Sirály – Bagó Bertalan rendezése a győri színházban

Dunai Csenge, Sárközi József / Győri Nemzeti Színház, Sirály

Csehov 1895-ben fejezte be drámáját, amelynek ősbemutatóját 1896-ban tartották Szentpétervárott, azonban az előadás csúnyán megbukott. Két évvel később, 1898-ban a Moszkvai Művész Színházban a híres színész, rendező, színészpedagógus Sztanyiszlavszkij rendezésében tűzték újra műsorra a Sirályt, amely ekkor már óriási sikert aratott, azóta nemcsak Magyarországon, de a világ számos pontján újra és újra előveszik Csehov örök érvényű történetét.

Ungvári István / Győri Nemzeti Színház, Sirály

Csehov formabontó, költői hangulatú drámájáról vígjátékként beszélt. A klasszikussá vált történet témái alapján azonban sokkal mélyebb. A négy főszereplő meséje boldogtalan szerelmekkel átszőve, a sekélyes kapcsolatokat vizsgálja, szól művészetről, művészi szabadságról és a tehetség témáját is vizsgálja. Hőseink mindannyian művészek: a fiatal és az érett színésznő, a kezdő és befutott író.

Nagy Johanna, Szina Kinga / Győri Nemzeti Színház, Sirály

“Csehovot akkor lehet elővenni, amikor összeszokott társaság dolgozik együtt. Ötödik alkalommal rendezek a győri teátrumban, a társulat ért engem, a fura, groteszk humorommal együtt” – mesélt a darabválasztásról Bagó Bertalan rendező a Győr Plusznak, aki erősíti a komikus helyzeteket, miközben a dráma, a tragédia végig ott van a felszín alatt a Nagyszínházban színre vitt darabban.

Kolnai Kovács Gergely / Győri Nemzeti Színház, Sirály

“Olyan ez az előadás, mintha a szereplők egy jégen csúszkálnának, s a víz alatti dolgokról csak sejtjük, hogy léteznek. Az életben is gyakran csak fecsegünk, nem mutatjuk meg a mélységeket” – fejtette ki a rendező.

Forrás: Győr Plusz, Győri Nemzeti Színház

Győri Nemzeti Színház, Sirály

SIRÁLY