Barnák László: “Próbálok idealista lenni”

2019 december 17. kedd, 7:46

A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója próbál idealista lenni, miközben nemcsak a szférát foglalkoztató változások aggasztják, hanem rendre felhívja a figyelmet a nagyszínház lassan halaszthatatlanná váló felújítására is. Barnák Lászlót a tiszatajonline.hu kérdezte.

A tiszatajonline.hu cikkéből:

“Fekete Péter államtitkár úr hétfőn minden színháznak elküldte a törvénytervezetet egy olyan levél kíséretében, amelyben cáfolta azokat a híreket, hogy megszüntetnék a függetlenek támogatását vagy beszántanák az NKA-t. Írtam neki egy válaszlevelet, hogy a Szegedi Nemzeti Színház milyen eredményeket ért el az elmúlt időszakban. Ebben jeleztem, hogy ez a háromtagozatú intézmény a tavalyi évben harmincezerrel növelte nézői számát, a mostani bérletértékesítés során 697-tel több bérletet adtunk el. Ha kiveszem a két kortárs balett előadást a tizenkét bemutatónk közül, akkor hat premierünk szerzője magyar. Vagyis a repertoárunk 50 százaléka magyar szerzők műveiből áll. Ezt azért tartottam fontosnak jelezni, mert sokszor elhangzott az elmúlt időszakban, hogy a kormány, az EMMI, az államtitkárság a kultúrpolitikai célokhoz szeretné rendelni az átalakuló stratégiát” – számolt be Barnák László.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A Szegedi Nemzeti Színház évtizedek óta vegyes finanszírozású intézmény, állami és önkormányzati támogatásból működik. “Ezek a támogatások nagyjából kiegyenlítik egymást. Idén 500 millió forint körüli összeget adott az önkormányzat, ebben voltak módosítások is, hiszen tetőt kellett javítani, színházi lakásokat újítottak fel és egyéb más állagmegóvó beruházásokat is elindított az önkormányzat. Illetve minden évben, ha változik a bérkeret – hiszen változik a garantált bérminimum összege is –, akkor ezeket a pótlásokat az önkormányzat hozzáadja a színház költségvetéséhez. Ez ugyan nem kerül be az intézményhez pénzeszközként, azaz ezt nem tudjuk dologi kiadásként felhasználni, hanem az Államkincstártól egyenesen a dolgozók részére megy. (…) Olyan hírek, félinformációk láttak napvilágot, hogy az önkormányzatoknak kell majd az állam felé jelezniük, ha vegyes finanszírozást szeretnének, és ezt majd elbírálják. Tehát úgy tűnik, mintha nem lenne alapvetés az, hogy a nemzeti színházakat az államnak is támogatnia kell, hiszen ezek az adóforintok, amiből működnek, mindenki adóforintjai. A szegedieké ugyanúgy, mint a pécsieké, a miskolciaké vagy a győrieké. Ezért is válthatott ki nagy felháborodást az, hogy az állam azt mondja: aki fizet, az rendel. Nem gondolom, hogy ez szerencsés szófordulat egy ilyen helyzetben, hiszen közpénzből működő intézményekről van szó” – hangsúlyozta a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója.

“Mindenhol azt mondják, hogy nem nyúlnak bele a művészeti kérdésekbe. Ezt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság vezetője is hangsúlyozta. Ugyanakkor lehet annál nagyobb belenyúlás, mint kinevezni vagy megvétózni egy igazgatót? Az igazgató személye meghatározza a művészeti munka irányát is. Az önkormányzat eddig a társulatra, a helyi kulturális bizottságra támaszkodva hozott döntést az igazgatók kinevezéséről. Ha ezt megvétózhatja felülről akár a miniszter, akár bármilyen más tanács vagy személy, akkor azzal kiveszik a helyiek kezéből a döntési jogot. Ezt ahhoz kötni, hogy most mi adjuk a pénzt, azt gondolom, rossz irány, hiszen a pénzt a kormányzat kezeli, de az nem a sajátja, hanem közpénz. Az, hogy az állam mint fenntartó bizonyos jogokat gyakorol, teljesen természetes és elvárható, de ennek megvannak az alapvető feltételei. Ezeket rögzíti a közszolgáltatási szerződés, az előadó-művészeti törvény, azaz már most is sok mindenre oda kell figyelnünk ahhoz, hogy az állam által meghatározott módon működjünk. Meghatározzák, hogy milyen bemutatókat kell kötelezően létrehoznunk, milyen előadásszámot kell produkálnunk, és azt is, hogy magas színvonalon kell dolgoznunk. Meg kell felelnünk minden jogszabályi és pénzügyi előírásnak. Ezeket a feltételeket a színházak eddig is teljesítették. Amit most a kormányzat szeretne, az egy olyan fajta plusz, ami eddig nem volt, és az önkormányzatok autonómiáját kérdőjelezi meg abban az esetben, ha a pénzügyi arányokról beszélnek” – mondta Barnák László.

A teljes interjú itt olvasható.