Júlia kiasszony – Jeles András Debrecenben rendez

2018 szeptember 13. csütörtök, 8:30

Megkezdődtek a Júlia kisasszony próbái a Csokonai Színházban. Strindberg egyfelvonásosát Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező állítja színpadra. A bemutatót október 12-én tartják.

Ajánló a darab elé:

Olykor, s talán épp a legnehezebb időkben, érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg Júlia kisasszony című darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.

Móga Piroska, Mészáros Tibor, Jeles András, Dargó Gergely / Csokonai Színház: Júlia kisasszony – próba / Fotó: Máthé András

Júlia kisasszony, Jan, az inas és Kristin, a szakácsnő szerelmi háromszögének történetét olyan szenvedéllyel és bátorsággal fogalmazta meg a 19. századi svéd drámaíró, hogy a maga korában először betiltották, és csak évekkel később hódította meg a világ színpadait.

Strindberg radikálisan ír a férfi és nő szembenállásáról, a frusztrált szerelmi sóvárgásról, szexuális vágyról, a merev társadalmi hierarchia béklyójáról, bűnt és bűntudatot elegyít. A történet Szentivánéjkor játszódik, 1890-ben, Írországban. Az otthonától távol lévő gróf hajadon, huszonéves lánya a legrövidebb éjjel mulatságában az inassal is táncol. Jan a konyhába menekül Kristinhez, a jegyeséhez. Júlia utánamegy, újabb táncra kéri a férfit, nyíltan flörtöl vele, s a játszma végén elcsábítják egymást. Az igazi dráma ekkor kezdődik; mindketten őrlődnek: a szégyen miatt is (Jan elárulta Kristint, Júlia pedig a becsületét) és a köztük lévő társadalmi különbségek okán is. Júlia és Jan felváltva lép áldozat-, majd támadószerepbe, mondataikban végig ott munkál a meghittség iránti vágy, ugyanakkor a gőg, az önhittség, a másik osztályával szembeni ellenérzés is. Vonzalmuk taszítást is jelent: egymásra találnak, hogy legyőzhessék egymást.

Hajdu Imelda, Móga Piroska, Mészáros Tibor, Jeles András, Dargó Gergely / Csokonai Színház: Júlia kisasszony – próba / Fotó: Máthé András

Jeles András az olvasópróbán arról beszélt, hogy olykor érdemes leásni az alapokig, meg kell nézni, hogy mi rejtőzik az emberben. Strindberg darabja erre az alászállásra kalandos és torokszorító alkalmat kínál: két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.

A szerelmi dráma szerepeit Móga Piroska (Júlia kisasszony), Mészáros Tibor (Jan) és a Csokonai Színházba frissen szerződtetett Hajdu Imelda (Kristin) játsszák. A darab díszleteit Perovics Zoltán, a jelmezeket Bánki Róza tervezte.

Sóvágó Csaba, Jeles András / Csokonai Színház: Júlia kisasszony – próba / Fotó: Máthé András

August Strindberg

Júlia kisasszony

szerelmi dráma

Júlia kisasszony
Móga Piroska m. v.

Jean
Mészáros Tibor

Kristin
Hajdu Imelda

Díszlettervező
Perovics Zoltán

Jelmeztervező
Bánki Róza

Ügyelő
Sárkány Gyula

Súgó
Góz Adrienn

Zenei vezető
Dargó Gergely

Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba

Rendező
Jeles András Kossuth- díjas

Bemutató időpontja: Csokonai Színház, 2018. október 12.

 
 

Kapcsolódó anyagok