Erdő – Osztrovszkij-darabot mutatott be a salgótarjáni színház
A Színházi Világnapon, március 27-én mutatta be Alekszander Nyikolajevics Osztrovszkij ERDŐ című vígjátékát a Zenthe Ferenc Színház Susán Ferenc rendezésében.
A Zenthe Ferenc Színház Erdő-je egy orosz szerző, Osztrovszkij műve alapján készült előadás, de nem tipikusan orosz darab: sőt, egy mai értékek mentén is jól érthető komédia a szerelem, a hatalom és a pénz szentháromságáról. Ismerős?
A történetben az idősödő, de még vonzó nő pénzzel szerez magának szerelmet. A nála szolgáló fiatalember a kiszemeltje, akit ugyan először a fiatal rokonlánynak szán, de aztán meggondolja magát. A lány ezt nem is bánja, van neki szerelme, egy gazdag ember fia, de ahhoz, hogy önállóan élhessenek, pénzre lenne szükségük, ám ebben senkire sem számíthatnak. Aztán váratlanul fölbukkan a nő unokaöccse…
A Zenthe Ferenc Színház legújabb bemutatója tehát egy újabb olyan darab, amely jól illeszkedik a meghirdetett szerelem évadába: ahol egy nő az isten, de a nő természete ezen is fölülkerekedik, mert ha a nők féltékenyek, soha nem tudhatod, mi a tervük veled. Ilyenkor a férfinak nem lehet saját akarata. Kinéznek maguknak, aztán bevisznek az erdőbe…
Szereposztás:
Gurmizsszkaja Vándor Éva Szomorov Rácz János
Vigov Baksa Imre Voszmibratov Jakab Csaba
Bulanov Farkas Zoltán Karp Szívós Győző
Ulita Kovács Vanda Akszjusa Tolnai Klára
Pjotr Máté Krisztián Milonov Erdélyi Gábor Bodajev Albert Péter
Dramaturg: Sándor Zoltán
Díszlet, jelmez: Pallós Nelli
Rendező: Susán Ferenc
- Meghalt Szentandrássy István festőművész
- Megjelent a Pengetős Trió első albuma
- Szabó István nem veszi át a Magyar Mozgókép Szemle életműdíját
- Luganszkij és Macujev mestere volt – Elhunyt Szergej Dorenszkij
- Zempléni Szabolcs: „Egyértelmű volt, hogy örömmel elfogadom a felkérést”
- „Visszatértem oda, ahonnan elindultam” – Elhunyt Pavol Simai magyar származású svéd zeneszerző
- A színész, aki Kurtág- és Eötvös darabokban is feltűnik – Molnár Piroska a Müpában
- Karczag Márton: „Tóth Aladár élete messze a legizgalmasabb része az Opera történetének”
- Több mint egymillióan látták a Louvre Leonardo-kiállítását
- Kalauz az árnyékos oldalhoz – Kötet jelent meg a magyarországi műtárgyhamisításról