A Vágy nevű villamos – Főszerepben Tóth Ildikó és Varga Lili Székesfehérváron

2019 május 09. csütörtök, 7:00

A 2018/19-es évad utolsó bemutatóján is túl van a Vörösmarty Színház. Május 5-én a Kozák András Stúdióban játszotta első alkalommal a fehérvári társulat A Vágy nevű villamos című színművet. Bagó Bertalan művészeti vezető rendezése Tennessee Williams egyik legismertebb drámáján alapul.

Kricsár Kamill, Kiss Diána Magdolna, Tűzkő Sándor, Varga Lili, Sághy Tamás, Kádas József / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Kricsár Kamill, Kiss Diána Magdolna, Tűzkő Sándor, Varga Lili, Sághy Tamás, Kádas József / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

A vágy villamosa 1947-ben íródott, és 1948-ban Pulitzer-díjat kapott érte Tennessee Williams. A mű a II. világháború utáni Amerikába kalauzolja el az olvasókat, oda, ahol egy új, eltérő ambíciókkal rendelkező generáció kezd felnőni, feszültséggel teli a légkör, de születőben van egy új világ. A tengerentúlon történtek hasonlítottak hazánk rendszerváltás utáni időszakára, így jött a felismerés, hogy Williams drámáját a magyar viszonyok közé adaptálja Bagó Bertalan rendező és Tucsni András dramaturg.

Kricsár Kamill / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Kricsár Kamill / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

“Hogy miért vettük elő ezt a darabot? Rájöttem, hogy a második világháborút követően Amerikában történtek tulajdonképpen a mi rendszerváltásunkban is tetten érhetőek. Mert van egy újabb generáció, akik új szellemiséggel próbálnak nekilátni a világnak, és van egy másik nemzedék, akik próbálják maguk után húzni a múltban rekedt fájdalmakat, problémákat. Adott egy magasan kvalifikált polgári család, amit beleraktam a budai úri negyedbe, és van egy másik világ, ahova elmenekül Blanche (a darabban Ilona) húga, Csilla, aki a fiatalabb generáció tagjaként már a kommunizmus utáni szabad szellemnek próbál megfelelni, és egy újdonsült gondolkodást belevinni az életébe. Ezek mind őrületesen nagy feszültséggel bírnak” – mondta Bagó Bertalan.

Tóth Ildikó, Varga Lili / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Tóth Ildikó, Varga Lili / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Tóth Ildikó játssza Ilonát, azaz Blanche-ot a Tennessee Williams-adaptációban. A Jászai Mari-díjas színművésznő elárulta azt is, hogy mitől látja izgalmasnak a karakterét. “Tennessee darabbal pályafutásom során először akkor találkoztam, mikor stúdiós voltam a Nemzeti Színházban, mert nem vettek fel rögtön a főiskolára, és a Várszínházban láttam a Macska a forró bádogtetőn című darabot. Későbbiekben nem keresztezte az utamat, soha nem is próbáltam semmilyen Williams-darabot. Az anyag is és ez a szerep is végtelenül bonyolult és összetett. Szerintem a világirodalom egyik leggazdagabb és emiatt talán az egyik legnehezebb szerepe.”

Tóth Ildikó, Kádas József / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Tóth Ildikó, Kádas József / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Villáminterjú Bagó Bertalannal:

Azáltal, hogy Tucsni András dramaturggal a magyar viszonyok közé adaptáltátok Williams művét, sokkal személyesebbé és emberközelibbé tettétek, ami a befogadást is segíti.

Igen, és közben mégsem bontjuk meg az archetipikus képletét és a dráma struktúráját. Van egy nő, aki nehezen illeszkedik be a különböző társadalmi csoportokba, többek között azért, mert hordozza azt a bűnt, amit én megmutatni szeretnék. Megmutatni, hogy mi történt vele fiatalkorában, de nem szeretném lelőni a poént. Azt gondolom, hogy az nem Isten ellen való vétek, hogy egy remake-et csinálunk egy történetből, ami akkor ugyanilyen up to date volt. Így, hogy a közelmúltban játszódik, számunkra még érvényesebb lesz. Megpróbáltuk a fordítás mentén Andrással kibontani a környezetet, megmutatni, hogy a környezetükben élő embereknek is van sorsuk, ezáltal még emberibbé tudnak válni. Az eredeti darabban ugyanis Williams meglehetősen mostohán bánik a mellékszereplőkkel.

Varga Lili, Tóth Ildikó / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Varga Lili, Tóth Ildikó / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Sőt, a két testvér kapcsolatának megjelenítésére is különösen nagy hangsúlyt fektetsz az előadásban…

Mivel az eredeti műben kisebb a korkülönbség, úgy csináltuk meg, hogy 10 év legyen a nővér és a húg között, és ez nagyon jót is tesz a darabnak, mert olyan, mintha Blanche néha anyapótlék lenne, ezáltal erőteljesebben tudja befolyásolni a húgát. Ebből próbál elmenekülni Csilla, de Blanche utoléri. Ebben az ambivalens érzésben szenved a húg: minek feleljen meg, a mostani életének vagy a múltbeli életének? Törvényszerű, hogy tönkremegy ebben a helyzetben, és ez nagyon nagy feszültséget generál.

Kricsár Kamill, Tóth Ildikó / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

Kricsár Kamill, Tóth Ildikó / Vörösmarty Színház: A Vágy nevű villamos / Fotó: Kiss László

„Bameg, olyan vagy, mint a Bokros-csomag, mindent viszel” – belelapozva a szövegkönyvbe elmondhatjuk, hogy a darabban ütős, a 90’-es éveket jellemző szófordulatokból sem lesz hiány.

Az amerikai darabokban általában mindig nagyon hosszúak a monológok. Nem cselekszenek, hanem elmesélik, hogy mi történt, mit éreznek. Mi megpróbáltuk ezt a cselekmények szintjére redukálni, és akciódús szituációkban derülnek ki a problémák. Némi öniróniát és humort is csempésztünk a történetbe, hiszen fontos, hogy tudjunk rajta nevetni, ahogy néha önmagunkon is tudunk.

Vörösmarty Színház