Hogy gyűjt kincseket a jelmeztervező? – Villáminterjú Tihanyi Ildivel a Katonából

2017 február 22. szerda, 7:00

Gothár Péter állítja színpadra a Katonában Martin McDonagh művét, a Hóhérokat. Az előadás jelmeztervezőjét, Tihanyi Ildit kérdezte a Katona blog.

Röviden a Hóhérokról:

1968. Megrendezik a mexikói olimpiát, Párizsban diáklázadások törnek ki, Richard M. Nixon lesz az USA elnöke, az Apollo-8 holdkörüli pályára áll, megszületik Céline Dion, a Varsói Szerződés hadműveletén belül magyar hadtestek vonulnak be Csehszlovákiába. Yellow Submarine.

Ebben az évben játszódik Martin McDonagh új darabja is.

Tihanyi Ildikó

Mit tehet a világ második legjobb hóhéra Angliában, amikor eltörlik a halálbüntetést? És ki volt az első? Törzshelyén, az oldhami kocsmában Harry Wade helyi celebnek számít. Míg a riporterek és az állandó kocsmavendégek várják Harry reakcióját a nagy hírre, Syd, Harry régi asszisztense és a furcsa Mooney egészen más szándékokkal ólálkodnak a környéken.

A Magyarországon is népszerű Martin McDonagh, több, mint húsz éve állt elő legelső fekete komédiájával, a Leenane szépe-vel, amelyet azután több, nagy sikerű, ír tárgyú darab követett, mint például a Vaknyugat, amely Gothár Péter rendezésében jelenleg is látható, vagy a Kripli, amely szintén Gothár-rendezésben, tizenkét évig volt műsoron Budapesten.

Most azonban, az ír témájú darabok után, a londoni Royal Court Theatre felkérésére, McDonagh először mutat be nem ír, hanem angol nyelven keletkezett, olyan darabot, ami Angliában játszódik, a szereplői angol emberek, ennek megfelelően humora is angol humor, és a középpontjában angliai történelmi esemény áll: a halálbüntetés 1965-ös eltörlése.

Villáminterjú Tihanyi Ildivel:

Milyen jelmezterveken dolgozol most?

Martin McDonagh Hóhérok című darabján dolgozunk Gothár Péterrel, amit 2015 szeptemberében mutattak be Londonban, és elnyerte az év legjobb új drámája díjat. A történet Észak-Angliában, egy Oldham nevű kis városban játszódik az 1960-as évek közepén. Megtartottuk a korszakot és a helyszínt, már csak azért is, mert abban a pillanatban indul a darab, amikor Nagy-Britanniában beszüntetik a halálbüntetést. Szinte végig a kisvárosi hóhér kocsmájában vagyunk, ahol a drámában lejátszódó két nap alatt megismerjük azokat az embereket, akik itt élik a mindennapjaikat. Őket kell most felöltöztetnem.

Hogy néz ki a közös munka Péterrel?

Mindig úgy kezdünk neki, hogy rengeteg fotót gyűjtünk az előadáshoz, azokból inspirálódunk, ragadunk ki egy-egy izgalmas részletet. Első megközelítésben nagyon korhűen és pontosan keressük meg a darab világához tartozó ruhákat, tárgyakat, helyszíneket – egy későbbi fázis, amikor elrugaszkodunk és akár átrajzoljuk az eredeti formákat, sziluetteket. Általában rengeteg időt töltünk azzal, hogy mélázunk egy-egy fotón, vajon milyen körülmények között készülhetett, kik azok az emberek akik visszanéznek ránk. Ezt a kutatómunkát most megtoldottuk azzal, hogy kiutaztunk Angliába és mi magunk jártuk be azokat a helyeket, ahol ezek az emberek éltek. Nagyon sok kocsmát bezártak azóta, így csak némelyikbe lehetett bejutni és körbenézni. Péter sok fotót készített Manchesterben az ott élő emberekről, a kocsmában zajló életről. Ezeket a képeket visszanézve számtalan részlet rajzolódott ki, amit a díszletbe be is épített. Én a bolhapiacokat jártam végig régi ruhák után kutatva, a londoni Camden Marketen nagyon sok kincsre lehet bukkani, és szerencsére én is sok eredeti ruhát találtam a darabhoz. Péter Manchesterből hozott haza érdekes tárgyakat. A színészek gyakorlatilag eredeti ‘60-as évekbeli angol ruhákban lesznek az előadásban, ami azt gondolom, egy plusz atmoszférát ad az egésznek. Még az utazás előtt leültünk Péterrel és rengeteg általa és általam gyűjtött fotót átnéztünk, megbeszéltük, hogy melyikünknek mi tetszik a ’60-as évekből. Most egyébként van egy nagyon jó kiállítás a ’60-as évekről Londonban a Victoria and Albert Museumban (You Say You Want a Revolution? Records and Rebels 1966-1970): ez a tárlat nagyon izgalmasan mutatja be, hogy a korszakot mi jellemzi, ugyanis az ott kiállított tárgyakat, ruhákat és videókat egy-egy zeneszám kíséretében lehet megnézni, melyet mindenki egy saját fülhallgatón keresztül élvezhet. Lehengerlő hatással van az emberre, teljesen megelevenedik az a világ.

Katona József Színház: Hóhérok - olvasópróba (Fotó: Dömölky Dániel)

Katona József Színház: Hóhérok – olvasópróba (Fotó: Dömölky Dániel)

Milyen stílusú ruhákat kerestél?

