Izsák Lili: “Legyen a látvány pimasz!”

2018 október 27. szombat, 7:34

Az Örkény Színház A hattyú című előadásának jelmezeiért a színikritikusok díjára jelölték, de a darab díszletét is ő tervezte. Izsák Lilit a Revizor kérdezte.

A Revizor cikkéből:

“Szándékosan billegtettük a jelmezeket az ízléstelen és a csúcsdivat határán. Én sem tudom eldönteni, hová sorolnám. Az biztos, hogy egyiket sem venném fel egy átlagos napon. Arra az érzésre gondoltam, amikor megállsz a Gucci kirakata előtt, és látsz egy tréningruhát, mondjuk, arany gombokkal, több ezer eurós áron. Bosszankodsz, nem hiszed el, hogy ilyesmit árulnak és emberek megveszik. Legyen a látvány pimasz! – gondoltam. Legyen kicsit arrogáns, hogy ne tudjon a néző könnyen átsiklani fölötte, inkább legyen fullasztóan sok! Maga a díszlet is zavaróan vibráló a mintás falak között a mintás ruhákkal. A közhelyes rózsaszín neonfelirattal is ezt a divatosnak látszani akaró világot akartam erősíteni. Ami a jelmezeket illeti, eredetileg az összes ruha anyaga fehér volt, kézzel festette meg a terveim alapján Szombati Csilla textilfestő mindet, szitával és ecsettel. Hatalmas munka volt” – számolt be A hattyú jelmezeinek elkészítéséről Izsák Lili.

Csákányi Eszter és Izsák Lili Az átváltozás olvasópróbáján az Örkény Színházban / Fotó: Horváth Judit

Csákányi Eszter és Izsák Lili Az átváltozás olvasópróbáján az Örkény Színházban / Fotó: Horváth Judit

Az előadás képi világot a tervező határozta meg és kínálta fel a rendezőnek. “Polgár Csabával így dolgozunk, nagy a bizalom köztünk. Megtanultuk érteni egymást – harmadik alkotótársként ott van velünk Matkó Tamás zeneszerző –, kiegészítik egymást a gondolataink, még a humorunk is hasonló. Ez egy áldott helyzet. A darab vizualitását én kínálom fel, Csaba pedig abba helyezi bele az előadást. Én kiagyalom, ő belakja. Külön előny, hogy színész, és sosem kérdez olyat, hogy ‘jó, de hol jön be a szereplő?’ Megoldja. A hattyú esetében Csabát maga a történet foglalkoztatta. Hogyan játszanak a szülők a gyerekek érzelmeivel egy vágyott státusz elérése érdekében. Nem akartunk korabeli környezetet teremteni ehhez, mindig igyekszem kerülni a múzeum jelleget. De ha nem korabelit, akkor milyet? Úgy véltem, hogy talán az esztétika öncélú használata célra vezethet. A divatra hagyatkozás, a pózok és a felszínességek érzékeltetése, a fricska. Ha a nézőtéren ülő fiatal felismeri a Gucci-stílust, talán könnyebben eljut hozzá a darab” – mesélte a díszlet- és jelmeztervező.

“Ez egy egyszerű doboz, csak az Örkény színpadára nem lehet egyszerűen letenni. Az Örkényben ugyanis nincs oldalszínpad, nincs hátsószínpad, tehát minden díszletet 2-3 méteresre kell bontani, hogy beférjen a liftbe. Hasonló a helyzet a József és testvéreinél, ahol két felvonás között egy teljes dobozt kell felépíteni. Szerencsére fantasztikus szakemberekből áll a műszak. Amikor először csinálták a változást a Józsefben, 40 percig tartott. Nyugi – mondta a színpadmester –, leviszem 20 percre. Sikerült is. Precíz és jól szervezett az átállás, olyan szép, mint egy tánc” – fogalmazott Izsák Lili, aki gyakran dolgozik Németországban is.

“Luxusélmény minden alkalom. Nem azért, mert ott sokkal többet fizetnek, hanem mert minden segítséget megkapok ahhoz, hogy csak avval foglalkozzam, ami az én dolgom. Nézzem a próbát, és minél jobb ötletek jussanak az eszembe. A munkám úgy kezdődik, hogy többször elolvasom a darabot, és kérek elképzelést a rendezőtől. Azután sokat rajzolok, 50-60 féle tervkezdemény is születik, lassan kristályosodik ki a megoldás. Amikor a megvalósításra kerül a sor, Németországban minden részfeladatra külön kis stáb áll a rendelkezésemre” – mesélte az alkotó.

A teljes interjú a Revizorban olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok