Baal – Zsótér Sándor rendezésében látható Kecskeméten

2019 január 12. szombat, 7:37

Egy magányos, lázadó, senkinek megfelelni nem szándékozó költő életének epizódjait veszi sorra Brecht Baal című drámája. A szerző többször változtatott a darabon. A darab 1926-os változatát mutatja be a kecskeméti társulat, Zsótér Sándor rendezésében. A bemutatót január 11-én tartották a Ruszt József Stúdió Színházban.

Ajánló a darab elé:

A színművet, a legenda szerint, az ifjú Brecht négy nap alatt, fogadásból vetette papírra, és aztán csiszolgatta, tökéletesítette egy életen át. Éppen ezért a Baal minden egyes előadása, színrevitele komoly bátorságot igényel az alkotók részéről.A főszereplő, Baal igazi antihős, egy szörnyeteg, aki csak használja és kihasználja a környezetében élőket, elpusztítja a világot, és végül ömagát emészti fel.A Baal címadó hőse egy magányos, lázadó költő, aki egy, a Bibliában sokat kárhoztatott pogány isten nevét viseli. Az ókori kánaáni kultúrkör vihar-, eső- és termékenységistene, neve szó szerinti fordításban azt jelenti: ‘úr, uralkodó, férj’. Brecht hőse is ilyen uralkodoó, aki magáért a lázadásért, az életöröm, a férfierő gátlástalan élvezetéért kerül szembe a társadalommal és az erkölccsel. Lazán összefüggő, epizódszerű jelenetekben bontakozik ki Baal anarchikus élete, Zsótér Sándor rendezésében.

Villáminterjú Zsótér Sándorral:

─ Miért érdekes az író számára Baal?
─ Baal nem különösebben tragikus és nem különösebben komikus figura. Baal ember, mint bárki. 30 éves koráig hétköznapi életet élt. Egyszerűen nem célja áruba bocsátani tudását, költészetét, magát. Nem adja el magát, karriert se csinál. Neki nincs családmodell képe, ha lehet így mondani. A szerelem szembejön vele. Amikor vége, kilép, mint egy ajtón. Baal nem direkt sért, az emberek érzik sértőnek magukra nézve a kívülálló voltát vagy viselkedését. Nem polgárpukkaszt. Nem letéríthető a vágányáról. Nincs benne igazodási készség. Az marad mellette, akiből ez szintén hiányzik.

─ „A színháznak az a dolga, hogy tudósítson az életről” – mondta egy korábbi interjúban. Miről tudósít Baal története?
─ Tudósít? Nem sportközvetítés. Szamárságot mondtam. A többség ritkán vállal összeütközést a környezetével, mert van mit féltenie, Baal nem ragaszkodik semmihez. Nem keresi férfiak és nők kegyeit, azok annál inkább az övét.

─ Baal mer lázadni. A mai embert gúzsba kötik a kötelezettségei, legtöbbször nem mer szembemenni az elvárásokkal. Miért?
─ Mert van mit féltenie. Család, állás, egzisztencia. Legtöbben mintakövetők vagyunk. Aki nem, egyedül marad. Maximum talál egy társat, aki pont, hogy nem várja el a megalkuvást.

─ Eszerint a lázadásnak, és a nem lázadásnak is megvan a maga ára?
─ Így is, úgy is fizetünk. Nem biztos, hogy mindent le kell nyelni. A kompromisszum kötés sem feltétlenül életbiztosítás.

─ Két éve rendezett legutóbb Brecht darabot Kecskeméten. A jó ember Szecsuánból főhőse a boldogságot, a szerelmet keresi, igyekszik jót tenni a környezetében élőkkel. Ezzel szemben, Baalt mi mozgatja?
─ Baal egyáltalán nem akar jót tenni a környezetével, főleg nem ilyen ideologikusan, ő maga akarja jól érezni magát, és ezzel sok örömet tud szerezni másnak is. A Baalt egy fiatalember írta, aki habzsolja még az életet. A szecsuáni meg egy érett világnézetű ember darabja.

