A fantázia birodalmában – Interjú Madák Zsuzsannával

2019 november 21. csütörtök, 7:00

Gyerekeknek mesél a képzelet erejéről Madák Zsuzsanna a Nemtudomka című készülő mesejátékban, amelyet a Csokonai Színház felkérésére Mikó Csaba írt az azonos című népmese alapján. A rendező és az író izgalmas, ritkán színre kerülő témát választottak. A Nemtudomka bemutatója november 25-én, hétfőn 14 órától lesz a Víg Kamaraszínházban.

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

Ajánló a darab elé:

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akinek határtalan volt a fantáziája. Világokon, földrészeken át repítette a képzelete, nem volt hely az univerzumban, amit ne ismert volna. Azonban a mostohaanyja nem szívlelte, hogy a fiú ilyen haszontalan dolgokkal tölti az idejét, míg más srácok sokkal fontosabb ügyekkel foglalatoskodnak: keményen edzenek, tanulnak. Mindig azt mondogatta: „Ők érdemes férfiakká válnak, te pedig nem tudsz semmit, semmit sem tudsz.”

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

A fiúnak el kellett hagynia a szülői házat. Magával vitte furulyáit, de már nem játszott rajtuk, nem paripán vagy léghajón indult útnak, ahogy korábban képzeletében tette, hanem gyalog. Elhitte mostohaanyja szavait, elhitte, hogy ő semmit nem tud. Bele akart olvadni a világba. A királyi palotához ért, ahol megkérdezték: „Ki vagy, fiam?” Erre ő: „Nem tudom”.

Mikó Csaba mesejátéka a fantázia témakörét járja körül egy fiú történetén keresztül, akit a többiek kicsúfolnak, kinevetnek, mert másnak, mert furcsának tartják. Mi azonban semmi furcsát nem találunk abban, ha Nemtudomka ágya egyszer csak űrhajóvá válik.

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

Villáminterjú Madák Zsuzsannával:

Mikó Csabával nem először dolgozol együtt, hisz az elmúlt évadban bemutatott Az ifjú Mátyást is ő jegyezte szerzőként. Hogyan készültetek erre a munkára?

Amikor arról gondolkodtunk, hogy az alsós korosztálynak milyen témában készíthetnénk mesejátékot, Gemza Péter igazgatónak annyi kérése volt, hogy örülne egy népmese feldolgozásnak. Számos szövegkönyvet felkutattam, és azt tapasztaltam, hogy népmeséket túlnyomó többségben bábra alkalmaznak ennek a korosztálynak, és jónéhány szövegkönyv elolvasása után azt éreztem, hogy egyszerűbb lenne egy saját adaptációt készíteni. Ekkor kérdeztük meg Mikó Csabát, lenne-e kedve egy újabb mesejátékot írni nekünk, és ő örömmel vállalta a feladatot. Nagyon sok népmesét elolvastunk és mindkettőnknek megtetszett a Nemtudomka, bár a Mikó Csaba-féle verzió nagyon eltér az eredeti népmesétől. Ahogy a korábbi közös munkáinkban, ez esetben is Csabával közösen határoztuk meg a tartalmi fókuszt.

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

Miben tér el ez a témaválasztás a népmesétől?

A képzelet tematizálódik a mesénkben, ami nem az eredeti népmese fókusza, hanem annak továbbgondolása. Az eredeti népmesében van egy fiú, aki egy trauma következtében, csak annyit bír mondani, hogy „nem tudom”, és zárkózott viselkedése miatt alulmarad a többiekkel szemben. Ezeket szálakat megtartottuk, ugyanakkor tovább gondoltuk: a mi főszereplőnk a társadalom által értékesnek, hasznosnak tartott dolgokban, cselekvésekben sem kiemelkedő. Azonban van egy különleges képessége: kivételes a fantáziavilága. Nincs könnyű dolga ennek a fiúnak abban a királyságban, ahol csak a hasznos dolgokat tartják értékesnek, és csak azok kapnak figyelmet, akik valamilyen hasznos tevékenységből a legjobbak. A képzelőerő nem tartozik az értékesíthető, forintosítható hasznot hozó képességek közé.

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

A téma aktuális régóta, de miért érezted úgy, hogy ennek a korosztálynak is találkoznia kell vele?

Mert olyan hamar kell felnőtté válni. Így volt már ez az én gyerekkoromban is, már elsőben hihetetlen sok lexikális ismerettel tömték a fejünket, alig maradt időnk játékra, mesére. (Tesómmal mai napig emlegetjük, hogy hétévesen magoltuk az ember 208 csontját – minek?) Most pedig azt tapasztalom, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy lemarad valamiről a gyereke, ha már az óvodában nem tanul idegen nyelvet. A verseny nagyon korán elkezdődik. Szerintem erről fontos színházon keresztül is beszélni, ahogy arról is, hogy sokszor megbélyegeznek valakit pusztán azért, mert nem feltétlen felel meg a széles körben elfogadott elvárásoknak. Bízom benne, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen oknál fogva perifériára szorulnak, kapnak egy kis megerősítést, egy kis önbizalmat, azáltal hogy, látják, hogy a színház is foglalkozik az ő problémájukkal. Érezhetik, hogy másnak is lehet hasonló nehézsége, hogy nincsenek egyedül.

Nemtudomka olvasópróba / Fotó: Máthé András

Kikkel dolgozol együtt?

Nagyon inspiratív az alkotói gárda. A színészek iszonyú nagy energiabedobással próbálnak. Ondraschek Péter díszlet- és jelmeztervező olyan mesei királyságot teremtett a színpadra, amely lenyűgöző és monumentális – a jelmezeket nézve nehéz nem vágyakozni arra, hogy valaki ne akarjon a „legjobbak” közé tartozni. Ezt a világot haszonelvűség és a szabálykövetés mellett alapvetően meghatározza a katonai fegyelem. A látvány mellett erre nagy hangsúlyt fektettünk a mozgásban és a zenében is. Katona Gábor koreográfussal és Szirtes Edina Mókus zeneszerzővel izgalmas volt a két világ (királyság és a fiú világa) megfogalmazásán mozgáson és zenén keresztül gondolkodni. A zene tartalmilag is tematizálódik a mesében, hiszen a fiúnak, akit később Nemtudomkának hívnak majd, a mesélésen és a játékon kívül a zene is az egyik kifejezőeszköze. Ozoroczki Erika rendezőasszisztens mellett Adorján Beáta a másik jobb kezem, aki dramaturg konzulensként segít abban, hogy minél izgalmasabb, tartalmasabb mesét tudjunk kínálni a debreceni gyerekek számára. Akik pedig a történet szereplőit játsszák: Pálóczi Bence e. h., Horváth Julianna, Hajdú Péter m. v., Gelányi Bence, Janka Barnabás, Vékony Anna, Hajdu Imelda, Edelényi Vivien.