Trianon – Ősbemutató a Vörösmarty Színházban

2020 március 04. szerda, 7:00

Sárosi István drámája titkosítás alól feloldott parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával tárja fel a trianoni tragédia külföldi kulcsszereplőinek kétes szerepét, és ezzel párhuzamosan Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét a tragikus végkifejlet alakulásában.

Fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház

Ajánló a darab elé:

Sárosi István aktív orvosi tevékenysége mellett 1984-ben kezdte írói munkásságát, jelentek meg többek között versei, novellái, regényei is, a legnagyobb sikereket azonban drámaíróként aratta.

Regényében a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalások kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia, és olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait.

Fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház

Heves viták közepette elemzik részletesen a szakértők Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragédia kapcsán. A szerző azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem egy monumentális történelmi tablót rajzol, belecsempészve a regénybe a XVI, XVII. és XIX. századi magyarság történelmének legfontosabb közéleti eseményeit is.

A Trianon című regény évtizedek óta tartó munka gyümölcse: rengeteg dokumentumot, parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvet, naplót, visszaemlékezést, levelezést és sajtóhírt gyűjtött össze és dolgozott fel Sárosi István, hogy beleépítse a teljesség igényével megírt regényébe.

Fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház

Sárosi István a darabról:

“David Hunter Miller, az amerikai külügyminisztériumból havi egy dolláros fizetésért kapott egy olyan megbízatást, hogy a párizsi béketárgyalások valamennyi elhangzó szavát rögzítse. Ez gyorsírással történt, 12.000 oldal. Úgy kell elképzelni, hogy Hunter Miller a diktafont helyettesítette. Ezt aztán átírta angolra; a 22 kötetnyi műből aztán alig félszáz példány jelent meg, melyek csak a legnagyobb könyvtárakban találhatóak. Magyarországon is megjelent fordításban egy része.

Az lesz egy nagy aranybánya, amikor ehhez ténylegesen teljes mértékben hozzá lehet jutni. A Magyarországgal foglalkozó anyag kb. 100 oldalt tesz ki. Nagyon érdekesek voltak a nem közismert memoárok, például Horthyé, Károlyéi, a francia nagykövet Paleologue-é, vagy éppen Apponyié. Van egy olyan Apponyi visszaemlékezésem, amelyet halála évében a felesége dedikált a férje nevében Ottlik Gézának. Nagyon sok olyan nem közismert anyag került a kezembe, amelyek tényleg újszerűek voltak, és a darabom hitelét igazolja, hogy a parlamenti idézeteket egy az egyben a jegyzőkönyvből vettem. (…)

Fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház

Nem a megjelenés sorrendjében írtam a jeleneteket, hanem külön-külön kiválasztottam egy-egy számomra izgalmas momentumot, eseményt, és beleástam magam a háttéranyagba. Gyakorlatilag mozaikszerűen írtam meg az egyes jeleneteket, és a végén állítottam össze a mostani formájának megfelelően.”

Szereplők: Gáspár Sándor, Seress Zoltán, Egyed Attila, Krisztik Csaba, Ladányi Júlia, Lábodi Ádám, Sághy Tamás, Závodszky Noémi, Andrássy Máté, Trokán Péter, Nagy Péter, Kádas József, Tűzkő Sándor, Kuna Károly, Kozáry Ferenc, Kovács Tamás, Keller János, Kelemen István, Kricsár Kamill, Juhász Illés, Imre Krisztián, Fehérvári Péter.

Fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház

Író: Sárosi István. Látványtervező: Szikora János. Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida. Dramaturg: Perczel Enikő. Rendezőasszisztens: Vida Emőke. Rendező: Szikora János.

Bemutató: 2020. március 6., péntek, 11 óra – Vörösmarty Színház