Linda Vista – Keszég László rendezése a Miskolci Nemzeti Színházban

2020 november 05. csütörtök, 7:15

Tracy Letts a kortárs amerikai drámairodalom egyik legelismertebb alakja. Keszég László rendezésében Magyarországon most először látható a Linda Vista című vígjáték Lőrinczy Attila fordításában, Harsányi Attilával a főszerepben.

Fotó: Gálos Mihály Samu

A Miskolci Nemzeti Színház ajánlója:

Linda Vista nem egy nő, hanem a kaliforniai San Diego egyik óceánparti lakónegyede, ahová az ötvenéves Wheeler (Harsányi Attila) egy katasztrófával felérő válás után beköltözik. Mindazonáltal nők nagyobb számban jelennek meg a történetben, hiszen a romjaiban heverő fotográfus változatos párkapcsolati kísérletek útján igyekszik talpra állni.

Keszég László rendező reméli, hogy az életközépi válságot elmesélő történet örökzöld lesz. – Én is éppen egykorú vagyok a főszereplővel, ismerem ezt a periódusát az életnek. Az életközépi válság témája nem idegen sem egy amerikainak, sem egy magyar nézőnek, bármelyik kontinensen érthető – mondja a rendező. Hozzáteszi, a miskolci társulatban minden szerepre megvolt a tökéletes színész. – A főszereplő mellett nagyon komoly női szerepek vannak ebben a darabban, és a másik két férfiszereplőnek is megvan a drámai magja, megvan a szerepben az, amiért érdemes egy színésznek reggel felkelni – emeli ki Keszég László. – Ez nem a klasszikus hármas egység alapján működő dráma. Itt, akár egy filmben, több hónap telik el az első pillanattól az utolsóig, így olyan jelenetek sorát láthatja majd a néző, melyeket rendkívül professzionálisan kellett felépíteni, hiszen itt nincs vágás, itt nincs „tíz hónap múlva” felirat – részletezi a rendező. Mint mondja, ez egy rendkívül nehéz főszerep, de nem csupán a folyamatos öltözés miatt.

„Veszek egy nagy levegőt az elején, és kifújom a végén.” Így foglalja össze röviden az előadást Harsányi Attila, akit Wheeler szerepében láthat a közönség. – Sokáig azt hiszi, hogy jól van, aztán történik valami, ami kibillenti az addigi életéből és onnantól borul minden. Patrick Süskind A Galamb című novellája jut mostanában eszembe róla: van egy férfi a rendezett életével és történik egy momentum – a galamb megjelenése – és ettől felfordul az élete, hiszen olyan dolog történt meg vele, ami eddig nem. Majd ezután még több félelem és elrontott dolog kezd feltörni belőle, amiért nem akar felelősséget vállalni. De persze talán mindannyian ilyenek vagyunk – elmélkedik a színművész a karakterről.

Fotó: Gálos Mihály Samu

– Látunk egy embert elemeire szétesni, mint egy Ikea-bútort. Ez az Ikea-ember nem annyira stabil, mint egy igazi fából elkészített bútorzat. Kicsit olyan, mintha pont ilyen világban élnénk, minden össze van tákolva, látszólag stabilan áll egy személyiség a lábán, de lassan kiderül, hogy iszonyatosan ingoványos az élet, még akkor is, ha azt hiszed, hogy be vagy biztosítva minden oldalról. Elkezdenek kihullani a csavarok, és ez az Ikea-ember összeomlik – mondja Harsányi Attila. Szerinte egy középkorú ember a nézőtéren valószínűleg el fog töprengeni egy-két dolgon az előadás alatt, hiszen biztos, hogy sok férfi életében már megjelent a kapuzárási pánik. – Tarr Béla A torinói ló című filmjében van egy jelenet, ahol megy egy ló. Semmi más nem történik kilenc percig. Rájöttem, hogy ez a ló Wheeler: csak megy, mintha minden lepattanna róla, aztán egyszer csak eltörik a lábát és akkor megszűnik lónak lenni…de akkor mégis mi legyen…? – zárja gondolatait a színművész.

Szirbik Bernadett Jules-t formálja meg az előadásban. Szerinte Wheeler kapcsolatai közül ez az, ami akár jó is lehetne, életük végéig tarthatna, működik a kémia is, de valamiért mégsem teljesedik ki. – Jön egy másik nő, egy fiatal, aki izgalmasabb; ez talán nem egyedi eset, ha szétnézünk magunk körül, de persze nem csak ez okozza a kapcsolat végét – mondja a színművésznő. Jules életvezetési tanácsadó, aki másoknak tud segíteni, de a saját életére már nem lát rá ilyen tisztán. – Az élet lehet, hogy a színpadon keresztül próbálja feldolgoztatni velem azt, ami a magánéletemben történt, hiszen akarva akaratlanul behozom azt a színpadra. Szerintem Jules olyan nő, amilyen én is vagyok, és még rengeteg nő a világon: szeret gondoskodni, ő a „mindenki” megmentője, a férfiaknak talán ez sok lehet. Örök probléma az, hogy mit akar a nő és mit a férfi. Karinthy szavaival élve „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a féri nőt – a nő férfit.” – fejti ki Szirbik Bernadett.

Fotó: Gálos Mihály Samu

Tracy Letts:
LINDA VISTA
vígjáték
Fordította: Lőrinczy Attila

WHEELER HARSÁNYI ATTILA
MARGARET NÁDASY ERIKA
MINNIE PROHÁSZKA FANNI
PAUL LAJOS ANDRÁS
MICHAEL FANDL FERENC
JULES SZIRBIK BERNADETT
ANITA RUSZNÁK ADRIENN

Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA
Zene: ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Ügyelő: BUDAI RÉKA
Súgó: REITER KRISZTINA
Rendezőasszisztens: PÖLTZ JULIANNA
Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