NemAkárki – Egy önjelölt megváltó története Zsámbékon

2019 június 01. szombat, 7:00

Nagyházi Márton moralitásjátékában minden rendjén van. Megjelenik a Kikiáltó és tájékoztat bennünket arról, hogy mit nézünk és reménykedik abban, hogy tanulságot vonunk le a látottakból. Az ősbemutatót június 30-án tartják a Zsámbéki Színházi Bázison.

Az alkotók ajánlója:

Minden moralitásjáték alapja, az elkerülhetetlen halállal való szembenézés pillanata- a játékban vagy egy nap, vagy három a szokványos idő, amit a halálra váró felhasználhat arra, hogy átgondolja a földi cselekedeteit, beismerje a hibáit, bűneit és felkönnyülve, önmagát megváltva megtisztultan adhassa át a lelkét az örökkévalóságnak. A feltétel a halál bizonyosságának elfogadása. A számvetés lehetőségét nyitja meg előttünk a játék. Megvizsgálhatjuk kik voltunk, mit tettünk és békében adhatjuk-e át önmagunkat az utolsó pillanatnak. A halál és elmúlás és az attól való félelem, az önvizsgálat a hit tükrében, rendre bukásra ítélte úgy az Akárkiket, mint a megdicsőülésre alkalmatlan külvilágot is.

A moralitásjáték lehetőséget nyújt arra, hogy morált keressünk a világban, nem csak a magunk, hanem a körülöttünk lévők számára is. Legyen ez akár Új Morál. Nagyházi Márton fiatal kora ellenére, vagy talán pont azért eltérően a szokványos Akárki ábrázolástól, egy hőst egy Útkereső lázadót állít a játék középpontjába.

Elnevezi NemAkárkinek, egyént teremt, olyat, aki nem tűri az eddigi álságos életet, s nem csak a maga, hanem Mindenki számára felajánlja a létezés szabadságának átgondolását. Az Akárkik, akik tömeggé válnak a felkínált helyzetben félreértik NemAkárki szándékát. NemAkárki lázadása groteszkké válik, értelmetlennek tűnik. A lelkéért alkudozók –Szeles, Fényes is- csak a feloldás békességét kínálhatják neki.

Memento Mori!

Nagyházi Márton

Nagyházi Márton szerző a NemAkárkiról:

Akárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy elfogy a talpa alól a föld. De mi van akkor, ha olyasvalakivel történik ez meg, akit nem lehet megijeszteni azzal, hogy el kell számolnia a hitványságával, mert nem tartja magát hasonlónak a többiekhez?

A NemAkárki története egy Lázadó históriája; a született, az önjelölt megváltók története. Konkrét helytől és időtől függetlenül mutatja be a Tömeg és a Lázadó viszonyát, aki új szabadságot akar építeni a múlt felperzselt hiedelmei és elszenesedett morálja helyére.

Szerzőként az ihletem első forrása a romba dőlt templom volt, mely nemcsak hogy látszik az otthonomként szolgáló Páty határából, de ezerszer aktuálisabb, mint valaha. Míg más romossá lett templomokat megszállt már régen a tömegek hisztériája, képzelgései és pénze, a zsámbéki templomrom épp olyan e percben is, mint amelyet még nem találtak meg azok az Akárkik, akik restaurálnák bálványaikat a lelkük helyett.

Zöldmezős beruházás tehát NemAkrárki története, mely akár már holnap felütheti fejét a Zsámbéki-medence nyugati partján. Én pedig a medence partjáról élvezem italozgatva a műsort, hátha most más jön ki ebből a forradalomból, mit ami már bő kétszáz éve mindig ki szokott jönni.

Ki kíváncsi még rá?

Nagyházi Márton: NemAkárki – moralitásjáték
BEMUTATÓ
a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója

Kikiáltók, demagógok: Kovács Domó, Ribiánszki András, Hollós Ádám, Kisdi Bendegúz. Vándor: Maday Gábor. Fényes/ Ápoló: Soltész Bözse. Szeles: Lakatos István. Orvos: Hollós Ádám. Építőmérnök: Ribiánszki András. Ápolók: Tóth Evelin, Juhász Niki, Tomori Martina.

Akárkik: menekültek, döntéshozók, sírásók, építők – a Kertész 30 Művészeti Gimnázium hallgatói: Kolompár Napsugár, Kisdi Bendegúz, Tóth Evelin, Hollós Ádám, Fodor Dorka, Horváth Viktória, Kovács Domonkos, Franyó Bálint, Monoki Noémi, Balogh Tímea, Rózsa Friderika, Nagy Patrik, Horváth Gergő, Págyor Vivi, Varga Miléna.

Műszaki vezető: Vadász István. Koreográfus: M.Kecskés András. Hang–Videó: Csáki Rita. Asszisztens–súgó: Kovács Erika. Látvány, zene, rendezés: Galgóczy Judit.

A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.