─ Brecht idén száz éve írta ezt a drámáját, majd többször átírta. Kecskeméten melyik változatot viszik színre?
─ A negyediket, amiről Ungár Júliától a darab fordítójától tudok. Kis eltérésekkel az egyes és kettes változat hasonlít egymásra. A hármas változat, az hasonlít legjobban a véglegesre, az ötödikre. A negyedik változat a legtömörebb, csupa csont és szilánk. Ez az előadás első része. A második részben pedig az 1918-19-es változatból lesznek olyan jelenetek, amelyekben Baalnak lehetősége nyílik rálátni élete meghatározó eseményeire. Fontosnak tartom kijelenteni, hogy a darab csupa költészet. Nem merő undokság, hanem a szó legjobb értelmében vett érzelmes és vicces darab.

─ A kecskeméti színház állandó rendezője. Vannak kedvenc színészei?
─ Ez nem így van. Trokán Nórával kilenc közös munkánk volt. A Baal címszereplőjével, Kocsis Pállal ez az első közös munkánk, csakúgy, mint Zayzon Zsolttal. Az előadásba elhozhattam két hallgatómat, és most megint dolgozom azokkal, akiket tavaly ismertem meg. Kertész Katával például tizenvalahány éve dolgozunk együtt.

─ Díjakkal ismerte el a szakma, egyben közönségsiker is volt a Macska a forró bádogtetőn előadás, amit 2015-ben rendezett Kecskeméten.
─ A Williams darab egy remekül megírt történet, és a színház kimondottan sztori-igényes. Szegény BB, pont ilyeneket nem akart és nem tudott írni soha. Neki nem a történet kimenetele a fontos, hanem hogy jutnak el odáig az emberek. Nem a lelkük érdekli, hanem a viselkedésmódjuk. Egy amerikai darabban a szerepek a lelkükről fecsegnek. Brecht darabja színtiszta költészet. A színészek és nézők részéről nagy figyelmet igényel.

─ Mit jelentett Önnek, mint rendezőnek a Macska a forró bádogtetőn elismerése, sikere?
─ A színházi kritikusok díjátadó gáláján végig fogtam Csombor Teréz kezét. A női mellékszereplő kategóriában Ő is bekerült a legjobb három jelölt közé. Amikor kiderült, hogy ő kapja a díjat, végtelenül jó érzés volt önzetlenül örülni a sikerének. Boldog voltam. Mégis csak van igazság.

Szerző: Popovics Zsuzsanna

A Baal nevű ember életpályája 1926
1. rész:

Baal KOCSIS PÁL
Eckart ORTH PÉTER
Mäch HEGEDŰS ZOLTÁN
Emilie Mäch CSOMBOR TERÉZ
Johannes Schmidt ZAYZON ZSOLT
Dr. Pillerkritikus DANYI JUDIT
Johanna Schreiber NAGY KATICA e.h.
Sophie Barger MAGYAR ÉVA
Erika DANYI JUDIT
Portásnő KERTÉSZ KATA
Mjurk KOLTAI-NAGY BALÁZS
Lupu KONFÁR ERIK e.h.
Sawettka szubrett CSOMBOR TERÉZ
A zongorista KOVÁCS GYULA
Egy luk SZEGVÁRI JULI

Baal 1918, 1919
2. rész:
Baal, lírai költő: Kocsis Pál
Baal, lírai költő: Zayzon Zsolt, Konfár Erik e.h.
Erika, Baal anyja: Danyi Judit
Johannes, az ifjú: Zayzon Zsolt
Anna, a menyasszonya: Zayzon Zsolt
Sophie Dechant, egy színésznő: Magyar Éva, Nagy Katica e.h.
Ekart, zenész: Orth Péter, Konfár Erik e.h.
A néger John: Koltai-Nagy Balázs
A lelkész: Hegedűs Zoltán
A szubrett: Szegvári Júlia
Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR
Díszlettervező: AMBRUS MÁRIA
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Dramaturg: UNGÁR JÚLIA
Súgó: BA ÉVA
Ügyelő: BERKI ZOLTÁN
Rendezőasszisztens: VÁRI JÁNOS

 
 

Kapcsolódó anyagok