Így készült a My Fair Lady – A kulisszák mögé vezet a Centrál Színház videója

2017 április 17. hétfő, 10:05

Tavaly szeptemberben mutatta be a Centrál Színház a My Fair Lady-t Tompos Kátya és Alföldi Róbert főszereplésével. Most beleshetünk a kulisszák mögé.

Ajánló a darab elé:

Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.

Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.

Alföldi Róbert, Tompos Kátya / My Fair Lady / Centrál Színház

Alföldi Róbert, Tompos Kátya / My Fair Lady / Centrál Színház

Puskás Tamás rendező a produkcióról:

“A My Fair Lady mese. Egy gyönyörű mese, mint a Jancsi és Juliska vagy a Hófehérke. Mese, amely mindegyikünk szíve közepéig hatol. Mindenki legszemélyesebb élményeit jeleníti meg. Gondold meg, mennyi nehézség, kín, küzdelem, elbukás, újbóli nekiveselkedés kellett ahhoz, hogy a társadalom jól nevelt, felnőtt tagjai legyünk. Mennyi nehézségbe került, amíg rászoktunk, hogy ne pelenkába pisiljünk, hanem üljünk a bilire, sőt az a bili se kell, egyenesen kimehetünk a mosdóba! Hányszor szólt ránk emelt hangon az apánk, hogy rendesen viselkedjünk, hányszor adott rossz jegyet a tanárunk, amíg megértettük, hogy jobb lenne tanulni, és folytathatnánk tovább, mindenkinek megvan a maga története. G. B. Shaw az ősi Pygmalion legendából írt színdarabot, alig száz éve. Nála ez a történet inkább arra szolgált, hogy kifejthesse nézeteit aktuális társadalmi kérdésekről, a nők helyzetéről, az osztálytársadalom igazságtalanságáról. A musical változat nagy leleménye, hogy a mesére rakódó ideológiai sallangokat eldobta, maradt a lényeg. Amit pedig kifogásolsz: miért mindig a férfi? A mi kultúránkban a férfi jelenti a törvényt, az Atyától jön a parancs, a nő az ösztön sötétjét jeleníti meg. Higgins a darab elején parancsoló tanár, ösztöneitől nem zavart, százszázalékos férfi. Csak jóval később derül ki, hogy az ösztönök támogatása nélkül félember, egy akaratos gyerek. Nyelvésznek a legjobb, ott villog, egyébként csak egy szerencsétlen fl ótás. Amikor Eliza otthagyja – ez Alföldi egyik legszebb jelenete -, szorítani kezd a szíve, és a mamája után kiált, őt hívja segítségül. A törvény egyedül kevés, ahogy a neveletlen ösztönös sem megy magában semmire. Elizának Higgins, Higginsnek Eliza kell. Csak együtt adnak ki egy egészet. Mint a yin meg a yang.”

Kritikus szemmel az előadásról:

„Látni kell a darab miatt, látni kell az elképesztő színészi teljesítmények és a tökéletes megvalósítás miatt.” (Galamb Zoltán – ekultura.hu)

„Alföldi gond nélkül elénekli a nem mindig könnyű számokat, alázatosan játszik, erős színpadi jelenléte gazdagítja Higgins karakterét.” (Rényi Ádám – Ványa bácsi)

„Ritkán adódik bemutató, melyben a két híres főhős összecsapása ilyen minden pillanatában kidolgozott, igaz és szenvedélyes asszó legyen.” (Gabnai Katalin – Art7)

„A darab egyébként messze felülmúlja a magyar musicalbemutatók színvonalát.” (We love Budapest)

„Tompos Kátya Elizája nagyszerű. Nehéz ehhez bármit hozzátenni, nem eljátssza a hölggyé nemesedő virágáruslányt, hanem ő az.” (Rényi Ádám – Ványa bácsi)

Forrás: Színház.org, Facebook, Centrál Színház

 
 

Kapcsolódó anyagok