Az arab éjszaka – Forgács Péter rendezésében készül a budaörsi színház bemutatója
Október 6-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban Roland Schimmelpfennig Az arab éjszaka című művét, melyet Forgács Péter állít színpadra, többek között Bregyán Péter, Szabó Irén és Horváth Csenge főszereplésével.

Forgács Péter/ Budaörsi Latinovits Színház: Az arab éjszaka – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel
Az arab éjszaka, legalábbis a közhelyszótár szerint kalandos, fűszeres, és – főleg – buja. Schimmelpfennig arab éjszakájának színhelye azonban egy – közelebbről meg nem nevezett, de hát ezeket képtelenség közelebbről megnevezni – német középnagyságú város lakótelepe, amiről szintén sok mindent tart számon a közhelyszótár, de a fűszer és pláne a bujaság aligha tartozik az ismérvek közé.

Horváth Csenge / Budaörsi Latinovits Színház: Az arab éjszaka – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel
A kaland talán igen, elvégre szellemi, azaz képzelt kaland is akad bőséggel ezen a világon, kivált az afféle világvégéken, mint egy közepes méretű város lakótelepe, ahol hőseink élnek, legalábbis ők úgy tudják, hogy élnek, és ezt hol csodálkozó örömmel, hol durcás mélabúval veszik tudomásul. Élnek, álmodoznak, fölébrednek, körülnéznek, aztán visszaalszanak, hogy tovább álmodhassanak. A múltjukról, ami, ahogy egyre távolabbra kerül, egyre színesebb és bujább lesz, a jövőjükről, ami, ahogy egyre közelebb kerül, egyre kisebb és kisebb lesz – és végül a jelenükről, ami elmúlik, mielőtt elkezdődött volna, csak egy pillanatig tart az egész – de az a pillanat telis de teli álommal, vággyal.

Brasch Bence / Budaörsi Latinovits Színház: Az arab éjszaka – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel
Roland Schimmelpfennig 1967-ben született Nyugat-Németországban, újságírónak tanult, de aztán drámaíró lett belőle, később rendezői diplomát is szerzett. Egyike a legismertebb német drámaíróknak, ezen belül egyike azon keveseknek, akik rühellik a poszt-dramatikus színházat, akár a kukoricagölödint. Makacsul tartja magát ahhoz a nézethez, hogy a színházi előadás kiindulópontja a – megírt – drámai szöveg, ami – lehetőleg – valamiféle történetet mesél el, ha töredékesen, akadozva, időben összevissza ugrálva is.

Szabó Irén / Budaörsi Latinovits Színház: Az arab éjszaka – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel
Schimmelpfennig drámáira ez utóbbi a jellemző: töredékes, de legalábbis annak ható, időben eltévedve kóválygó, mintha önmagukat ellenőrizni próbáló történetek lennének ezek, az arab éjszaka szereplőié is.

Chován Gábor / Budaörsi Latinovits Színház: Az arab éjszaka – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel
Akik – legyenek ők házmester-alakban járó-kelő titkos istenségek, virágzó fiatal nőnek álcázott partravetett potykák, a semmiben kóborló mindentudó senkik, vagy épp ügyefogyott szuperhősök – mint Schimmelpfennignél általában, ki-kilépnek a szerepükből, hogy a közönségnél keressenek… nos, mit is?
Vigaszt? Választ? Visszafojtott vágyat? Tiltakozást? Együttérzést? Mindent? önök döntenek…
Roland Schimmelpfennig
Az arab éjszaka
Hans Lomeier: BREGYÁN PÉTER
Fatima Mansur: SZABÓ IRÉN m.v.
Franziska Dehke: HORVÁTH CSENGE e.h.
Kalil: BRASCH BENCE e.h.
Peter Karpati: CHOVÁN GÁBOR
látvány: SOKI
dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
fordító: PERCZEL ENIKŐ
zene: KÉMÉNCZY ANTAL
súgó: SZÉPLAKI NÓRA
a rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA
rendező: FORGÁCS PÉTER
Bemutató: Budaörsi Latinovits Színház, 2018. október 6.