Médeia – Lukáts Andor rendezése Szombathelyen

2018 szeptember 30. vasárnap, 7:00

A Márkus Emília terem adott otthont a Weöres Sándor Színház idei első premierjének Németh Judittal a címszerepben.

Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Ajánló a darab elé:

Iaszón és Médeia végzetes párkapcsolata a világ drámairodalmának legtöbbször földolgozott témái közé tartozik. A fönnmaradt ősváltozat Euripidész tragédiája. Iaszón a görög mitológia egyik leghűtlenebb hőse: szinte mindent a feleségének, Médeiának köszönhet, mégis elhagyja egy másik nőért. Pedig Médeia segítette őt leghíresebb tettének, az aranygyapjú megszerzésének végrehajtásában, többször is ölt érte, ha kellett (még a saját öccsét is föláldozta), és fiúgyermekeket is szült neki. De Iaszón többé nem akar abban a kavargó érzelmi káoszban élni, amit Médeia szerelme jelent. Nyugodt, kiszámítható hétköznapokat kíván, egy harmonikus családi miliőt teremtő, megbízható asszony mellett. Csakhogy nem számol a Médeia lelke mélyén fortyogó vulkánnal: ha az kitör, iszonyatos pusztításra képes…

Endrődy Krisztián / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Endrődy Krisztián / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Ez a végzetes párkapcsolat a világ drámairodalmának legtöbbször földolgozott témái közé tartozik. A fönnmaradt ősváltozat Euripidész tragédiája, amelyben egy nő a történelem során először meri egyenjogúsítani magát egy férfival. Azt vizsgálja, mi fordíthat egymás ellen két – korábban szoros szövetségben élő – embert.

Bálint Éva, Kálmánchelyi Zoltán, Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Bálint Éva, Kálmánchelyi Zoltán, Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

A gyermekeit bosszúból meggyilkoló kolkhiszi – a korabeli közönség szemében barbár, vagyis érthetetlen, vagyis idegen – királylány borzalmas története is közismert volt az ókori görögök körében. Karsai György, a darab egyik fordítója az olvasópróbán mindenekelőtt arra kérte a színészeket, hogy „Médejjának” ejtsék a királylány nevét (mert ez itt mégiscsak az Euripidész-tragédia, nem – mondjuk francia – átirat). Aztán azzal folytatja, hogy olyan műve ez Euripidésznek, amelyet „általában nem értenek”. Ki-ki csak a „szörnyűséges nőt” látja Médeiában, akivel semmiféle közösséget vállalni nem lehet; színházi nyelven szólva „lehetetlen menni vele”.

Kelemen Zoltán, Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Kelemen Zoltán, Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Karsai György azonban hangsúlyozta: Euripidésznél minden szereplőnek megvan a maga igazsága. Pont ez ad a történetnek „folyamatos lüktetést”. Hiszen Iaszón például első pillantásra a legellenszenvesebb macsó, akinek hallatán „az embernek viszketni kezd a tenyere”, aztán kiderül, hogy neki is sorsa van, szenvedése van, igazsága van. Euripidész még a Hírnöknek és a Dajkának is sorsot ad (múltat, jövőt), ez pedig az antik drámában nem szokás.

Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Németh Judit / Weöres Sándor Színház: Médeia / Fotó: Mészáros Zsolt

Euripidész: Médeia
tragédia
Karsai György és Térey János fordítása

Médeia Németh Judit
Iaszón Kálmánchelyi Zoltán
Kreón Endrődy Krisztián
Hírnök, nevelő Antal D. Csaba
Aigeusz Kelemen Zoltán
Dajka Bálint Éva
Kar Fekete Linda

Díszlettervező: Takács Lilla
Jelmeztervező: Pető Kata
Zene: Kovács Márton
Kellékes: Pados Bernát
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Lukáts Andor

 
 

Kapcsolódó anyagok