“Újratöltött klasszikus” – A Három lány Szombathelyen

2019 február 17. vasárnap, 7:33

Február 15-én mutatta be a Weöres Sándor Színház Csehov Három nővérét Hamvai Kornél friss fordításában.

Ajánló a darab elé:

Hárman vannak testvérek, lányok. Meg egy fiútestvér, aki lélekben annyira máshol jár, hogy a címbe se fért be.

A városban, ahol élnek, egy igazi boldogság van: haza lehet vágyni onnan. A gyerekkori otthonukba. Nem is kell más hozzá: a lányok holnap eladják örökségüket, a hatalmas házat, a hatalmas birtokot – utána rögtön vonatra ülnek, és irány Moszkva.

Sajnos ez a város nincs túl jó helyen, eléggé kiesik. Itt a jövő nagyon sokára fog elkezdődni. Nekik sem jön el négy évig az a holnap.

Orosz Róbert, Nagy Cili, Hartai Petra / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Orosz Róbert, Nagy Cili, Hartai Petra / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Társaság azért akad addig is, segítenek remélni sikereket, szerelmeket, örömöket, eltitkolni a titkokat. Izgalom is van: hevesen udvarló katonák, névnap, farsang, tűzeset, halálos párbaj. Jól telik az idő, még ha közben valahogy el is veszik a ház, a birtok, elvesznek apák, vőlegények és szeretők.

Egészen másik mai napra érkezik el végül az a holnap. Méghozzá holnap.

A Ványa bá sikere után Réthly Attila rendező és Hamvai Kornél fordító második új, nem-unalmas Csehovja – az ország legérzékenyebb színtársulatával.

… Nézd legott komédiának, s mulattatni fog!

Bajomi Nagy György, Gonda Kata / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Bajomi Nagy György, Gonda Kata / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Réthly Attila a darabról:

“Engem a Három nővér nemhogy nem foglalkoztatott soha: kifejezetten eltartottam magamtól; különös tekintettel arra, hogy olyan darabról van szó, amelynek kiemelkedő színháztörténeti jelentőséget tulajdonítanak a mi színházi kultúránkban. Olyan emblematikus Három nővér-előadások születtek jelentős rendezőktől, hogy nem szerettem volna, ha a kritika az „elődök” teljesítménye szerint teszi mérlegre a tehetségem. Jobban érdekeltek a kortárs darabok, mint az újból és újból felfedezett, újratöltött klasszikusok.

Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Valami miatt ez a darab kínálja magát művészbeállítottságú rendezők számára, hogy színházesztétikai kiáltványként fogják fel. Ez számomra nem rokonszenves, mert legfőképpen arról szól, hogy önös érdekek, saját művészi ambíciójuk alá hajtanak valamit, amiről illik feltételezni, hogy egy géniusz írta – hiszen a megszületése óta jelen van a világ színházi kultúrájában, mindenütt a legnagyobb rendezők veszik elő, mert trend elővenni, trend megfejteni benne valamit. Azt nem tudom, hogy valóban mennyire foglalkoztatja a rendezőnagyságokat egymás munkája, de felteszem, hogy mindenki azzal a meggyőződéssel, elhatározással fog neki ennek a Csehov-műnek, hogy abból valamit ő élesebben, tisztábban lát, hogy érvényesebb megfejtésre jut, mint az elődei, netán a kortársai. Ez a típusú versengés távol áll tőlem. A másik teher a darab köré épülő gazdag elméleti-kritikai kánon. De mondom: úgy gondolom, hogy egy új fordítás egyrészt mindezen terhek alól fölszabadítja az embert, másrészt lehetőséget is kínál, hogy más megvilágításba helyezze a darabot. A legfontosabb kérdés pedig mégiscsak az, hogy értjük-e azt, amit Csehov leírt. Ebben a pillanatban az a személyes tapasztalatom magammal kapcsolatban, hogy minél többet tudok a darabról, annál kevesebbet értek belőle – és ezeknek a felismeréseknek a mentén látom visszamenőleg, hogy ezzel ugyanígy van mindenki, aki valaha hozzányúlt. A legnagyobb rendezők is: legyenek oroszok, magyarok vagy mondjuk németek, angolok, ugyanazokkal a kétségekkel, bizonytalanságokkal teszik le a névjegyüket.” (nyugat.hu)

Hartai Petra , Jámbor Nándor / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Hartai Petra , Jámbor Nándor / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Kritikus szemmel az előadásról:

“Magyarok, szlávok, vidékiek, periférián élők, természetesen magunkra ismerhetünk minden egyes csehovi mondatban, még kétszáz év múlva is. Fagyasztó a görbe tükör, amit a szombathelyi színház most nagyszínpadon elénk tol! Bizony, semmit sem javultunk azóta – nem tanultunk a csehovi szorongásokból. Generációról generációra ugyanabban a nyomasztó elvágyódásban vagyunk, aztán ahelyett, hogy a jelenünkön javítanánk, a soha meg nem érkező jövőt várjunk.” (nyugat.hu)

Alberti Zsófi / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Alberti Zsófi / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

“Az elvágyódás, a boldogság keresése örök téma, nemcsak Csehov korára volt jellemző, ezért törekedett arra a rendező, Réthly Attila, hogy maivá tegye a történetet. A díszlet, a dohányzónak kijelölt kiszuperált színházi ülések, a biliárdasztal, a szalagos magnó a közelmúltat idézi, ám a hashtag-es Moszkva felirat máris a jelenbe repít. A többiek, Versinyin (Orosz Róbert), Kulígin (Szabó Tibor), Tuzenbah (Antal D. Csaba), Szoljónij (Horváth Ákos), Fedótyik (Jámbor Nándor) és Róde (Kenderes Csaba) szintén a személyiségük által behatárolt korlátaikkal küszködnek. Visszatérő motívum a munka dicsérete és felmagasztalása, mely a szebb jövő feltétele. Óhatatlanul eszünkbe jut a Magyar Televízió Csehov Három nővérének 1979-ben készült paródiája Márkus László, Haumann Péter és Körmendi János főszereplésével, nem véletlenül került Réthly Attila előadásába is bevágás belőle. A Három lány minden karaktere beszédes, a legnagyobb átlényegüléssel jelenítik meg vívódó személyiségüket. Az elején még vidámnak induló névnapi társalgás (bár már ott is érezzük az örömben az ürömöt) hamar keserűséggé csap át.” (vaskarika.hu)

Alberti Zsófi, Hartai Petra, Nagy Cili / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Alberti Zsófi, Hartai Petra, Nagy Cili / Weöres Sándor Színház: Három lány / Fotó: Mészáros Zsolt

Anton Csehov: Három lány
Fordította: Hamvai Kornél (2018)

Ólga/Nagy Cili        Mása/Alberti Zsófi
Irína/Hartai Petra      Andrej/Bajomi Nagy György
Natása/Gonda Kata           Csebutíkin/Szerémi Zoltán
Versínyin/Orosz Róbert                Kulígin/Szabó Tibor
Tuzenbah/Antal D. Csaba             Szoljónij/Horváth Ákos
Fedótyik/Jámbor Nándor   Róde/Kenderes Csaba  Ferapont/Avass Attila

Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Velich Rita
Fordító: Hamvai Kornél
Korrepetitor: Falusi Anikó
Kellékes: Gayer Helga
Ügyelő: Móri Csaba
Súgó: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Balogh Lívia
Rendező: Réthly Attila

Bemutató: 2019. február 15. /// Weöres Sándor Színház, Nagyszínpad