Ibsen árnyéka – Domsa Zsófia előadása az egykori és mai norvég színházról

2017 június 29. csütörtök, 11:25

Színházi hagyomány és megújulás a norvég, izlandi és magyar színpadon címmel rendezett konferenciát az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Nemrég felkerült az OSZMI Youtube-csatornájára Domsa Zsófia előadása Ibsen árnyéka – norvég színház régen és ma címmel.

“1850 az az év, amelyet szinte bármelyik, norvég színháztörténettel foglalkozó műben találunk, mint kezdő dátum. Ibsen ebben az évben írja meg első, Catilina című drámáját. Ugyanakkor szeretnék egy nagyon rövid kitérőt tenni az 1720-as évekbe, amit Ludvig Holberg, a felvilágosodás korának rendkívül nagy tehetségű alkotója egy rövid, de nagyon intenzív alkotói korszakkal töltött. 1722 és 1727 között Koppenhágában saját társulattal dolgozhatott a király támogatásával. Ebben az időszakban rengeteg, ami napig játszott komédiát írt, az ‘Észak Moliére-jének’ is szokták nevezni. Azért hozom őt példának, mert azt gondolom, fontos dolog lesz később is látni, hogyan játszik jelentős szerepet az, hogy egy író együtt dolgozhat egy társulattal. Tehát nem egy íróasztal mellől küldi be a darabjait dramaturgiára, és utána elmegy a premierre megnézni, mit csináltak a darabjával, hanem ez egy élő, együttműködő folyamat” – mondta előadásában Domsa Zsófia .

Domsa Zsófia / Fotó: Hegyi Júlia Lily

Domsa Zsófia / Fotó: Hegyi Júlia Lily

Domsa Zsófia hangsúlyozta, kulturálisan fontos még megemlíteni a “400 éves éjszaka” fogalmát – ami a Perr Gyntből vett idézet. Ibsen használta ezt a kifejezést arra az időszakra, amikor Norvégia dán fennhatóság alá tartozott, tehát nem volt önálló ország. Ludvig Holberg is Koppenhágában dolgozott, de ő Norvégiában született, és így a norvégok saját szerzőjüknek tekintik, holott Holberg szinte egész munkássága Norvégiához kötődik. “Nagyon jelentős dolog, amikor az 1850-es évek indulásáról beszélünk, az egész évszázadnak ez a romantikus, nemzetépítő törekvése. Dániának 1814-ben le kellett mondania Norvégiáról a napóleoni háborúk következtében, és ekkor megindul egy elszakadási folyamat kulturálisan. “1850.ben születik meg az első Ibsen-mű, de ez nem véletlenszerű. Ennek az egész nemzetépítő folyamatnak fontos közege volt a színház, úgy gondolták, hogy a színházon keresztül tudják a kultuirális elszakadást megvalósítani” – fejtette ki Domsa Zsófia.

 
 

Kapcsolódó anyagok