“A Terminál egy lehetőség mindannyiunk számára” – Interjú Dancsecs Ildikó íróval

2017 július 01. szombat, 10:19

A Két Verona Kft. című mű színpadi szerzőjét kérdeztük az ihletről és szöveg megszületéséről.
Ahogy arról beszámoltunk, július 1-én mutatja be a Terminal Workhouse Két Verona Kft. címmel legújabb Shakespeare átiratát a Manna támogatásával a zalaegerszegi ZAKO Fesztiválon.

A Terminál és a Manna legfrissebb előadása a társulat vezetőjének, Molnár Gusztávnak az első rendezése. A szövegkönyvet Dancsecs Ildikó, dramaturg írta, ahogyan a nagy sikerű M/ámor vagy amit akartok szintén Shakespeare parafrázist is. A Terminál továbbra is a saját készítésű művekben hisz, az évadban még két ősbemutatót várhatunk a fiatal társulattól.

Ajánló a darab elé:

“Bálint és Patrik jó barátok. Patrik szerelmes Júliába. Bálint szerelmes lesz Szilviába. Mindez elég is lenne egy romantikus történethez, de az nem lenne Shakespeare-hez méltó. Szilviának vőlegénye van, akit szeret. Ő is szereti Szilviát. De Szilvia szerelmes lesz Bálintba. Patrik pedig Szilviába. Luca Ádámba, Ádám Anitába, pedig azt sem tudjuk ki ő, de van és ez tény. Mindenki szeret, mégis mindenki egyedül érzi magát, és ez hajtja őket egyiktől a másikig, miközben külföldre utaznak, kétértelmű üzeneteket hagynak, megcsalnak, becsapnak, támogatnak, kitartanak, átvernek, döntéseket hoznak…egy életre (?).”

Szilágyi Anita, Dancsecs Ildikó, Molnár Gusztáv, Váradi András / Két Verona Kft. / Terminál Workhouse

Szilágyi Anita, Dancsecs Ildikó, Molnár Gusztáv, Váradi András / Két Verona Kft. / Terminál Workhouse

Interjú:

Már nem az első Shakespeare ihletésű írásod a Terminal Workhouse csapatának. Ehhez a társulatoz ennyire illik ez a világ, vagy inkább Shakespeare motivál az írásra és a Terminal csupán vevő az ötletre?

A Terminál inkább egy lehetőség mindannyiunk számára, akik itt tevékenykedünk, hogy a bennünk felmerülő ötleteknek, művészeti-színházi kísérletezgető elképzeléseinknek formát adjunk. Ezekre próbálunk alkalmakat találni, ki-ki a maga tudását és saját ötleteit hozzáadva hozunk létre közösen produkciókat. A M/ámor, vagy amit akartok, mint a társulat első Shakespeare-parafrázisa kimondottan közös munka eredménye minden szempontból, sok-sok beszélgetés és együttes ötletelés során született, mely után mindenki a maga munkájával véglegesítette az anyagot: a zenész zenél, a színész játszik, én pedig megírtam a szöveget. A Szentivánéji álom – ami a M/ámor alapja – az egyik legkedvesebb Shakespeare-művem, a színháztudományi záróvizsgámat is abból tettem, sokat foglalkoztam vele, így amikor a munkába belekezdtünk, nagyon élveztem, hogy a teoretikusabb vizsgálódások és számos színházi interpretáció áttekintése után én is megközelíthetem egy gyakorlati oldalról a darabot, és alkotóként is hozzányúlhattam ehhez a rendkívül összetett motívumkincsű és rejtett tartalommal teli műhöz. Tehát azt mondhatom, hogy a Shakespeare-darabok mindig aktuális mondanivalója, bonyolult és izgalmas kapcsolatrendszerei és motívumai inspirálnak, a Terminál is csapata pedig lehetőséget ad ezeknek a gondolatoknak a megvalósítására izgalmas műhelymunkák keretében.

Mészáros Piroska, László G. Attila, Gerlits Réka

Mészáros Piroska, László G. Attila, Gerlits Réka

Miért éppen A két veronai nemes történetét érezted most aktuálisnak?

Ellentétben a Szentivánéji álommal, ami az egyik kedvenc Shakespeare-darabom, és az egyik legismertebb is egyben, A két veronai nemes talán épp ennek a teljes ellentéte. Szinte ismeretlen Magyarországon, és lássuk be: nem a legsikerültebb Shakespeare-komédia. Az első vígjátékaként tartják számon, és bár megtalálhatók benne a későbbi tipikus dramaturgiai fogások és motívumok, mégsem áll össze olyan koherens egésszé, mint a későbbiek. Amikor először elolvastam, nem is teljesen értettem, hogy ez mi… aztán tavaly láttam a Margitszigeti Szabadtérin a Globe Színház előadását. Annyira bravúros volt a rendezés és az egésznek a megformálása, hogy elhatároztam: kellene belőle egy hasonló előadást csinálni itthon is. Ami képes megvilágítani ennek a darabnak az erényeit. Hogy mennyire aktuális: a szerelemről, választásokról, kalandokról, belenyugvásról és főként, az élettel kötött kompromisszumokról szól. Ez mindig aktuális lesz.

