Az ügynök halála – Főszerepben Kőszegi Ákos Kecskeméten

2018 december 05. szerda, 7:00

Harmadszorra dolgozott közösen Porogi Dorka rendező a kecskeméti színház társulatával. Ez alkalommal Arthur Miller: Az ügynök halála című drámáját állította színpadra, a bemutatót november végén tartották Kőszegi Ákossal a címszerepben.

Kőszegi Ákos, Sára Bernadett / Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kőszegi Ákos, Sára Bernadett / Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Ajánló a darab elé:

Arthur Miller amerikai drámaíró 1949-ben rukkolt elő a gondoskodó családapa történetével. Willy Loman még 63 évesen is ügynökként tevékenykedik. Sikeres és kedvelt ember szeretett volna lenni, azonban élete más irányt vett. Ebből fakad Willy zavartsága, mely aggasztja két fiát Biffet és Happyt. Felesége, Linda mindent megtesz, hogy boldoggá tegye férjét, azonban a sorsnak más tervei vannak a széthullóban levő családdal. A felmerülő konfliktuson, a szereplők karakterén keresztül egy olyan világra nyílik rálátásunk, amiben a nagyzási hóbort mögött értelmetlenség, kegyetlenség, öncélú érzékiség és beteges kényszercselekvés húzódik meg. „Az ügynök álomvilággal ügynököl – ez a mestersége.” Arthur Miller legismertebb művét, melyért Pulitzer- és Tony-díjjal jutalmazták, Porogi Dorka állítja színpadra. A címszerepben Kőszegi Ákost láthatják.

Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Villáminterjú Porogi Dorka rendezővel:

– A Nagyszínházhoz képest mennyivel érzi másabbnak a Ruszt József Stúdió Színház hangulatát?
A Ruszt Stúdió termét én nézőként is mindig nagyon szerettem, jó tér, otthonos, közel vannak egymáshoz nézők és színészek, és mégis van benne tágasság, levegő. A nagyszínházban a rendezőnek megköti a kezét, hogy itt a nézőtér, ott a színpad – a Rusztban a nézőteret is át lehet építeni a terem egyik vagy másik oldalára, lehet körbe vagy egymással szembe ültetni a nézőket, és közöttük játszani – és ez nagyon fontos, nem öncélú kísérletezgetés, mert ezzel már elhelyezzük a nézőt a történetben, állítunk valamit az anyagról, próbálunk hatni arra, hogy milyen legyen a kapcsolata a látott dolgokkal. Egyetértek azokkal, akik szerint az előadás már akkor elkezdődik, amikor a néző belép a színház kapuján. Az ügynök halálában van egy mondat, a fiú odavágja az apjának, hogy: „Egy tucatember vagyok, és te is!” Erre az apa azt válaszolja: „Nem vagyok tucatember! Én Willy Loman vagyok! Te Biff Loman vagy!” A név, a személyiség szerepe (és a személyesség, vagy akár a személyeskedés) alapkérdése ennek a darabnak. Ilyenkor jó, ha minél közelebbről látjuk a színészt.

Kőszegi Ákos, Danyi Judit / Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kőszegi Ákos, Danyi Judit / Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

– Arthur Miller e drámájáért elnyerte a Pulitzer-díjat. Ön szerint miben rejlett népszerűségének és sikerének titka?
1949-ben írta. Az első olyan színdarab volt, amelyre látványosan visszahatott a film. Analitikus darab, itt is arról van szó, hogy a múlt eseményei hogyan határozzák meg a jelent, de az emlékek nem úgy kísértenek, mint a korábbi drámákban, például Ibsennél, hogy beszélnek róla a szereplők, hanem látjuk is magukat az emlék-jeleneteket a színpadon, hasonlóan a filmen sokat használt flashback-jelenetekhez. Ez új volt benne, és a tér használata is (amely ebből fakad). Egy színpadon (amely Willy Loman háza a szerzői utasítás szerint) néha jelent, néha múltat látunk, néha álomvilágot, és mindez összekeveredik a főszereplő, Willy tudatában, aki az élete eseményei között sétál és beszél. Különben Miller először monodrámát akart írni ebből az anyagból, ha jól emlékszem, Inside his head lett volna a címe („Az ő fejében”). Tehát ez nagyon erősen egy belső történet is. Remek szerkezete van a darabnak. És rettenetesen jó szerepek, természetesen.

