Figaro házassága – Alföldi Róbert újra Budaörsön rendez

2020 augusztus 23. vasárnap, 7:00

Beaumarchais darabját szeptember 5-én mutatja be a Budaörsi Latinovits Színház.

A Budaörsi Latinovits Színház ajánlója:

Figaro semmi egyébre nem vágyik, mint nyugodt, boldog családi életre. És mi az akadálya? HÁT ÚGY NAGYJÁBÓL MINDEN. A JELEN, A MÚLT, A BARÁTOK, A CSALÁD. AZ ÉLET. Ismerős?

Nem, a legenda sajnos ezúttal is hamisítvány: a Nagy Francia Forradalom nem a Figaro házassága bemutatója után, annak közvetlen következményeként tört ki; de akár ki is törhetett volna, van annyi forradalmi gyúanyag a történetben.

Fotó: Borovi Dániel

Hogy miért nem tört ki a forradalom a bemutató után? Elsősorban azért, mert színházi bemutatók után ritkán törnek ki forradalmak, legalábbis idáig egyetlen forradalom sem tört ki színházi bemutató után, de várjuk ki a végét; másodsorban azért, mert a bemutatókra jobbára értelmiségiek járnak, és az értelmiségiek, ha lehet, mellőzik az utcai harcot, legfeljebb, ha előkészítik; harmadsorban pedig azért, mert…

Mert a Figaro házasságában nem az Állam, még csak nem is a Társadalom az egyedüli felelős az igazságtalanságokért, hanem az az ellenségünk, mindnyájunké is, aki talán még a fenti kettőnél is többet árt testünknek-lelkünknek: az Idő.

A Figaro házassága nem önálló darab: ma sequelnek neveznék, azaz a történet folytatásának. A „Sevillai borbély” történet folytatásának, amelyben egy arisztokrata, Almaviva gróf szemet vet Rosinára, egy – nevezzük így – polgárlányra: majd, számos ármány és huzavona után oltár elé vezeti, felrúgva a saját osztálykorlátait. Az ármányok, ellenármányok, és egyéb huzavonák során a legfontosabb segítője Figaro – maga a címszereplő, a sevillai borbély, egy polgár, sőt, még annál is rosszabb, egy szakmájához értő, abból megéldegélő kézműves.

Fotó: Borovi Dániel

Almaviva és Rosina egybekelnek, beköltöznek a grófi kastélyba. Velük tart Figaro is, a gróf inasaként. A kastélyban megismerkedik Susannával, a grófné szobalányával, egymásba szeretnek, és már épp oltár elé vezetnék egymást, amikor kipattan a kalamajka: Susanna a grófnak is tetszik, és, szobalány lévén, szabad prédának tekinti. Igen, a sevillai szép napoknak vége, gróf és borbély már nem társak többé, az osztálykorlátokat helyreállították, erősebbek, mint valaha. Igen, felnőttünk, pocakot eresztettünk, a mindenkori kormánypárt szavazói lettünk, törődünk a szomszédok véleményével, és megtanultuk, hogy minden eladó. Vagy legalábbis mindennek ára van. És sose mi fizetjük meg, ha grófok vagyunk.

Beaumarchais színdarabjában aztán minden boldog véget ér, a fiatalok Rosina segítségével egybekelnek, a grófot megleckéztették, az ármánykodók felsültek, a bemutató (1784) közönsége tapsolt, majd felállt és hazament, csak öt év múltán robbantotta ki a Forradalmat.

Fotó: Borovi Dániel

Bemutató: 2020. SZEPTEMBER 5.
Helyszín: SZÍNHÁZTEREM

Almaviva gróf, Andalúzia alkormányzója MAKRANCZI ZALÁN m.v.
Rosina grófné BOHOCZKI SÁRA
Figaro, belső inas és mindenes CHOVÁN GÁBOR
Susana, komorna, Figaro jegyese HARTAI PETRA m.v.
Querubin, a gróf apródja BÖRÖNDI BENCE
Marcelina, házvezetőnő SPOLARICS ANDREA
Bartolo, orvos ILYÉS RÓBERT
Antonio, kertész, Susasna nagybátyja LUGOSI GYÖRGY m.v.
Dorita, Antonio lánya PALUGYAI SÁRI m.v.
Basil, a grófné zenetanára FRÖHLICH KRISTÓF e.h.
Don Gusmán, bíró MERTZ TIBOR m.v.

díszlettervező / jelmeztervező ZÖLDY Z GERGELY
világítás SOKORAI ATTILA
a rendező munkatársa BARNET MÓNIKA
súgó JUHÁSZ GABRIELLA
rendező ALFÖLDI RÓBERT