Macbeth – Főszerepben Nagypál Gábor és Danis Lídia Tatabányán

2018 október 21. vasárnap, 9:16

Szikszai Rémusszal először a Tartuffe című előadásban dolgozott együtt a Jászai társulata, majd a Kutyaharapással, Az imposztorral megint visszatért a rendező Tatabányára. Idén a Macbeth a Szkéné Színházzal koprodukcióban készült. 

Danis Lídia, Nagypál Gábor / Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta 

Ajánló a darab elé:

A Macbeth a lélek vívódásáról és nem a hatalom megszerzésének mechanizmusáról szól. Becsületesnek lenni vagy engedni a kísértésnek, és akár gyilkosság árán is utat törni, érvényre juttatni önnön tehetségünket. Lady Macbeth nem csak támogatja Macbeth-et, de szinte bele is taszítja a bűnbe. Szerelmük egy gömb – két ember tökéletes belső köre.

Rajtuk kívül senki sem küzd a lelkiismeretével, senki sem próbálja meg ép ésszel túlélni saját sötét tetteit. Sokan halnak meg, de a történetükbe csak ők halnak bele. A Macbeth a cselekvés szabadságát teszi próbára. A paradoxonok tragédiája ez, egy hatalmas szabadvers az emberi lélekről. Ott van bennünk a jó mellett a rossz is, az érték mellett az értéktelen, a nagyvonalú mellett a kicsinyes. Történik mindez egy olyan országban, ahol mindenki fél, ahol senki sem őszinte, ahol mindenki önmagát tartja a legtöbbre és érdekei szerint hajlik és dörgölőzik a hatalomhoz. Hol a megoldás? Gyilkosság, amivel Macbeth nem csak az álmot öli meg, hanem a jövőt is? Vagy királyi terv szerint lesz rend, ahol mindenki tudja a helyét. A thánokból grófok lesznek, jöhet a törzsi Skóciában a feudalizmus. Ha fájdalmas is, de Lady Macbeth-nek talán igaza van: „Csalni a világot: légy, mint a világ”.

Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta

Szikszai Rémusz az előadásról:

Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy – a közélet iránti fokozódó apátiájából adódóan – egyre jobban unja a hatalom, a hatalmi játszmák témáját középpontba állító darabokat. Akkor miért vállalta el a Macbeth rendezését a Jászaiban?

Nem vagyok hurráoptimista alkat: azt gondolom, hogy a világ egyáltalán nem arra halad, amerre szerintem haladnia kellene, de tudomásul veszem, hogy ez van. Némi szarkazmussal vagy cinizmussal, de tudomásul veszem. És közben azt is gondolom, hogy ilyen kontextusban nem akarok foglalkozni ezzel a kérdéssel. De a Macbeth számomra nem a hatalomról szól. Nekem Macbeth nem egy hétköznapi gyilkos, hanem egy tehetséges ember, akit felőröl, tönkretesz a saját hatalomvágya. Az érdekelt, ahogyan ez a folyamat végbemegy benne, ahogy fokozatosan rá kell jönnie, hogy élete legrosszabb döntését hozta meg. Hiszen végső soron azt tette, amit a legkevésbé kívánt a hazájának: felültetett az ország trónjára egy despotát, aki ő maga. Mire kormányozhatna, despotává válik. Ezt a szenvedést, lelki vívódást örökíti meg szerintem a darab. Egy belső világról szól, ami elemeire esik szét.

Király Attila, Crespo Antonio / Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta

Macbeth a Shakespeare-tragédiák sorában is a legsötétebb, legnyomasztóbb atmoszférájú művek közé tartozik. Milyen világot képzelt el az új rendezésben a történet kereteként?

Egyetlen színdarabnál sem mindegy, hogy mi az a világ, amiben játszódik, kik azok az alakok, akik körülveszik a főszereplőket. Jelen esetben: milyen világ az, amihez képest Macbeth és Lady Macbeth eltévelyednek, és eljutnak a királygyilkosság gondolatáig. Ez nem egy szép világ. A darab instrukciói szerint Skóciának hívjuk, de hát az, hogy mit hívunk Skóciának, már a mi értelmezésünkön múlik. A történet úgy kezdődik, hogy lázadás zajlik a regnáló király ellen. Egy szó nincs arról, hogy miért van lázadás, egy szó nincs arról, hogy miért verik le, csak annyit tudunk, hogy Macbeth, Banquóval karöltve, legyőzi a felkelőket. Végtelenül kegyetlen ez a világ, látszik, hogy itt nem nagyon finomkodnak senkivel. Ha valakit árulással vádolnak, nem állítják bíróság elé, gondolkodás nélkül kivégzik. De a harcok végeztével sem áll le a gépezet, ráadásul a lázadás után a király meg is változtatja a trónöröklés addigi szokásrendjét, amivel megfosztja Macbethet annak a lehetőségétől, hogy valaha is királlyá választhassák.