Kőszegi Ákos / Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kőszegi Ákos / Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

– A mű 1949-ben íródott, az USA-ban játszódik, főszereplője pedig egy amerikai üzletkötő. Mennyire aktuális a történet a jelenkori, magyar közönség számára?
Willy Loman utazó ügynök, igen, vagyis ma azt mondanánk, hogy sales-es (Death of a Salesman az eredeti cím). Tehát nem úgy ügynök, mint James Bond, vagy a III/III-masok. Az a dolga, hogy eladja az áruját, és ezért egész életében csak ül az autójában és városról városra utazik. Szeretne sikeres lenni a munkájában, szeretné, ha el tudná tartani a családját, be tudná fizetni a törlesztőrészleteit, szeretné egyszer a drágábbik sajtot megvenni, szeretné valahogy elindítani a fiait az életben… ezeket, azt hiszem, eléggé értjük, ezek teljesen természetes és hétköznapi vágyak és célok, 2018-ban, Magyarországon is.

Orth Péter, Konfár Erik, Kőszegi Ákos / Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Orth Péter, Konfár Erik, Kőszegi Ákos / Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

– A darab hazai ősbemutatóját 1959-ben tartották, azóta pedig számos alkalommal színre vitték már a történetet. Mennyiben befolyásolják a dráma korábbi feldolgozásai a rendezés során?
Nemrég megnéztem – és különösen hatott rám -, az első magyarországi előadást, az 1959-eset (ez volt az első előadás, amelyet felvételre rögzítettek), amelyben Tímár József játssza az ügynököt. Nagyon egyszerűen, nagyon eszköztelenül játssza, fölmerül a kérdés, hogy játssza-e egyáltalán, vagy csak úgy létezik a színpadon (mint Tímár József? Vagy Willy Loman?)? Pedig ez a fajta természetesség nem volt jellemző annak a kornak a színházi nyelvére. És a rendezés is formabontónak számíthatott. Az legendás előadás lett, egyrészt, mert Tímár valóban meghalt, miután eljátszotta ezt a szerepet, másrészt, mert hiába dicsérte agyon a korabeli itthoni kritika Millert mint haladó írót, aki lám-lám, milyen szépen leleplezi a kapitalizmus embertelenségét, az az előadás egyáltalán nem foglalkozik ezekkel a társadalmi kérdésekkel. Nem azt emeli ki a darabból, hogy hova lett az amerikai álom. Családi titkokról és elhallgatásokról szól, amelyek az öngyilkosságig nyomasztanak valakit. És engem éppen ez érdekel most, a traumák, a családi traumák, hogy ki mit ismer föl magában, és mit nem. És mit ad tovább a saját gyerekének.

Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

– Mire számíthat látvány tekintetében a közönség?
Adrian Ganea tervezővel ez az előbb említett gondolat inspirált minket, hogy ez az egész egy ember fejében történik. Egy olyan ember fejében ráadásul, aki kezdi elveszíteni a képességet, hogy valóság és fikció közt különbséget tegyen. Ebből indultunk ki. Tehát a látvány nem egy 1949-es amerikai lakásbelső lesz, az utolsó szögig naturalista-realista módon megvalósítva. Igyekeztünk tényleg a lényeget megragadni. És teret hagyni, létrehozni a színészeknek.

Kőszegi Ákos, Váry Károly / Kecskeméti katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Kőszegi Ákos, Váry Károly / Kecskeméti Katona József Színház: Az ügynök halála / Fotó: Walter Péter

Arthur Miller
Az ügynök halála

Willy Loman Kőszegi Ákos
Linda Sára Bernadett
Biff Orth Péter
Happy Konfár Erik
Bernard Nagyhegyesi Zoltán
A nő Danyi Judit
Charley Dunai Tamás
Ben bácsi Pál Attila
Howard Wagner Aradi Imre
Miss Forsythe Szegvári Júlia
Stanley Váry Károly
Letta Fischer Lilian

Díszlet: Adrian Ganea
Jelmez: Pető Kata
Dramaturg: Oláh-Horváth Sára
Zeneszerző: Trabalka Cecília
Rendezőasszisztens: Tóth Kata
Rendező: Porogi Dorka

 
 

Kapcsolódó anyagok