Melyik karakterek a legfontosabbak számodra az új darabban? Ugyanott vannak a hangsúlyok, mint az ihlető Shakespeare műben?

Az eredeti darabban – ahogy az már a Shakespeare-komédiáknál megszokott – négy fiatal szerelmes maguk és mások által okozott bonyodalmairól van szó. Ez természetesen nálunk is így van. Hogy melyik szál lenne a fontosabb? Igyekszünk úgy megformálni az anyagot, hogy ezt mindenki maga döntse el. Itt sincs egy főszereplő, akivel végig lehetne együtt menni és szorítani érte. Emberek vannak, sorsok vannak, döntések vannak, és mindenki mással tud benne azonosulni. Van a nőcsábász, kalandvágyó férfi, aki hirtelen szerelmes lesz, a hű szerelmes, aki megbotlik, a fiatalon házasodó lány, akiben idővel sok minden megváltozik, az elhanyagolt szerető, a reális döntések mentén párt választó lány, az epekedő szerelmes és a megcsalt férj. Talán mindannyian voltunk már valamelyik szituációban, de egyik sem olyan szál, amit önkényesen egy másik fölé lehetne helyezni. Amit igyekeztünk megtartani az eredeti darabból, hogy emberek teljes mellszélességgel állítanak és képviselnek valamit, aminek aztán a szöges ellentétét cselekszik.

Gyöngy Zsuzsa, Jászberényi Gábor, Rusznák Adrienn

Gyöngy Zsuzsa, Jászberényi Gábor, Rusznák Adrienn

Hogyan alakul a szöveg a próbák alatt, íróként részt veszel a munkafolyamatban és alakítod a mondatokat közben?

Ez a munkafolyamat teljesen máshogy alakult, mint a M/ámor. Ez adódott az egyeztetési nehézségekből is. Erre a darabra már volt egy előzetes koncepcióm, de a konkrét írói munka nagy részét a próbafolyamattal párhuzamosan csináltam meg. Nem vagyok író. Ez fontos. Inkább színpadi szerző, akit behatárolnak a lehetőségek, a konkrét színészek személyiségei, az ő ötleteik, hogyan állnak a szerepükhöz, és hogy mindez hogyan alakítja ki a végleges szöveget. A mi módszerünk az volt, hogy jelenteket írtam, amiknek kapcsán a színészek improvizáltak, azt rögzítettük, és a kettőt összesimítva alakult ki a végleges szöveg. Mondjuk vicces úgy darabot írni, hogy a színészek ráérései alapján kell dolgozni. Molnár Gusztáv, az előadás rendezője leadta nekem, hogy az adott héten kik hogy érnek rá, és az alapján írtam meg a jeleneteket, majd jöttek az improvizációk. Ez után született meg a végleges jelenet. Így lehetett az, hogy először született meg a 14. jelenet, aztán az 5., a 7., a 11. és így tovább… Ez az anyag utólagosan áll össze, reméljük, egy érvényes egésszé.

A M/Ámor, vagy amit akartok és a Két veronai Kft. után várhatjuk harmadik Shakespeare átiratod?

Felmerült az ötlet, hogy ha már így alakult, akkor minden évben csinálhatnánk egy Shakespeare-parafrázist. Nem vetem el az ötletet, de csak akkor, ha van érvényes koncepció. Csakazértis nem szeretnék nekiállni. Ha jön egy jó ötlet vagy egy hasonló inspiráció, mint a Globe-os előadás, akkor nagyon szívesen, mert mindkét munka szívügyem lett. De mindkettőből sokat is tanultunk, és ezeknek a tapasztalatoknak a fényében ismét máshogy állnánk neki egy új átiratnak.

Két Verona Kft. / Terminál Workhouse

Két Verona Kft. / Terminál Workhouse

Két Verona Kft. 

Bálint: Molnár Gusztáv        Patrik: Jászberényi Gábor
Julcsi: Gerlits Réka              Szilvia: Rusznák Adrienn
Luca: Mészáros Piroska                  Ted: László G. Attila
Diszpécser: Gyöngy Zsuzsa                   Dramaturg: Fülöp Áron
Rendezőasszisztens: Szilágyi Anita                     Fény: Váradi András
Jelmez: Gerlits Réka                       Zene: Jászberényi Gábor
Dalszöveg: Molnár Gusztáv                              Koreográfia: Gyöngy Zsuzsa
Produkciós asszisztens: Kovács Zsuzsa                      Produkciós vezető: Gáspár Anna
Író: Dancsecs Ildikó                          Rendező: Molnár Gusztáv

A zenés-vígjátékot a zalaegerszegi bemutatót követően 2017. július 7-én és augusztus 6-án láthatja a közönség Balatonszemesen.