Crespo Rodrigo / Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta

Tehát a vele szemben elkövetett igazságtalanság miatti harag lehet Macbeth (Nagypál Gábor) első gyilkosságának a mozgatója?

A középkori Skóciában létezett egy örökösödési rendszer, amelyben nem a király elsőszülött fia volt a trón várományosa, hanem az országot vezető thánok választották meg maguk közül a következő királyt. Duncan, a darab kezdetén uralkodó király megváltoztatja ezt, és a fiát nevezi ki utódnak. Az egész világ megmozdul ettől – nyilván összefüggésben áll ez a lázadással, de mi, nézők, semmilyen felvilágosítást nem kapunk erről, és nem véletlen, hogy ez így van. Persze nem ez a fő mozgatója annak, hogy Macbeth megöli a királyt, de nyilván ez is szerepel az okok között.

Tudnék hasonló esetet mondani a mai politikában: Putyin kétszer volt miniszterelnök Oroszországban, majd amikor a törvények szerint már nem lehetett újraválasztani, akkor egy kormányrendelettel az államelnökre ruházta a hatalmat, majd megválasztották államelnöknek. Macbeth azzal, hogy Duncan kinevezi Cawdor thánjává, tulajdonképpen hasonlóan jár, mint Medvegyev, amikor Putyin Oroszországában megkapta a miniszterelnöki széket. „Megöleltelek, bébi, nem fogsz rosszul élni, de sosem lesz király belőled.”

Danis Lídia, Kardos Róbert / Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta

Ezen a ponton válik fontossá Lady Macbeth (Danis Lídia) alakja, aki elindítja férjét a királygyilkosság és az azt követő bűntettek felé vezető úton. Hogyan lehetne meghatározni az ő kapcsolatukat?

Azt szoktam mondani, hogy ők ketten egy gömböt alkotnak. Engem ez a mindent és mindenki mást kizáró szerelem érdekel a darabban. Képzeljük el azt a konyhát, ahol egy férj azt mondja hajnali fél kettőkor a feleségének, hogy „nekem kéne vezetni ezt a gyárat, nem pedig ennek a marhának”. És erre azt mondja a feleség, hogy „jól van, csináld, azt gondolom, hogy igazad van”. Amikor olyan viszonyban élsz a feleségeddel, hogy az, amit belül, legbelül gondolsz, és legfeljebb csak magad előtt nem szégyellsz, azt nem szégyelled előtte sem. De aztán reggelre megrettensz, és akkor a feleséged visszakérdez, hogy mikor mondtál igazat: az éjszaka, vagy most, amikor jössz a kifogásokkal, hogy miért ne tegyük meg? Lady Macbethet általában úgy szokták beállítani, mint egy véresszájú nőt, aki csak a gyilkolás kedvéért beletaszítja a férjét a darabban elkövetett bűnökbe. Szerintem viszont arról van szó, hogy ő az, aki rákérdez az igazságra. Arra a bizonyos fenevadra, aki – ahogy a darabban elhangzik – „kitör a lélekkerítésen”. Amely fenevad egyébként valamennyiünkben lakozik.

A Jászai Mari Színház interjúját itt olvashatja.

Macbeth, Jászai Mari Színház / Fotó: Prokl Violetta

William Shakespeare – Macbeth
a szöveget SZABÓ LŐRINC/KÁLLAY GÉZA/SZABÓ STEIN IMRE
fordításai alapján készítette Szikszai Rémusz

Szereplők: Nagypál Gábor, Danis Lídia, Crespo Rodrigo, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Király Attila, Maróti Attila, Mikola Gergő, Pilnay Sára, Szakács Hajnalka.

Jelmez: Kiss Julcsi Díszlet: Fekete Anna Zene: Kákonyi Árpád Mozgás: Király Attila Fény: Gergely Erzsébet / Mervel Miklós Hang: Piroska Ádám / Molnár Péter Súgó: Széplaky Petra Ügyelő: Pásztor Gábor Rendezőasszisztens: Tóth Bianka Rendező: Szikszai Rémusz

Bemutató: 2018. október 20.