Dokumentumszínház készült a pécsi orgonaépítő dinasztia sorsáról

2019 május 28. kedd, 10:13

Idén százötven éve, 1869-ben került sor a pécsi zsinagóga számára készített első orgona befejezésére és átadására, illetve hetven éve, 1949-ben történt az orgonagyár államosítása.


Stach Mihály orgonaépítő mester vallomásából:

Az államosítás mindössze annyi volt, hogy bemutatták az új igazgatót: rendes, becsületes munkásember volt — karosszérialakatos vagy bognár? Később őt is eláztatták… Az új munkásigazgató hagyta volna orgonamunkán dolgozni az Angster-gárdát az államosítás után is, de a rendelések akkor már úgyszólván teljesen megszűntek. Az üzem innentől Hangszer és Asztalosárugyárként működött… Na ebbe belefért minden: gyártottunk katonai szekrényeket meg hokedliket, raktári állványokat, zászlórudakat, kutyaólat, furulyát s főleg koporsót… az orgonagyártás gépeit pedig kidobálták az udvarra. Ott áztak hónapokig, berozsdásodtak…2017-ben ünnepeltük a pécsi Angster orgonagyár alapításának 150 éves jubileumát. Az alapító, id. Angster József (1834-1918) hittel és szakértelemmel Közép-Európa leghíresebb orgonagyárát építette fel, mely 8 évtized alatt 1307 orgonát és 3500 harmóniumot készített. Unokái – ifj. Angster József és Angster Imre – hivatását derékba törte a kommunista diktatúra. 


Saját családtörténetét formálta színdarabbá Bérczi Zsófia, az Élőkép Színház vezetője, ifj. Angster József unokája.

A dokumentum- és fikciós elemeket vegyítő előadás korabeli szöveges dokumentumok, kép- és hangfelvételek színpadra alkalmazásával, bejátszásával, illetve látványszínházi jelenetekkel idézi fel a gyár és a család történetét, a reformkor varázslatos hangulatát és az orgonák éteri hangját.

Először a gyáralapító önéletrajzi írásának részletei elevenednek meg, majd a harmadik generáció vezetőinek és a gyár munkásainak vallomásain keresztül beleláthatunk a gyár felszámolásának tragédiájába.

A gyárat ugyanis – amely a szegedi dóm, a kalocsai és a kassai székesegyház, átépítése előtt a pécsi székesegyház és a Szent István Bazilika orgonáját is alkotta – 1949-ben államosították, fiatal vezetőit koholt vádak alapján elítélték, és börtönbe küldték.

Bérczi Zsófia az ezredforduló környékén dokumentumfilmet szeretett volna forgatni nagyapjáról. Az ekkor készült rövid videófelvételek közül néhány az előadásban is láthatók.

Szereplők: 
id. Angster József: Grégory Chevalier 
ifj. Angster József: Kalmár Ákos
Angster Erzsébet és Judit (ifj. Angster József lányai), id. Angster József anyja, Jusztusz elnök lánya, egy méltató hölgy és a pszeudoszféra-szoknya: Szalay Heni
Ösmerős, asztalosmester, Weiss úr, Szautner Zsigmond, Stach Mihály, Budavári Attila, versmondó: Molnár György
Bíró, rajztanár, Jusztusz elnök, Erkel Sándor, Angster Imre: Zemlényi-Kovács Barnabás
Id. Angster József apja, céh elnök, Kosovits, Weich Péter: Déri András

Előadás- és látványterv, filmbetétek, narráció: Bérczi Zsófia
Díszletkészítő: Tankó Barnabás, Tankó Károly
Jelmezkészítő: Fodor Krisztina

Rendező: Bérczi Zsófia 

Mikor, hol látható az előadás?
2019. június 4-én (kedden) 19.00 órakor
a pécsi Janus Egyetemi Színházban