezetőként is működik, illetve a pénzügyekkel is ő foglalkozik, én főleg menedzserként, rendezőként tevékenykedek, de ha kell, akár kalapot nemezelek a jelmezhez. Szerencsére sokan szeretnek velünk dolgozni, sok jó szakember van segítségünkre, így egy igényes, jó előadáshoz nem feltétlenül kellenek milliók. A Keszekusza varázspálcája díszletének dekorját egyébként szakemberek vezetésével a Szalézi Szakgimnázium színházi műhelyének diákjai készítették.

Mivel a legtöbb előadásunkban gyerekszereplők is vannak, tehetséggondozással is foglalkozunk. Nem biztos, hogy mindegyikükből színész lesz, de a rendszeres próbák és a nyári táborok által olyan csomagot kapnak az élethez, amit bármilyen területen kamatoztathatnak. Az, hogy ki tudnak állni, meg tudnak szólalni mindenképp előnyükre válik. Emellett barátságokat kötnek, értelmesen töltik a szabadidejüket és jó példát látnak” – mesélte Tövispataki Beáta.

József Attila Színház: Légy jó mindhalálig

József Attila Színház, Budapest
Móricz Zs. – Kocsák T. – Miklós T.
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
musical

Rendező: Hargitai Iván

A Móricz Zsigmond regényéből készült musical adaptációt 1991-ben mutatták be Kocsák Tibor zenéjével és Miklós Tibor szövegkönyvével. A hazai musical irodalom meghatározó műve azóta is töretlen sikernek örvend. A dalokból slágerek lettek, melyeket mindenki ismer.

Nyilas Misi története olyan örökérvényű mondanivalóval bír, mely minden korosztályt képes megszólítani. A József Attila Színház produkciójának rendezőjét, Hargitai Ivánt kérdeztük az előadásról.

A rendező elmondta: „Nem szerettem volna egy újabb, húsz éve játszott tucat bemutatót létrehozni. Törekedtem rá, hogy ne a magától értetődő megoldásokat válasszuk, ne egy bevált recept szerint dolgozzunk, hanem tudjunk frissen ránézni. Engem főleg az érdekelt ebben a munkában, hogyan lehet a könnyed zenés műfajt gazdagabb gondolatisággal összerakni. Egy ilyen rendezés során feltétlen motiválja az embert, hogy milyen a zene és a történet. Móricz Zsigmond műve hordozza azt a fajta gondolatiságot, amit az ember szívesen ad át.

József Attila Színház: Légy jó mindhalálig

Fontos volt megteremteni az előadás látványvilágát. A zenei anyag tulajdonképpen egy mai popzene, amihez nem illene egy az egyben a korabeli látvány. Ez látszik a díszleten és a jelmezen, szerettem volna egy kétes érzést kelteni általuk. Horesnyi Balázs posztmodern épülete remekül szolgálja a koncepciót. A díszletet úgy kell kezelni, mint egyfajta épület, ami megidézi a kort, de abszolút 21. századi látványt ad.

Alapvetően ifjúsági műnek tartom, gyerekek az elsődleges közönsége, de szerettük volna, ha olyan lesz, mint a családi mozi, amire a gyerek a szülőt is berángatja.

Minden gyereknek van olyan életkora, amikor megejtő az egyszerűség, ahogyan gondolkozik, amikor egyértelmű számára, hogy amit mond az legyen igaz. Az egyik legfontosabb üzenet az újrakezdés lehetősége, hogy a hibákat helyre lehet hozni.

Az előadásban nagyon sok múlik Nyilas Misin, ha nincs jó Misi, nem érdemes színre vinni a darabot. Nálunk a főszereplőt alakító fiúk, mindhárman nagyon klassz srácok, és a többi fiúval is élvezet volt a munka. Olyan gyerekszereplőkkel dolgoztunk, akik már rutinnal rendelkeznek, más színházakban is játszanak és a rutinjuk sokat segített a munkában” – nyilatkozta.

Kérdezett: Nagy Eszter