Oszlopos Simeon – Vincze János rendezése a Pécsi Harmadik Színházban

2019 december 21. szombat, 9:02

Ottlik Ádám főszereplésével december 17-én mutatta be Sarkadi Imre drámáját a Pécsi Harmadik Színház.

Pécsi Harmadik Színház / Oszlopos Simeon / Fotó: Tóth László

,,Éppen ott tartott, hogy író és olvasó kortársak végre odasorolják az élő irodalom legnagyobbjai, legeredetibb művészelméi közé, amikor meghalt. Méghozzá úgy halt meg, hogy sohase fog kiderülni, vajon öngyilkosságot követett-e el, vagy egy ostoba virtuskodás áldozata lett-e. Egyéniségéből, életútjából mind a két lehetőség valószínűsíthető (…), mert egész élete egyetlen szakadatlan játék volt a halállal, az önpusztítással” – írta Sarkadi Imréről Hegedüs Géza, aki az Oszlopos Simeont a lélekben lakozó gonoszság hátborzongató drámájának nevezi.

Pécsi Harmadik Színház / Oszlopos Simeon / Fotó: Tóth László

1960-ban, egyetlen öntörvényű mű erejéig megszületik a modern, magyar egzisztencialista dráma, a magyar válságirodalom egyik fő műve, az Oszlopos Simeon (avagy: lássuk, uramisten, mire megyünk ketten). Mindent magába sűrít, amit Sarkadi Imre és elsősorban nemzedéktársai tévelygéseikben, öngyötréseikben, személyes és kollektív meghasonlásaikban, a világban bekövetkezett brutális történelmi fordulatok elszenvedésében átéltek.

Pécsi Harmadik Színház / Oszlopos Simeon / Fotó: Tóth László

Felkérésre Sarkadi Imre szinopszist írt készülő művéről, s ebben így fogalmaz: ,,Idestova harmadik éve ama remekművemet írom, ami arról szól, hogy dédelgeti magában egy-egy ember ifjúkori világfájdalmát, értelmetlennek érzett életét, s belepusztul, bármilyen kiváló is egyébként, mert kisebbrendűségi érzetekkel lesz lassan tele, magát értéktelen hülyének, haszontalan embernek találja, éppen azért, mert igyekszik okos, tisztességes elmével megóvni magát attól, hogy sikerekért ostoba és aljas legyen. Címe: Oszlopos Simeon. Erre a korai keresztény aszkétára a vallástörténetből emlékezünk: száműzte magát az emberi társadalomból, kiment a sivatagba, és ott állt oszlopon húsz évig. Azért választottam ezt a címet, mert ilyenfajta mai emberről szól a dráma. Egy emberről, aki sértve érzi magát a világban. A darabnak ezt az alcímet adtam: avagy lássuk, uramisten, mire megyünk ketten. Olyanfajta dráma ez, amilyet eddig még sohasem próbáltam írni.”

Pécsi Harmadik Színház / Oszlopos Simeon / Fotó: Tóth László

Sarkadi befejezetlenül maradt művének nem egy hagyományos értelemben vett, jól elmesélhető történet, sokkal inkább egy (ön)pusztító belső cselekvéssor áll a középpontjában; a főszereplő, Kis János groteszk tragédiája: egy ördögi passió. Az Oszlopos Simeon lázadó dramaturgiája elsősorban szemléletében, filozófiai gondolkodásának újszerűségében rejlik. Az illúzióvesztett értelmiség közérzeti válságát, vívódását, reményvesztettségét mutatja meg, ma is rendkívüli erővel ható eszközökkel.

A különleges képi világú produkció folyamatosan műsoron lesz, januárban négy alkalommal játsszák: 7-én, 8-án, 14-én és 15-én este hét órakor.

Az előadás művészi plakátját Pinczehelyi Sándor grafikusművész tervezte, s ajándékozta a színháznak.

Pécsi Harmadik Színház / Oszlopos Simeon / Fotó: Tóth László

Szereplők: Ottlik Ádám, Füsti Molnár Éva, Vlasits Barbara, László Csaba, Bánky Gábor, Götz Attila, Tatai Gergő.

Játéktér: Vata Emil és Vincze János. Jelmez: Hammer Edit. Hang, fény: Szabó Gyula. Technikai munkatársak: Adonics Attila, Herda János, Kolonics Gábor, Szabó Lívia, Mátrai Klára. A rendező munkatársa: Tatai Gergő. Rendezte: Vincze János.

Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Sarkadi Imre örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.