Az úrhatnám polgár – Rudolf Péter a pécsi színházban rendezett
Molière művéből Rudolf Péter állított színpadra “összművészeti vihoráncot” a Pécsi Nemzeti Színházban, a bemutatót december 6-án tartották.
Ajánló a darab elé:
Jourdain úr nemes ember akar lenni, arisztokrata és ebbe beleőrül. Hisz nem az. Hisz annak születni kell. Pénze bőven van. Tömött bukszája és olthatatlan vágya, hogy befogadják egy másik kasztba, lázba hozza az élősködőket. Piócaként tapadnak rá kisebb-nagyobb csalók, éhenkórász művészek, gátlástalan szélhámosok. Újdonsült „barátai” álomvilágot varázsolnak köré, melyben ügyetlenül csetlik-boltlik, bódultan kóvályog.
Családja döbbenten látja, mivé torzul ez a drága jó, egyszerű posztókereskedő. Visszarángatnák a valóságba, de túl sokan csimpaszkodnak belé – nehezen mozdítható. Ez az előadás erről a harcról szól. Harc Jourdain lelkéért és pénzéért. Az összecsapás végkimenetele nem kétséges… de két röhögés között lesz idő némi sajnálatra és dühre is. Ilyen a világ. Ilyen volt! Ilyen van! És ilyen lesz… Borzalmas. Szerethető. Szánalmas és mulatságos…
A beszédes műfaji megjelöléssel ellátott előadás címszerepét Köles Ferenc alakítja, olyan színművészek társaságában mint Stubendek Katalin, Györfi Anna, Götz Attila, Józsa Richárd, Lipics Zsolt, Urbán Tibor, Szél Horváh Lajos, Vidákovics Szláven, de a társulat frissen szerződtetett fiataljai is remek szerepeket kaptak benne. Az összművészethez pedig hozzájárul a színház énekkara, tánckara, valamit számos zenész.
“Sokáig azt hittem, az útkeresés csak a saját korosztályom problémája – de ahogy egyre többet tapasztalok a világból, rá kell jönnöm, hogy az ember állandóan változik, kutatja rendeltetését. Molière rendkívüli emberismerő, elévülhetetlen, és amellett, hogy ebben a vígjátékában is garantálja a szórakozást – képessé teszi az embert arra is, hogy megtalálja magát egy szituációban, és saját gyarlóságát kinevesse.” (Bánkuti Csenge, a Szent Mór Gimnázium diákja)
Rudolf Péter rendező az előadásról:
“Szeretem ezt a darabot, örültem, amikor felkértek a rendezésére. Az úrhatnám polgár és maga Molière nekem azért is fontos, mert lehetőséget ad éles alaphelyzeteket szemtelenül szétfeszíteni, és szerencsés esetben egyszerre tud az előadás rendkívül vicces lenni, miközben fájdalmasan pontos. Molière emberi alapproblémákat jár körbe moralizálva. A színháznak ez feladata is, én meg – pedagógus szülőkkel a háttérben – különösen, szinte perverzen moralizáló ember vagyok. Azt gondolom, nem is baj, ha egy ilyen világban, amiben élünk, egy előadás segít eligazodni a jó és a rossz közötti különbségtételekben, szórakoztató módon.” (madeinpecs.hu)
Szereplők: Köles Ferenc, Stubendek Katalin, Bach Zsófia, Illés Alexa, Fekete Gábor, Urbán Tibor, Györfi Anna, Vidákovics Szláven, Széll Horváth Lajos, Takaró Kristóf, Józsa Richárd, Lipics Zsolt, Götz Attila, Bende István, Rubind Péter, Kállai Gergely.
Írta: Molière. Fordította: Bognár Róbert. Zeneszerző: Riederauer Richárd. Dramaturg: Hársing Hilda. Díszlettervező: Bagossy Levente. Jelmeztervező: Füzér Anni. Koreográfus: Nagy Írisz. Súgó: Kodba Dzsenifer. Ügyelő: Háber László. Rendezőasszisztens: Kiss Hédi. Rendező: Rudolf Péter.
Közreműködő zenészek: Adorján Zsófia, Szabó Dóra Karola, Németh Vadas Ida, Tátrai Anna, Tuzson Tamás, Horányi Anikó, Németh Gábor, Banai Dorina, Győri Mátyás, Farkas Gábor, Bende István.
