Alföldi Róbert rendezésben készül az Élektra Budaörsön

2019 február 21. csütörtök, 7:00

Euripidész drámáját március 30-án mutatja be a Budaörsi Latinovits Színház.

Alföldi Róbert / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra - olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel

Alföldi Róbert / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra – olvasópróba / Fotó: Borovi Dániel

A budaörsi színház ajánlója:

Az Oresztész-Élektra-mítosz egyike a legősibb emberi történeteknek, és, hogy, hogy nem, a bűntudattal foglalkozik (ami – vigyázat, idézet! – kicsit hasonlít ahhoz, amikor a Karácsonyra vett ponty 23-án azt állítja, hogy a fürdőkáddal foglalkozik).

A történet amúgy a trójai háború mítoszának része, pontosabban egyik epilógusa a sok közül. A görög seregek főparancsnoka, Agamemnón, tíz év után hazatér Mükénébe: ő már talán el is felejtette, ami a háború legelején történt, amikor a görög flotta még meg sem érkezett Trójába, ugyanis az istenek szélcsenddel igyekeztek késleltetni a háború megkezdését. A görögök jósa, bizonyos Kalkhász, erre azzal állt elő, hogy mutassanak be emberáldozatot, az istenek, fene a gusztusukat, kedvelik az ilyesmit. Hogy, hogy enm, úgy alakul, hogy az áldozat szerepét a fővezér legidősebb gyermeke, Íphigéneia nevű lánya kapja, akit annak rendje és módja szerint fel is áldoznak, mire – lássunk csodát – a szélcsend azonnal el is múlik, és a görögök könnyült szívvel hajózhatnak tovább, Trója felé, hogy a földdel tegyék egyenlővé a várost és lakóit.

Agamemnón tehát tíz év után hazatér Mükénébe, ahol a felesége, Klütaimnésztra fogadja: ő viszont egyáltalán nem feledkezett el Íphigéneia feláldozásáról, és most, oldalán szeretőjével, Aigiszthosszal, bosszút áll: megölik Agamemnónt – és átveszik az uralmat Mükéné felett. Agamemnónnak és Klütaimnésztrának van még három gyereke: a két nővér, Khrüszothemisz és Élektra, meg az öccsük, Oresztész. A két lány – ők aligha jöhetnének szóba a trónöröklés szempontjából – megússza; a fiút, a még kisgyerek Oresztészt Korinthoszba küldik, hogy ne legyen láb alatt.

Ladányi Júlia / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra / Fotó: Daniel Borovi

Ladányi Júlia / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra / Fotó: Daniel Borovi

Azzal viszont, feltehetően az események hevében, nem számoltak, hogy Oresztész felnő, és visszatér Mükénébe, hogy megbosszulja a gyilkosságot, és helyreállítsa a rendet a városban. Márpedig ez történik: Oresztész, Élektra segítségével, és Khrüszothemisz halavány tiltakozása ellenére bosszút áll: megöli a gyilkosokat, ügyet sem vetve arra a körülményre, hogy az egyik gyilkos éppenséggel a saját anyja.

A kortárs; vagy nevezzük így: XX. századi Oresztész-Élektra történetek általában Oresztész hazatérésével szoktak kezdődni: ezúttal is. Fodor Tamásék 1986-os szövege, mint több más, már-már kortársnak számító feldolgozás, két mellékszálát bontja ki a mítosznak: az első a nép története, a mükénéieké, akik hallgattak, amikor a királygyilkosságot elkövették, és hallgatnak azóta is, imígyen bűntárssá küzdve le – vagy fel – magukat; a másik a két testvér, Oresztész és Élektra egymásra találásának leheletnyit incesztus-ízű izzása.

Az első mellékszál (ne feledjük, a szöveg dátuma 1956 harmincadik évfordulója) egy (akkor) viszonylagos jólétben és nyugalomban élő ország vagy társadalom önvizsgálatának története; a másik inkább magánéleti, gyönyör és vérbűn konfliktusa. A gyönyöré, amire vágyunk, és a bűné, amitől rettegünk – bár nem kizárt, hogy fordítva, lévén a gyönyör elaltat, a bűn viszont, ha már elkövettük, további bűnökre sarkall, olyanokra, amelyek nélkül sosem leszünk többek, mint hallgatással besározódott cinkosok. És olyan ez a világ, hogy mindig lesz valamiben cinkosnak lennünk, csak hallgatni kell, és túlélni valahogy.

Spolarics Andrea / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra / Fotó: Daniel Borovi

Spolarics Andrea / Budaörsi Latinovits Színház: Élektra / Fotó: Daniel Borovi

Euripidész – Fodor Tamás: Élektra

Élektra LADÁNYI JÚLIA e.h.     Khrüszothemisz BOHOCZKI SÁRA
Oresztész BÖRÖNDI BENCE     Klütaimnésztra BALSAI MÓNI m.v.
Aigiszthosz király BRASCH BENCE e.h.     Xuthosz ILYÉS RÓBERT
Philebosz SPOLARICS ANDREA     Kilissza PÁDER PETRA
Trétosz BREGYÁN PÉTER     Csavargó, Idegen CHOVÁN GÁBOR

Rendező: ALFÖLDI RÓBERT
Díszlet-jelmez: ZÖLDY Z. GERGELY
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Súgó: SZÉPLAKI NÓRA
A rendező munkatársa: BARNET MÓNIKA