Mintapinty – Molnár Zsóka csodálatos felemelkedése és bukása a debreceni színházban

2018 október 26. péntek, 10:54

Mintapinty főhőse, Molnár Zsóka előtt itt a lehetőség, hogy drámai hőssé váljon.



Molnár Zsóka háborús gyerek, a fojtogató ötvenes években kamaszodik. A kispolgári származású nő az enyhülő szocializmus idején funkcionáriusfeleség lesz, a helytörténeti emlékház gondnoka férje szülőfalujában, még akkor is, amikor a rendszerváltozás átrobog a feje fölött. A történelmi folyamatok következtében akár hőssé is válhatna, vagy sorsa tragikusra is fordulhatna, de középszerűsége, a magánéleti elszigeteltsége, becsapottsága, a hétköznapok monotonitása megtartja olyannak, amilyennek született. A nő kötelességtudata erősebbnek bizonyul az önkifejezési vágynál, bár az utóbbi sem tűnik el nyomtalanul Zsókából. Zebrapintyei előtt gyakran zeng anyai ódát, vagy épp szenvedélyes bosszúáriát a múltbeli sérelmeiért.

Az 1940-ben született Molnár Zsókából sok minden lehetett volna: háborús áldozat, kispolgári származása miatt osztályidegennek ítélt értelmiségi, flitteres ruhában éneklő operettsztár, amerikai nagynéni – de egyik sem lett. Az égetthalmi falumúzeum igazgatójaként nyugdíjazták 2003-ban. Azóta pintyeivel beszélget, és keresi a lehetőséget, hogy drámai hős lehessen. És most Zsóka felkérést kap, hogy a falumúzeum megnyitásának évfordulója alkalmából ünnepi köszöntőt mondjon, megossza emlékeit a publikummal…

És megosztja!

Az előadás különlegessége, hogy nem csupán ősbemutatója a darabnak, de a fiatal szerzők, Kovács Viktor és Kovács Dominik is újak a pályán. Eddig három drámával jelentkeztek, s elbeszéléseik jelentek meg a Bárkában, a Hévízben, az Új Forrásban, a Félonline-on és a Műút portálon. A Kortárs Dráma Nyílt Fórumán a Jégtorta és a Mintapinty című drámájukkal szerepeltek. (Az előbbit felolvasószínház formájában mutatták be a Vígszínház Házi Színpadán, illetve korábban a Gyulai Várszínházban. A darab utóéletéhez tartozik továbbá, hogy a Színházi Dramaturgok Céhe jóvoltából Patrick Mullowney lefordította a Jégtortát angolra, amellyel a szerzőknek lehetőségük nyílt az Interplay Europe nemzetközi fiatal drámaíró találkozón Lettországban részt venni. Illetve ezt a változatot elküldték a berlini Theatertreffen Stückemarkt programjára is, ahol a szöveg bekerült a legjobb húsz dráma közé.) Harmadik drámájuk, a Bérnász a Litera Magyar ballada – Kortárs egyfelvonásosok Arany-balladákra felhívás második díját nyerte el. A győztes mű Székely Csabáé lett.

A Mintapintyből először a tavalyi DESZKA Fesztiválon, majd később a POSZT-on is készült egy felolvasószínházi változat a Nyílt Fórum és Lőkös Ildikó dramaturg gondozásában, Oláh Zsuzsa előadásában. A POSZT- on született változatban már Szabó K. István rendező is együttműködött a csapattal. Ezen előadások sikere okán is vette fel idei repertoárjába a darabot a Csokonai Színház.

Szabó K. István szerint Molnár Zsóka alakja, bár fiktív személy, mégis tartalmazza azokat a sorsjegyeket, melyek könnyen azonosíthatók, főleg a XX. század második felét megélt nézők számára. Az ő csodálatos felemelkedése és bukása a történelem peremére szorult örök vesztesek példázata. A Kovács Dominik-Kovács Viktor szerzőpáros meglepő alapossággal kutat egy számukra – koruknál fogva – legfeljebb okmányokban, vagy elbeszélésekben megnyilvánuló múltban, és nemcsak összeraknak egy korképet, de rendkívüli érzékkel tapintanak rá ennek az időszaknak az ellentmondásaira, torzulásaira, mintha mindig is benne éltek volna. A dokumentációs háttérmunka mellett külön említést érdemel az a nyelvi bravúr, amely gazdagsága, játékossága által folyamatosan frissen, újabb és újabb meglepetésekkel kínálja meg a befogadót.”

A Mintapinty sokszövetű, sokszólamú alkotás. Alapját a főhős visszaemlékezései adják, emellett a szöveg részét képezik a különböző dokumentarista jellegű elemek, így például a halotti és házassági anyakönyvi kivonatok, receptek, feladott csekkek. Ezek annak a kispolgári miliőnek a lenyomatát emelik ebbe a történetbe, ahonnan Molnár Zsóka érkezik, és amiből aztán kikerül, amikor egy falusi közeg részévé válik. Ez a többszólamúság adja a monodráma dinamikáját. A szerzők a színháznak adott interjúban elmondták, hogy azok a jelentéktelen figurák érdeklik őket, akik egy történetbe ágyazva mégiscsak érdekessé válhatnak. “A Mintapintyben nem Zsóka hiteles élettörténetét ábrázoljuk, hanem a Zsóka általi emlékezés folyamatát. Hogy miképpen okoz konfliktust, zavartságot egy emberben az emlékezés sokfélesége, a perspektívák közötti ingadozás, és hogy hogyan próbálja meg a történések átírásával tragikus hősként újraalkotni a maga személyiségét. Leginkább az általa alkalmazott különféle nyelvi regiszterek összjátéka az, ami kifejezi Zsóka lényegét: egy olyan sorsot akartunk ábrázolni, akinek a kitörés a legfőbb vágya, azonban a sok esetben egyébként a túlélését segítő kispolgári szorongás és kötelességtudat felülkerekedik a lázadó ambíciókon, maradnak tehát a szavak és a képzelőerő kapacitása.”

A Mintapinty egyszerre archaikus, mégis modern metaforikus világ, képek és asszociációk végtelen sorával köti le olvasóját, nézőjét. A darabot Oláh Zsuzsa tolmácsolásában láthatja majd a közönség. A színész, aki rögtön beleszeretett a szövegbe, pályája során először méretteti meg magát monodrámában: Zsóka és én izgatottan várjuk a közönséggel való találkozást. Remélem ők is megszeretik ezt a mindannyiunk számára ismerős, esendő, hétköznapi figurát, mint amilyen szeretettel készültem én is a megformálásával!”


Díszlet- és jelmeztervező: Szabó K. István
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Ügyelő: Lezó Ádám
Súgó: Csóka Áron
Rendezőasszisztens: Ozoróczki Erika
Rendező: Szabó K. István
Bemutató időpontja: 2018. október 26.

Az előadás időtartama: 1 óra 15 perc szünet nélkül. A Mintapinty című előadás ősbemutatója az EMMI támogatásával valósul meg.

Fotók: Máthé András