Az előadáshoz talált legtöbb ruha valóban a ’60-as évekből való, és miután hazajöttem, ráállt a szemem a kor stílusjegyeire. Könnyebben találom meg a valóban korhű ruhákat, és könnyebben kiszúrom, ha az adott darab nem Angliából érkezett, hanem kelet-európai. Apró különbségek vannak egy-egy tűzésnél, egy-egy részmegoldásban, más kicsit a gomb, és főként mások az anyagok, amiket Angliában használtak.
Munkásréteget kell bemutatnunk az előadásban, ez azt jelenti, hogy a társadalmi közeget úgy kell ábrázolnunk, hogy a ruhák minősége lejjebb van. Ilyenkor nem lehet elcsábulni a korabeli divatlapokban bemutatott izgalmas és őrült kreációk bűvöletében, az adott miliőt kell visszaadni, abban kell megtalálni, mi jellemezheti pont ezeket a figurákat. Két karakter Londonból érkezik – náluk viszont szándék, hogy ezt meg is mutassuk a nézőknek. A szereplők többnyire önmagukban elrajzolt figurák, ezért izgalmas a rendelkező próbák alatt ilyenkor megtalálni, hogy kit mivel lehet igazán jellemezni, milyen szokásokat vett fel, melyek akár az öltözékén is nyomot hagyhattak.

Adott neked Péter valamilyen speciális feladatot egy-egy karakterhez kapcsolódóan?

Igen, mégpedig kifejezetten meglepett az a kérése, hogy az egyik szereplő, Lestyán Attila, aki egyébként is nagyon magas, egy emelt talpú cipőt kapjon, hogy tényleg mindenki fölé magasodjon. Fekete Ernő játssza a hóhért, akinek a karakterjegyeiben látszódnia kell annak a három évnek, ami az előtörténet és a darab jelen ideje között eltelik. Ez fontos momentum, hiszen ebben az átváltozásban van benne az ő teljes élete. Érdekesek lesznek a hajviseletek is, Vég Attilával, a színház megbízott fodrászával közösen alakítjuk ki ilyenkor az egyes jelenetekhez a frizurákat és sminkeket. Ez is nagyon izgalmas része az egésznek, amikor keresgéljük, hogy kit milyen irányban és mennyire rajzoljunk el.

Gothár Péter, Bezerédi Zoltán, Tasnádi Bence - Katona József Színház: Hóhérok - olvasópróba (Fotó: Dömölky Dániel)

Gothár Péter, Bezerédi Zoltán, Tasnádi Bence – Katona József Színház: Hóhérok – olvasópróba (Fotó: Dömölky Dániel)

Hány jelmezes próbátok van az elsőtől az utolsóig?

Általában a jelmezek a főpróbahéten kerülnek be, amikor a díszlet is áll már a színpadon, és onnantól kezdve minden nap jelmezben próbálnak a színészek a bemutatóig. Ez Péternél teljesen másként zajlik, hiszen már nagyon az elején, akár a második héten tartunk egy jelmezes próbát. Ekkor nagyjából kirajzolódnak a sziluettek és megelevenedik a darab színvilága. Olyan ez, mint egy festő által készített vázlat, ahol még minden homályos picit és a vonalakat keresgélni kell. A következő alkalommal már a részletekre is elkezdünk figyelni, egy-egy mintát, anyagot vagy színt kimondottan egy figurához kötünk. A szereplők viszonyrendszere, illetve az, hogy ki milyen ívet jár be a történet során, szintén megjelenhet a ruhákon is, ez egy újabb fázisát jelenti a tervezésnek, mely a színészekkel közös munkában valósul meg. Több pólusú dolog ez, hiszen impulzusok jönnek ilyenkor a színésztől, hogy ő mit gondol a karakteréről, aztán ott a rendező, aki dramaturgiai hangsúlyokat és íveket ad, amit követni kell, és nem utolsósorban van a saját tervezői oldal, ami mindezt az esztétikummal egyesíti. Az, hogy a jelmezek világát ennyire szorosan a próbákkal együtt alakítjuk, Péter filmes gondolkodásából ered. Mindig több lehetőséget is nyitva hagyunk, több utat is bejárunk, mielőtt véglegesítenénk. Olyan ez, mintha egészen addig készítenénk próbafelvételeket, míg az utolsó snittre azt nem mondjuk hogy “Kész, ennyi, ez megvan!”

Kérdezett: Csikós Kornélia
katona.blog.hu

Martin McDonagh:
HÓHÉROK
Fordította: Morcsányi Géza

Harry Fekete Ernő
Alice Rezes Judit
Shirley Jordán Adél
Syd Ötvös András
Mooney Tasnádi Bence
Fry Kocsis Gergely
Clegg Vizi Dávid e.h.
Arthur Bezerédi Zoltán
Bill Mészáros Béla
Charley Lestyán Attila e.h.
Hennessy Kovács Tamás e.h.
Pierrpoint Máté Gábor

Díszlet: Gothár Péter
Jelmez: Tihanyi Ildi
Súgó: Boncza Anita
Dramaturg: Radnai Annamária
Asszisztens: Tóth Judit
Rendező: Gothár Péter

Bemutató:
2017. március 18.
Katona József Színház

 
 

Kapcsolódó anyagok